Mos Maiorum - A politika íratlan szabályai

Fürödhetnek-e a menekültek Svájcban?

2013. augusztus 15. - Vendégszerző.

BAKÓ BEÁTA

Általában igen, de Bremgartenben csak a menekültszállón. A svájci kisváros ugyanis kizárná a menekülteket egyes közintézményekből, többek között uszodákból, könyvtárakból, oktatási- és sportlétesítményekből.

tutaj_asyl.ch.jpg

Forrás:Asyl.ch

Az intézkedés közvetlen előzménye, hogy augusztus elején menekülttábor nyílt a város területén. A téma ezt megelőzően is napirenden volt Svájcban, ugyanis júniusban országos népszavazáson elsöprő többséggel szavaztak a polgárok a menekülttörvény szigorítása mellett. A baloldal máris apartheidet kiáltott, míg a jobboldal szerint csak elővigyázatosságról van szó.

Tavaly mintegy húszezer menedékkérelmet regisztráltak a szűk nyolcmilliós lakosú országban, de az érkezők tényleges száma ennél jóval több. A szövetségi parlament ősszel döntött a menekülttörvény szigorításáról, amelynek értelmében a katonai szolgálatból dezertálók a továbbiakban nem számítanak menekültnek, menedékkérelmet pedig csak Svájc területén vagy a határon lehet benyújtani, a külképviseleteken nem. A módosítás arról is rendelkezik, hogy azok a menedékkérők, akik a közbiztonságot vagy a közrendet veszélyeztetik, vagy a fogadóállomás rendes működését zavarják, különleges központokban kerülnek elhelyezésre. A települések várható ellenkezésére tekintettel a törvény szabályozza, hogy a kantonok vagy települések akarata ellenére legfeljebb három évig lehet a területükön menekülttábort elhelyezni.

 Jogvédő szervezetek népszavazást kezdeményeztek a törvény ellen, mivel szerintük a nagykövetségeken való menedékkérelem kizárása nagyon megnehezíti a menekültek dolgát. A dezertőr katonákról szólva rámutattak: például egy szíriai dezertőrt, aki a diktatúra elől szökött, nem szabadna kizárni a menekültstátuszból. Hozzáteszik: tartós jogegyenlőtlenséghez vezet, hogy önkényesen különleges központokba zárhatják a menekülteket, mielőtt bármit elkövettek volna; ez olyan, mintha a menekülttörvény a büntető törvénykönyv kiegészítése lenne, holott pont hogy védenie kellene a menekülteket.

 A menekültstátusz lényege ugyanis, hogy azokat, akiknek a saját hazájuk nem biztosít jogvédelmet, a befogadó állam veszi szárnyai alá: ez minimálisan azt jelenti, hogy a menekült a befogadó állam területén tartózkodhat. A gyakorlatban persze történnek visszaélések a jogintézménnyel, hiszen nem lehet biztosan tudni, hogy a világ másik végén lévő állampolgárság szerinti országban valóban üldöznek-e valakit, bár a polgárháborús államokból érkezők esetén ez nyilvánvaló. Azt természetesen a svájci törvény is kimondja, hogy senkit sem szabad egy olyan országba visszakényszeríteni, ahol az élete, testi épsége vagy szabadsága veszélyben van.

 A kezdeményezők érvei mindenesetre nem győzték meg a lakosságot, ugyanis a júniusi népszavazáson csaknem négyötödös többség szavazott a szigorítás mellett. Már az új szabályozás hatálya alatt született megállapodás az illetékes minisztérium és a Zürichhez közeli, Aargau kanton-beli Bremgarten városa között egy százötven fő befogadására alkalmas menekültszálló létrehozásáról a városban, legfeljebb három évre. A dokumentum azt is rögzíti, hogy egy magán biztonsági szolgáltató cég alkalmazása mellett az állam a menekültszálló üzemelési idejére plusz pénzt juttat Aargau kantonnak a rendőrség és a közbiztonság támogatására.

 A város a honlapján akként tájékoztatja lakóit, hogy átlagosan százhúsz személy fog a központban tartózkodni, egy ember nagyjából négy-nyolc hétig, ezen felül a menekültek számára éjszakánként – a hétvégéket kivéve – kijárási tilalom van előírva. Megnyugtatásként hozzáteszik, hogy bűnözőket a szállás nem fogad, de ezt a fent kifejtettek miatt nem túl könnyű ellenőrizni: legfeljebb abban lehetnek biztosak a hatóságok, hogy az illető Svájcban – rövid addigi ott-tartózkodása alatt – nem követett el bűncselekményt.

 A minisztériummal kötött megállapodás a város kifejezett kérésére rögzíti, hogy hétköznapokon a menekülteknek az illetékes hatóság beleegyezése nélkül tilos a nyilvános oktatási és sportintézményeket látogatniuk – a mellékletben felsoroltak szerint ez harminckét helyre vonatkozik a kisvárosban. A migrációért felelős miniszter magyarázata szerint egyszerűen csak el akarják kerülni, hogy egyszerre ötven menekült ellepje a focipályát vagy az uszodát, míg a város polgármestere nyíltan kimondta, hogy féltik a gyerekeiket, különösen a lányaikat. Az igazságügy miniszter egy interjúban úgy vélekedett, hogy az intézkedés nem sérti a mozgásszabadságot, és kijelentette: nincs általános uszodatilalom Bremgartenben.

 A svájciaknak van tapasztalatuk a bevándorlókkal, mindemellett (vagy éppen ezért?) óvatosak is, és valószínűleg nem véletlen a rendőrség megtámogatása mellett a plusz biztonsági cég sem – ilyen készültség mellett viszont a mozgásszabadság korlátozása aránytalannak tűnik. A történet most már Magyarországon is ismerős.A Vámosszabadi községben nyílt, a bremgarteninál másfélszer nagyobb menekülttábor kapcsán a pesti újságírók xenofóboznak, a helyiek az otthonukat féltik, az állam eddig egy biztonsági kamerarendszerrel szállt be a projektbe, a győri rendőrök pedig folyamatosan járőröznek – épp eddig a határig követendő a svájci példa.

Javított változat

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mosmaiorum.blog.hu/api/trackback/id/tr45462292

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása