Anya vagy sikeres nő?

A szabadságról és a felelősségről

2016. február 06. - Vendégszerző.

REZSŐHÁZY RUDOLF

rezsohazy.jpgRégebben elfogadottnak, sőt dicsérendőnek tartották, hogy az anyai szerep hozzátartozik a nők sikeres életéhez. Ezt a fölfogást változtatta meg az az új érték, mely a nők szabad egyéni kibontakozását tűzi ki célul. Számukra is a professzionális érvényesülés jelenti a sikert. Ezt a véleményt nem kötelező vallani, egyszerűen csak magától értetődő és aki nem osztja, azt megbélyegzik. Tudatják vele, hogy idejét múlta, maradi, kívül esik a helyes irányba vonuló áramlatokon.

 

A nyugati világban az 1960-as évek mély változásokat hoztak a szabadság értékelése és gyakorlata terén. Az akkori diáklázadások a hagyományos társadalmi értékek ellen irányultak. Pergőtüzet zúditottak azokra az intézményekre, melyek béklyóban tartották a szabadságot, elsősorban a család, az iskola, az egyetem, az erőszakszervezetek. A hatalom minden megnyilvánulási formája gátolja az emberek szabad kibontakozását, volt a vád. A „megtiltani tilos” (il est interdit d’interdire) vezérszólammá vált. Csak egy korabeli kiáltványt idézek, melyet több mint száz művész írt alá Franciaországban, és melyben leszögezték: „Nincs olyan filozófiai elv vagy fölsőbb állami érdek, melynek nevében a kifejezés szabadságán a legkisebb csorbát is lehet ejteni.”

             Ezek a gondolatok szélsebességgel, mintegy ozmózis által terjedtek el és változtatták meg a közgondolkodást, a magatartásformákat, a törvényhozást. Végül is uralkodóvá lettek. Sok tabut döntöttek meg, de ha a dolgok mélyére nézünk, a régi tilalmak helyébe újak léptek. Az új, szabados áramlat valójában nem fölszabadított, hanem újabb előírásokat fogalmazott meg. Megmondja, miképp kell vélekednünk, mit kell tennünk, hogy elfogadhatók legyünk, mi a politikailag korrekt. A ránk nehezedő nyomás, hogy betartsuk az új normákat nem erőszakos (noha az is lehet), de mégis hatékony, mert nehéz az ár ellen úszni. A konformitás egyszerűbb megoldás.

             Csak egy példát idézek. Régebben elfogadottnak, sőt dicsérendőnek tartották, hogy az anyai szerep hozzátartozik a nők sikeres életéhez. Ezt a fölfogást változtatta meg az az új érték, mely a nők szabad egyéni kibontakozását tűzi ki célul. Számukra is a professzionális érvényesülés jelenti a sikert. Ezt a véleményt nem kötelező vallani, egyszerűen csak magától értetődő és aki nem osztja, azt megbélyegzik. Tudatják vele, hogy idejét múlta, maradi, kívül esik a helyes irányba vonuló áramlatokon.

             Nem akarom azt mondani, hogy az egyik vagy a másik álláspont a helyes. Csak azt szeretném éreztetni, hogy a nők szabad választási joga[1] nem tűr ellentmondást.

             Beszélőtársam, egy művelt és éles eszű hölgy, azt állította, hogy a nőnek joga van férj nélkül, csak önmagáért gyereket fogamzani. Neki ez az ötlet tetszetős. Kívánsága teljesíthető, minthogy a mesterséges termékenyítés létezik. Akkor miért ne? Amikor azt jegyeztem meg, hogy talán a gyermeknek apához is van joga, kissé meglepődött és elismerte, hogy ez valóban megfontolandó. Az ő szabadság-többlete másnak jogfosztást jelent. Az ő szabadossága megöli a gyermeke szabadságát.

             Ez a példa odavezet, hogy kimondjuk: a szabadság nem azt jelenti, hogy azt tesszük, amit akarunk. Keretei vannak. Egy vonal húzódik valahol a szabad és a tilos, a megengedett és a megengedhetetlen, az elfogadható és az elfogadhatatlan, a kimondható és a kimondhatatlan között. Egyetlenegy értéket sem kezelhetünk a többitől elszigetelve. Még a szeretet is lehet káros, ha nem kíséri tisztánlátás. Minden érték értelme attól függ, hogy milyen értékkel van összekötve. Ez áll a szabadságra is.

             Ha a szabadság az igazsággal társul, akkor amikor igazat kell mondanunk, nincs helye a hazugságnak. Ha a szabadság a jóval társul, akkor cselekvéseink során, nem tehetünk tudatosan rosszat. Ha a szabadság mások tiszteletével társul. akkor beszédeinkben, írásainkban vagy filmjeinkben nem vádolhatunk hamisan, nem becsmérelhetünk egy adott személyt, közösséget, vallást, nemzetet.

             A szabad kezdeményezés a szociális igazságossággal társul. Már a 19. században az éleslátó megfigyelők megjegyezték, hogy a hatalmasok és a gyengék között a szabadság hasonlít a róka szabadságára a tyúkólban. A gazdagok és a szegények között a szabadság elnyom, a törvény oltalmaz.

             Ha a valóságot közelebbről vizsgáljuk meg, kiderül, hogy még a legtoleránsabb társadalmak is szabályozzák a szabadság különböző megjelenési formáit. Ha a szabadság más alapvető értékeket veszélyeztet, a társadalom reagál és törvénykezik vagy magától kidolgoz egy sor viselkedési, udvariassági, érintkezési normát, melyek enyhítik az emberek túlkapásait. Ezek nélkül kapcsolataik ellehetetlenülnének. Ha meg vagyunk hívva vendégségbe és az egyik fogást elrontottnak találjuk, ezt nem fogjuk hangoztatni. Ha valakit első látásra ellenszenvesnek találunk, nem mutatjuk ki benyomásunkat. Még intim baráti körben is igyekszünk elkerülni olyan témákat, melyek sértenék a meglévő érzelmi szálakat.

             A szabadság és a felelősség szorosan együtt járó fogalmak. Aki szabadon cselekszik, vállalnia kell tettei következményét. Vállalni, azaz elismerni, elszámolni, helyrehozni és esetleg büntetést szenvedni. Ez érvényes mind a magán-, mind a közszférára. Ha megsértettünk valakit, ha rosszul bántunk valakivel, ha kárt okoztunk, ha munkahelyünkön hibát követtünk el – nem rejtőzködhetünk el vagy nem vádolhatunk másokat.

 

 mail: rezsohazy.rudolf@gmail.com                                                  Rezsőházy Rudolf

                                                                                           prof.em.Univ.cath.de Louvain

 

[1] Megjegyzendő, hogy a két ellentétesnek tűnő női kép összeegyeztethető, ha férj és feleség kialakítanak egy olyan életformát, mely mindkettőjük számára méltányos és elfogadható.

A bejegyzés trackback címe:

http://mosmaiorum.blog.hu/api/trackback/id/tr938366502

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Illalla Sillalla 2016.02.07. 13:27:24

Miért kell ilyen kérdést feltenni, mint a poszt címe? Olyan kérdés sohasincs, hogy apa vagy sikeres férfi?

fizetekmegegysort 2016.02.07. 13:52:29

Hazánkban a házasságok kb fele-2/3a válással végződik. Ennek következtében számtalan gyermek nő fel apa nélkül, pedig joguk lenne hozzá, hogy apjuk jelen legyen. Ennek fényében érdekes dolog az egyedül gyermeket vállaló anyán az apát számon kérni, hisz ha házasságban szül gyermeket, akkor is nagyobb az esélye, hogy végül egymaga neveli fel a porontyot. A közös felelősséget hasznosabb volna hangsúlyozni, mint az anyák/nők "túlzott szabadságjogait", melyek úgy tűnik férfiak esetén nem túlzóak, és nem járnak felelősséggel.

fizetekmegegysort 2016.02.07. 13:56:36

@Illalla Sillalla: nincs. Nálunk akkor is sikeres egy ffi, ha a családját beáldozza/elhagyja a karrierje érdekében, akár többször is. Ha egy nő teszi ugyanezt, szimlán szaranya. És számon kérik az önzőségét, hogy mer egyedül szülni, mintha a házasság bármiféle garancia lenne arra, hogy együtt nevelik fel a gyereket. Agyam eldobom az ilyen álszent írásokon!

Minerva12 2016.02.07. 14:32:05

Negyvenes nő vagyok. Sosem akartam gyereket, nagyon szeretem viszont a munkámat. Remélem nem fogunk eljutni addig, hogy alárendeltnek fogom érezni magam ezen döntésemért.
Ha igen, majd én is megírom:)

karandash 2016.02.07. 15:29:11

Nesze semmi, fogd meg jól.

"A gazdagok és a szegények között a szabadság elnyom, a törvény oltalmaz."

Naiv vagy inkább álnaiv etatista butaság ez. Az állami erőszakkal kikényszerített szabadságkorlátozó szabályok majd jól megvédik a szegényt. Ez minden etatista irányzat mantrája. Blabla. Az államtól kell megvédeni az embereket és szabadságot.

Kishableany 2016.02.07. 15:52:33

Jaj, de jo, vegre meg egy iromany arrol, hogy mindenert a nok a hibasak! Eljen, mar nagyon vartam! Tudod szivem, a nok szeretnenek gyereket vallalni, de a ferfiak nem. Ha nem hiszed, menj ra egy tarskereso oldalra es nezegesd kicsit a ferfiak bemutatkozo oldalat. Segitek, a kovetkezot fogod talalni: arra a kerdesre, hogy szeretne-e gyermeket tizbol hat ferfi kerek-perec azt irja az oldalara, hogy NEM, tovabbi ketto-harom azt, hogy TALAN, es csak egy-ketto azt, hogy IGEN. Ezek utan csak a nokon szamon kerni, hogy hol vannak a bebik, meglehetosen cinikus hozzaallas. Es igen, ahogy fentebb irja valaki, az, hogy a no nagy nehezen raveszi a parjat a gyermekvallalasra, meg nem jelenti azt, hogy egyutt is fogjak felnevelni. Ugyhogy igen, a gyermeknek lenne joga apahoz, de a valosagban nagy valoszinuseggel a no egyedul fogja felnevelni, mert a hapsi lelep az elso szembejovo gyakornokkal. Hihetetlen, hogy a vilag teremtese ota kizarolag csak a nok lehetnek hibasak mindenert! Ti is ettetek abbol a rohadt almabol, tessek vallani a felelosseget, kedves buntarsak! Egyutt lettunk kiuzve az Edenkertbol, nem ervenyes csak a nokon leverni a felelosseget.

Pöff 2016.02.07. 16:01:30

@Minerva12:

érdekes hogy férfiként több anyai ösztön van bennem(akarok gyereket, családot), mint egy nőben...

csak hát...kevés az olyan nő aki hosszútávon is akar valamit,
ugyan is nem felelek meg pár kritériumnak: nincs BMW/Mercim, jelentős vagyonom, saját ingatlanom(még), panelban lakok anyáméknál, nem vagyok magas, nem kék a szemem..nincs jó humorom, nem járok puccos étterembe és még vagy 1000 feltételnek nem felelek meg.

Gondolkoztál e már azon, hogy az a vagyon amit össze tarháltál...az államé lesz?
:D

Jah bocs elutazod meg elszórod ruhára plaszti sebészre

Pöff 2016.02.07. 16:10:24

Anya vagy sikeres nő?

Ez jelenleg úgy megy, hogy
Sikeres akar lenni, tanul hajt stb...eléri a 30-35 éves kort és rájön hogy kurvára nem sikeres és lélekölő a férfiak világa...(igen az amit nekünk 65 éves korunkig kell csinálni)

Majd ekkor vagy megy tovább és lesz 40-45 éves...talán el is ér valamit jó pozíciója lesz pénze...de gyereke hát az már csak kevésnek.
A másik része inkább fog egy pasit elmegy szülni 5 év után válás

Aztán van egy másik része akik 20 évesen szülnek és 25-30 évesen már válnak
Látom mert teli a társkereső 2 gyerekes 20 évessel

Holott nem kellene mást tenni csak mikorra 5-7 éves a gyerek (a nő meg 27-30), szépen beiratkozni főiskolára és onnét már lehetne karriert befutni.

Minerva12 2016.02.07. 16:15:31

Pöff, te egész jól elbeszélgetsz magaddal, mert , hogy mi nem ismerjük egymást az tuti. De akkor majd én is jól belemászok az életedbe: biztosan bűn ronda és lúzer vagy....
Most jobb így neked is?

Pöff 2016.02.07. 16:34:25

@Kishableany:
Nem akarlak elkeseríteni, de mutass olyan férfit aki nem akar dugni. (buzik nem érnek...bisex se)

Vagy kérdezhetném másképp is.
Akarsz e dugni, most ...koton nélkül?

A válaszod meg is adja, hogy ki a felelős.

Sok barom pasi van, sok visszaél a nőkkel, ez tény, de nagyon nagyon sok szó szerint kikészül attól hogy a mai nők irgalmatlanul nagy százaléka semmi másra nem hajt csak arra, hogy vagyonos legyen a pali vagy hogy olyan tulajdonságokkal rendelkezzen amivel a természet abszolúte nem ruházta fel őket(és ez nem a farok méret).
És ezáltal esélye sincsen még átlagos csajra se. Aki mondjuk nem cigizik iszik mint a gödény vagy költ el 1 havi fizetést ruhákra bulikra kenceficékre.
De ha ne adj isten véletlenül van is ilyen akkor annak meg olyan elvárásai vannak amit max a az adócsaló vállalkozó kisfiacskája tud teljesíteni.
De ha tegyük fel, hogy sikerül is ezen felülkerekednie, attól kell félnie, hogy a nő beadja a válópert, és ugrik a háza, a vagyon amiért nagyrészt ő dolgozott, ugrik a gyerek és még ő fizet gyerektartást...

Ezek után azt állítani, hogy a férfiakon áll a dolog, hát...
a férfiaknak még ilyen nehezített helyzetben is ygerket akrnak, hogy valaki vigye tovább a nevet.
a nőknek lejt a dolog(mindent megkapnak lassan ami szem szájnak ingere), még sem az anyaságot akarják választani...

Ez 90%-ban a nőkön múlik.

Múltkor ültem egy bevásárlóközpontban, 38-40 éves szőke nő fehérbőrű, nem cigány, viszonylag normális, de úgy bánt a 3-5 éves gyerekeivel, úgy szólt hozzájuk, mintha az egész egy nagy nyűg lenne. Rossz volt nézni.

Pöff 2016.02.07. 16:40:00

@Minerva12:

Mássz bele nyugodtan, az vagyok, bűn ronda és lúzer vagyok
alkalmatlan a gyereknemzésre...és és hogy minimum 50 milliós házat rityentsek.

Sajnos ennek látnak a nők
...meg más férfit is ilyennek látnak...

Advanced Flight 2016.02.07. 17:32:30

@Pöff: kurvára nem sikeres és lélekölő a férfiak világa...(igen az amit nekünk 65 éves korunkig kell csinálni)

Jaj, szegénykék, és ezt vajon ki erőlteti rátok? Az UFO-k vagy a gyíkemberek? Jó hogy nem már a ti agresszív, érzéketlen, lélekölő világotokért is mi vagyunk a felelősek....

Fel kellene már kicsit ébredni és újragondolni néhány dolgot. Amióta van emberiség, a férfiak hozzák a szabályokat, a nők max. örülhetnek, ha nem verik szarrá őket. Nézzük csak ennek a férfiirányításnak az eredményét: az emberiség túlnépesedett, viszont kb. 80 %-a nyomorog vagy nagyon alacsony életszínvonalon él. A gyengébbek (nők, gyerekek) szinte mindenhol kiszolgáltatott helyzetben vannak, érdekeiket senki nem képviseli (már ténylegesen, nem csak pofázás szintjén), jogsérelem esetén nem kapnak igazságszolgáltatást.
És ebben a förtelemben hol van mégis úgy-ahogy elviselhető élet? Csak nem a fejlett világban (EU és USA), ahol a nők sokkal nagyobb arányban vesznek részt az irányításban mint máshol? De érdekes....

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2016.02.07. 18:12:55

Már megint egy konzervatív bölcsész. Imádom ezt a típust.
A világ nem a 60-as években változott meg hirtelen, hanem folyamatosan változott. Már a 60-as évek sem voltak ugyanolyanok, mint a 40-esek, azok meg olyanok, mint a 20-asok stb.. A PC ráadásul nem is a 60-as évek mániája, hanem inkább a 70-es, 80-as. (Amellett, hogy ma már nem ugyanazt jelenti, mint akkor)

"talán a gyermeknek apához is van joga, kissé meglepődött és elismerte, hogy ez valóban megfontolandó. Az ő szabadság-többlete másnak jogfosztást jelent. Az ő szabadossága megöli a gyermeke szabadságát."
Ezen a ponton már közel kerültél a megvilágosodáshoz, de végül mégse sikerült.
Az a helyzet, hogy ilyen jog nincs. Ez egy ún. pozitív szabadságjog lenne és a pozitív szabadságjogok mindenképpen mások szabadságának rovására megy. Ha lenne apához való jog, akkor az meg egy férfi szabadságának a rovására menne. Így vagy úgy, valakinek a szabadságát korlátozni fogod. Épp ezért kerülendő pozitív szabadságjogok létrehozása.

"A gazdagok és a szegények között a szabadság elnyom, a törvény oltalmaz."
Ezen még dolgozz egy kicsit. Hogy tud a szabadság elnyomni? Úgy, ha nincs. Ha a tyúknak van negatív szabadságjoga, akkor a róka a feje tetejére is állhat, akármilyen gazdag is.

Egyébként meg érdekes dolog azon siránkozni, hogy mennyire átalakultak a családi viszonyok, de érdemes időnként statisztikákat is megnézni. Ha megnézzük az arab országokat, akkor azt látjuk, hogy azokban is egyre kevesebb gyerek születik. Pedig aligha beszélhetünk feminizmusról, politikai korrektségről, de még csak alapvető szabadságjogokról is alig.
Ha egy valami ott is okoz egy jelenséget, ahol nincs, akkor nem biztos az okozza.

Illalla Sillalla 2016.02.07. 18:46:09

@fizetekmegegysort: Hát, igen. A gyereknek joga van az apához, de az apa speciel nyugodatn semmibe veheti ezt a jogát. Ezért sem teszik fel a kérdést, hogy apa vagy sikeres férfi? Az apákat senki sem cseszteti, ha a karrierre koncentrálva lemondanak a kötelező szülői feladatok 70-80 százalékáról. Az is elég, ha nem veri a gyereket, és néha beszélget vele, vagy elviszi moziba, játszótérre, esetleg rendszeresen megjelenik a meccsein vagy az iskolai fellépésein. (Ld. amerikai filmes tipikus minta apa: ottvan a meccsen, szar apa: nincs ott a meccsen.)
Mintha a férfiak genetikailag alkalmatlanok lennének arra, hogy a gyereknevelés mindennapos nyűgjeiből legalább 50 százalékot elvigyenek. Az OK, hogy kihordani, megszülni, és szoptatni nem tudják a gyereket, de minden másra képesek, csak jelentős részben lusták vagy szarnak rá.
A gyereknek joga van az apjához, joga van ahhoz, hogy az apja vigye orvoshoz, és maradjon otthon táppénzen, ha lázas beteg. Joga van ahhoz, hogy az apja csomagoljon neki tízórait reggel, hogy az apja járjon el a szülői értekezletre, vigye el óvodába, hozza el onnan, kérdezze ki a leckéjét, főzze meg a vacsorát, vasalja ki az ünneplő ruháját stb.

margaritt 2016.02.07. 18:53:18

@Pöff: még helyes fiatal lányként mindig sértett, kikosarazott pasiktól kaptam meg, biztos azért nem, mert én a pénzre hajtok. Tipikusan sem normálisan viselkedni, se egy másik emberi lényt megérteni nem voltak képesek. Pedig engem aztán kurvára nem érdekelt, kinek mije van. És a barátnőim többségét sem. Nem hinném, h kisebbségben vagyunk. Persze, vannak pénzéhes nők, és pénzes, felszínes pasik - kínálat-kereslet.
Nagyon szép, h leírod, hogy kellene a nőknek karriert és családot építeni, látszik, egyikben sem vagy gyakorlott, és ennek realitását sem ismered. Nem is a te dolgod megmondani - neked a saját karriereddel és a családodalapításoddal kéne foglalkozni - mert a leírtak alapján jócskán rád fér. Egyébként a barátnőm is, én is úgy csináltuk, h először tanultunk (és közben is szívesen alapítottunk volna családot, de az egyetemen egy darab pasi nem volt, aki ettől ne húzott volna nyúlcipőt), aztán dolgoztunk (nem karrier miatt, hanem mert kellett, és hát értelmes lényként, mindenki szépen indult felfelé), időközben (30-35 táján) férjhez mentünk, gyerekeket szültünk, és baromira jól jött hozzá a külön-külön és együtt is épített egzisztencia, mert a munkaerőpiac rohadtul bünteti a gyerekvállalást. Tipikusan 1-8 évet felhőtlenül otthon gyerekeztünk (mellette a biztonság kedvéért tanultunk is kicsit), majd a családi kassza egyensúlyban tartásához új karriert építettünk - amihez nagyon jól jött a korábban megszerzett diploma, nyelvtudás, munkatapasztalat. Gyerek mellett már nem mindenki tud tanulni - nekem nagyon nem ment, másra állt be az agyam. És most már állandóan egyensúlyozni kell, h a munkánk is el legyen végezve, a gyereknek is legyen anyja, és a férjünknek is legyen felesége. De ehhez partner kell - olyan férfi, aki kiveszi a részét mindenből. Aki megérti, h a gyereknek apja is kell, h legyen, aki nem csak akkor férfi, amikor a tiszta inget és a vacsorát követeli, hanem férfiként helytáll. Javaslom, próbáld meg kitalálni, mit kéne nyújtani férfiként. Mert nem úgy jött le, mintha tisztában lennél vele.

Illalla Sillalla 2016.02.07. 19:03:24

@Pöff: Ki tiltja meg, hogy kiéld az anyai ösztönöd? Össze kell jönnöd egy karriert akaró nővel, boldog lesz, ha kiveszed a részed a gyereknevelésből. Nem kell várnia 5-7 évet, hogy visszamenjen az iskolába, és karriert csináljon, hiszen te otthon maradsz boldogan, gügyögysz a gyerekekkel, kicseréled a pelust, beadod a Nurofent, ha kell, viszed óvodába, védőoltásra, pürésíted a kajáját, takarítasz, ha összehány, összefosik mindent stb. Csudajó móka! Semmi olyan, amit egészséges férfiember ne tudna elvégezni. Aztán ha le tudod passzolni egy közoktatási intézménynek a nap egy részére a gyerkőcöt, akkor már te is tanulhatsz, vagy csinálhatsz karriert.

fizetekmegegysort 2016.02.07. 19:04:45

@Illalla Sillalla: Bezony. Egy baráti házaspár megosztotta a gyest. A fiú egy éve van otthon, épp most menekül vissza a munkába, szó szerint. Pedig a "legszebb" évet kapta, a 2-3 éves korig, amikor már cuki, már dumál, már szobatiszta, már lehet vele jófejkedni meg játszani... szóval nem a rabszolgameló részét. A múltkor megkérdezte tőlem: te ezt hogy bírod ki? (3 gyerekkel 6. éve itthon) Röhögtem. :) De szerencsére egyre több ilyen apukát látok, aki ki szeretné venni a részét mindenből.

fizetekmegegysort 2016.02.07. 19:12:44

@Pöff: olvasom a megkeseredett hozzászólásaidat, és csak egy dolgon gondolkozom el: mégis mi akadályoz abban, hogy pénzt keress? Ha jól értem, anyukánál laksz, tehát úgy képzed magad ahogy akarod, nem kell mosnod, főznöd, rezsit fizetned, akár befuthatnál valami karrier félét is. Tudod, van egy barátnőm, most 43 (épp mint én). Alkoholista apától és elég rideg anyától született. Egész életében azt hallgatta, hogy ő felesleges, és az érettségiig élhetett otthon. Mégis, mára összerakott egy lakást (nem a legmenőbb helyen, de Bp-en és sajátot), egy autót, egy középvezetői állást, két nyelvvizsgát, és egy diplomát (közgazdász). Gyereket nem akart soha, párja meg van. Téged mi akadályoz meg abban, hogy a nőkre való mutogatás helyett dolgozz magadon és karriert építs, pénzt keress, egzisztenciát teremts? Ahelyett, hogy a nőket szidod, akár értelmes dolgokat is tehetnél az energiáiddal.