Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Idea

"Igen, éppen ezért fogod megállapítani, mennyire dicséretet érdemel az ősök bölcsessége, hogy sok minden olyan is, amit máshonnan vettek át, nálunk sokkal jobban alakult, mint ott, ahonnan származott, és ahol először keletkezett."

Cicero: Az Állam, 2.16

Hirdetés

Facebook

Ezeket olvassuk

Ajánló

                      

Kommentek

Határtalan optimizmus

2012.01.23. 06:00 :: Földi Bence

Forrás: chroniclelive.co.uk

SZEMLE

A kormányzati politikusok nem csak nálunk építettek mindig is a határtalan optimizmusra. Az Egyesült Királyságban most éppen azzal próbálkoznak, hogy az emberek gondolkodásának átformálásával vészeljék át a gazdasági szempontból ugyancsak nehéznek ígérkező következő évtizedet.

Egyes elemzők szerint David Cameronnak nem sikerült a “Big Society” (“Nagy Társadalom”) gondolatából nemzeti agendát kreálnia, ám Anthony Seldon politikai kommentátor cáfolja ezen megállapításokat. Az optimizmus politikája című elemzés megalkotását egy kerekasztal-beszélgetés előzte meg, ahol a Policy Exchange (a Konzervatív Párthoz legközelebb álló think-thank) és Anthony Seldon, Tony Blair életrajzírója látott vendégül politikai elemzőket és tudósokat. Arra keresték a választ, hogy milyen pozitívumai vannak Cameron “Big Society” elnevezésű elképzelésének, valamint hogy a társadalompolitika különböző szakpolitikái (pl. egészségpolitika, oktatáspolitika) hogyan segítették a nagy terv megvalósulását.

 

A kerekasztal-beszélgetés tanulságait is beépítve készítette el Anthony Seldon Az optimizmus politikája című dokumentumot. Ennek összefoglalójában kiemeli, hogy a pénzügyminiszter novemberi jelentésében (Autumn Statement) elmondta, hogy az életminőség továbbra sem fog javulni Nagy-Britanniában, sőt, az előrejelzések szerint még romolhat is. A közgondolkodás Seldon szerint összekapcsolja a boldogságot a gazdasági fellendüléssel, így a pénzügyminiszter szavaiból azt lehet kivenni, hogy boldogtalan időszak vár a britekre. Viszont elkerülendő, hogy az egyének kilátásai lehangolóak legyenek Nagy-Britanniában, ezért is ajánlja a kormányzatnak, szervezeteknek és egyéneknek, hogy a gondolkodás egy új formáját sajátítsák el, ami boldogságot és jólétet hozhat.

A dokumentum sorra veszi, hogy a brit kormányzat mi miatt nem tudott jó politikát folytatni a 20. század végén: 

  1. túlságosan a reagálásra koncentrált, nem volt kezdeményező, 
  2. közpolitikájuk nem a problémák okainak megkeresésére, megoldására koncentrált, hanem tüneti kezelésre volt csak jó, 
  3. túlzottan pesszimista szemléletű volt. 

A 21. század hajnalán még három faktor jött ezekhez, ami sikertelenné tette a kormányzatot: 

  1. elvesztették a választók bizalmát, 
  2. sosem látott mélységekbe zuhant a választási részvétel, 
  3. a társadalmi jólét szintje is csökkent.

Seldon rámutat, hogy a kormányzat “Big Society” elnevezésű programjának újraélesztésével hogyan lehet újra sikeres. Úgy véli, hogy az alábbi négy elvet kell követnie: 

  1. jóindulat,
  2. hit, 
  3. optimizmus és 
  4. előremutató gondolkodás és közpolitika. 

Seldon szerint amennyiben sikerül, akkor Nagy-Britannia átvergődhet a gazdasági válság okozta nehézségeken, s egy erősebb, összekovácsolt társadalma lehet az országnak, mely egyúttal boldogabb és egészségesebb is lehet, mint jelenleg.

Karikatúra a "Big Society" elképzelés és a valóság közti különbségekről
Forrás: guardian.co.uk

Seldon szerint a krízishelyzetek mindig újjászületést hoztak a történelem során. A mostani gazdasági válság - aminek hatása még legalább tíz év múlva is érezhető lesz - katalizátor lehet, mely elindíthatja az országot a változás útján új paradigmák és cselekvések felé. Az elkövetkezendő hónapokban van az utolsó lehetősége Cameronnak és a koalíciós kormánynak, hogy meghatározzon egy átfogó programot, melynek a fentebb említett négy lábon kell állnia.

A “Big Society”-program Seldon szerint már a kezdetektől nehézségekbe ütközött, de még mindig alkalmas lehet arra, hogy egységbe szervezze a koalíció liberális és konzervatív elemeit. A kormányzatnak mindenképp előremutató programot kell felmutatnia az oktatással, a rend fenntartásával, az egészségüggyel, a lakáspolitikával, a gazdasággal, munkanélküliséggel és a társadalommal kapcsolatban. Utóbbi kapcsán kiemeli, hogy a kormányzat irányvonalát - a család és a kis közösségek megerősítését - helyesnek találja, de valós cselekedetekre és támogatásokra van szükség.

Az optimizmus politikája megalkotója, Anthony Seldon
Forrás: happyhappyhappynews.com

Az optimizmus politikáját azzal zárja Anthony Seldon, hogy még nincs veszve semmi, a válság, amivel Cameron és Clegg szembenéz hagy időt arra, hogy ez a fajta hozzáállás beépüljön a kormányzat politikájába. Margaret Thatcher négy évvel azelőtt kezdte el megszervezni társadalmi forradalmát, hogy belépett volna a Downing Street 10 ajtaján. Ha a koalíciós kormány megragadja az alkalmat, és a négy alapelv mentén igazi napirend-változtató kormánnyá válik, akkor az ország újra virágzásnak indulhat – hangzik az optimizmus politikájának summázata.

VEZÉRKOMMENT

Ahogy a tőzsdei és a pénzpiaci mozgásokat is jelentős részben olyan tömegpszichológiai tényezők határozzák meg, amelyeknek szinte semmi köze sincs a gazdasági és társadalmi realitásokhoz, úgy igaz ez a politikára is. Bár sokan félnek tőle, Kelet-Európában pedig még többen a pokolba kívánják az érzelmekre alapozott politikát, a világ békésebb felén éppen azért küzdenek, hogy az érzelmi húrok megpendítése révén kimozdítsák a választópolgárokat a politikai érdektelenségből.
A tömegek érzelmeinek befolyásolása a modern tömegdemokráciák elterjedése óta mindig is a politika szükségszerű velejárója volt, az pedig, hogy a mindenkori kormányzat ilyen-olyan úton pozitív gondolkodásra próbálja meg rávenni a választópolgárokat, szintén nem kelet-európai jelenség. A sarkos fogalmazás kedvéért: nehéz lenne tagadni, hogy az önbizalomnövelő gondolkodásmód hozzájárulhat ahhoz, hogy megváltozzanak az életkörülményeink. A kérdés éppen ezért sokkal inkább az, hogy hol, melyik ponton
rugaszkodik el teljesen a valóságtól ez a fajta önbizalomnövelő gondolkodásmód. Erről a kérdésről már valóban sokat lehet vitatkozni.


Pócza Kálmán

 

9 komment · 1 trackback

Címkék: válság nagy britannia david cameron konzervatív párt civil társadalom és politika viszonya földi bence big society anthony seldon optimimizmus