Politically correct

Az európai sajtószabadság margójára

2016. március 15. - Vendégszerző.

Rezsőházy Rudolf


rezsohazy.jpgAz új, manapság érvényes „korrektséget” az 1968-as generáció és leszármazottai hozták létre. Tevékenységükben az a meglepő, hogy azelőtt a tabukra vadásztak, tekintélyrombolók voltak, a korlátlan szabadságot hirdették. Azt proklamálták, hogy „megtiltani tilos.” „Il est interdit d’interdire” – hangzott Párizsban 1968 májusában. És amint ezek az emberek véleményformáló hatalommá fejlődtek és a politikai porondon is kiemelkedő szerephez jutottak, első dolguk az volt, hogy új tabukat gyártsanak, téziseiknek kizárólagos helyzetet biztosítsanak, az „elavult” nézetek érvényesülését elfojtsák.

A „politikailag korrekt” kifejezéssel szinte minden nap találkozunk. Akkor használjuk, amikor olyan ítélettel, véleménnyel, nyomással, erősködő fölhívással találkozunk, melyek bizonyos véleményformáló közegektől származnak. Ezek az emberek, orgánumok, intézmények azt gondolják, hogy nekik kell megmondaniuk mi illendő, mi szabad, mi tiltott, mit kell tenni, hogyan kell választani.

             Ha a történelmet közelebbről vizsgáljuk meg kiderül, hogy minden társadalomban voltak a gondolatokat, cselekvéseket, magatartásokat meghatározó és ellenőrző intézmények, melyek megmondták mi a jó és mi a rossz, mit kell követni és mit kell elkerülni. Minden társadalomban működik szociális kontroll, mely megszabja a legitim tettek és vélemények határait. Többek között törvényeknek, az erkölcsöt formáló egyházaknak, az illemkódexeknek volt ebben fontos szerepük.

             Az új, manapság érvényes „korrektséget” az 1968-as generáció és leszármazottai hozták létre. Tevékenységükben az a meglepő, hogy azelőtt a tabukra vadásztak, tekintélyrombolók voltak, a korlátlan szabadságot hirdették. Azt proklamálták, hogy „megtiltani tilos.” „Il est interdit d’interdire” – hangzott Párizsban 1968 májusában. És amint ezek az emberek véleményformáló hatalommá fejlődtek és a politikai porondon is kiemelkedő szerephez jutottak, első dolguk az volt, hogy új tabukat gyártsanak, téziseiknek kizárólagos helyzetet biztosítsanak, az „elavult” nézetek érvényesülését elfojtsák.

                                                               *

             A mai korrekt gondolatoknak nem találhatjuk sehol rendszeres, mindent átfogó kifejtését. Nem létezik a „Kommunista kiáltvány”-hoz hasonló proklamáció vagy valamiféle könyv, melyben olvashatnánk ennek az ideológiának az elfogadott nevét és tartalmát. Így arra vállalkoztam, hogy megfogalmazok néhány tipikus állítást, mely a korrekt gondolkodást tükrözi. Ezeket dőlt betűkkel írom, majd kommentárt fűzök hozzájuk[1]. Kezdjük:

             1/ Az emberek alapvető joga, hogy szabadon kibontakozhassanak. Ezért ki kell törniük az olyan intézményekből mint a család és az iskola, melyek beskatulyázzák és a fönnálló rendbe illesztik be őket.

            Kommentár: az egyén szabadsága lett az értékrend csúcsa. Minden ennek rendelődik alá. Minden hatalom korlátoz. A kötelesség, a hűség, az állhatatosság akadályt képeznek az „én” kifejlődésének útjában.

             2/ A szabad véleménynyilvánítást semmi sem akadályozhatja. Mégis szigorúan büntetni kell a gyűlöletkeltést, az antiszemitizmust, a holokauszt tagadását, a xenofóbiát és a homofóbiát.

            Kommentár: legyünk logikusak. Vagy azt mondjuk, hogy a véleményszabadságnak nincs korlátja, és akkor lehet zsidózni vagy cigányozni. Vagy azt mondjuk, hogy a szabadság szabályozandó minden ember és minden emberi közösség méltóságának kivétel nélküli megvédése érdekében.

             3/ Ki-ki maga szabja meg életvitelét, mondja meg magának, hogy mi a jó és mi a rossz.

            Kommentár: ebből világosan kitűnik, hogy nincs objektív erkölcsi rend, nincsenek univerzális normák, mindenkire érvényes szabályok. Minden relatív.

             4/ Mindenkinek joga van a „mássághoz”, azaz hogy más legyen mint a többiek. Senkit sem szabad választott életmódja miatt hátrányban részesíteni vagy üldözni például azért, mert elvált vagy homoszexuális vagy hajléktalan vagy cannabist szív.

            Kommentár: a klasszikus értékrend sem tiltja az egyéniségek kifejlődését, de nem engedi meg a deviancia legtöbb formáját mint a drogfogyasztást, a rendszertelen életet vagy a tétlenséget, stb.

             5/ Minden együttélési forma egyenlő, legyen az egy nő és egy férfi házassága, egyneműek házassága, egyszerű együttlakás, többek közössége.

            Kommentár: Ezzel szemben a hagyományos fölfogás az egy nő és egy férfi közti tartós házasságot privilegizálja, mert ez ad a családalapításnak és a gyermeknevelésnek megfelelő keretet.

            6/ A törvényhozásnak követnie kell a kisebbséget alkotó „mások” egyenlőségre törekvését. Így legálisnak kell minősíteni a melegek közti házasságot és számukra az örökbefogadás jogát.

            Kommentár: nincs semmi akadálya annak, hogy homoszexuálisok közös életvitelre szerződést kössenek, de minthogy kapcsolatuk más természetű, mint a férfi és nő között létrejött élettársi viszony, házasságkötésre nem jogosultak.

             7/ A nők még mindig nem érték el teljes egyenjogúságukat. Ezért biztosítani kell, hogy arányosan jelen lehessenek a politikai és a gazdasági élet vezetői rétegében.

            Kommentár: valóban méltányos, hogy a politikai és a gazdasági vezetés nyitva álljon a nők előtt, de nem méltányos, hogy egy nő parlamenti képviselő vagy részvénytársasági igazgatótanács tagja legyen csak azért, mert nő. A kérdést szabályozó elvnek az érdemnek kell lennie és nem a nemi hovatartozásnak.

             8/ A nők szabadon rendelkeznek testük fölött. Ezért nem kívánt megtermékenyülés esetében joguk van arra, hogy magzatelhajtáshoz folyamodjanak. Hasonlóképp joguk van arra, ha terméketlenek, hogy a „gyermekhez való jog” nevében külső beavatkozással gyermeket foganjanak.

            Kommentár: a tradicionális fölfogás azt tartja, hogy az alakulóban lévő élet védelemre szorul, és az abortusz tilos.

             9/ Föl kell szabadítani a nemi életet a bigott tilalmak elnyomása alól. A sikeres szexuális élet jog, hozzátartozik a boldog élethez. Minden fajtája és formája egyaránt legitim.

            Kommentár: a nemi ösztön elsősorban az emberiség szaporodását/fönntartását célozza. A kultúra alakítja át szerelemmé, élvezet forrásává és életművészetté. Ez a hajtóerő azonban kormányozandó, mert ha féktelenné és csapongóvá válik, akkor mind a magánéletben, mind a társadalom fönnmaradásában súlyos károkat okozhat.

             10/ A nemi különbségeket a társadalom „gyártja”. Már az újszülöttet is különböző színbe öltöztetik aszerint, hogy lány-e vagy fiú. A fiúk és a lányok más játékokat kapnak. Más tulajdonságokat nevelnek beléjük, és kondicionálják őket a később betöltendő szerepeikre. Ám egyformán kell kezelni őket, hogy szabadon választhassák meg, hogy mik akarnak lenni.

            Kommentár: a döntő kérdés az, hogy a női és a férfi létben mi a természet meghatározó ereje és mennyiben játszik közre a társadalom befolyása. Kinek jutna eszébe, hogy az atlétikai versenyekben a nőket és a férfiakat közösen indítsák? Ellentétes példa: kortársak, Golda Meir Izraelben, Margaret Thatcher Nagy-Britanniában, Sirimavo Bandanaraike Sri Lankában és Indira Gandhi Indiában legyőzték férfi ellenfeleiket.

             11/ Az embernek joga van ahhoz, hogy saját életéről rendelkezzék. Így ha súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenved és az élet elviselhetetlennek tűnik, eutanáziához folyamodhat.

            Kommentár: noha ez a kérelem érthető, ma már rendelkezünk olyan eljárásokkal, melyek csillapítják a fájdalmakat. Alkalmazásuk siettetheti a halál bekövetkezését, de közvetlenül nem idézi elő. Ugyanakkor egyre elterjedtebbek a palliatív kezelést biztosító osztályok is.

             12/ Kényszer és versengés nélküli iskola kívánatos. Minden gyermek haladjon a maga ritmusa szerint, válasszon olyan tantárgyakat és foglalatosságokat, melyek személyiségének megfelelnek. Nem nevelni kell, hanem alkalmat adni arra, hogy mindenki kibontakoztathassa azt, ami benne rejlik.

            Kommentár: igaz, hogy a sikeres oktatás és nevelés gyermekközpontú, és figyelembe veszi a tanulók tehetségeit is. De szükség van akaratra, figyelemre, kitartásra, munkaszeretetre és olyan képzésre is, melyre a társadalomnak szüksége van.

             13/ A bűnözésért a társadalom felelős. Miért zárják börtönbe azokat, akik környezetük hatására letértek a társadalom által elfogadott útról? A deviánsokat nem büntetni kell, hanem fölkészíteni arra, hogy visszatérjenek a társadalomba.

             Kommentár: természetüknél fogva az emberek sajnos nem mind jók. Kétségtelen, hogy amikor bűnöznek, a körülményeket figyelembe kell venni, de kétségtelen az is, hogy a társadalmat védeni kell. A büntetés ideje szolgál arra is, hogy a javítható bűnöző újrakezdési lehetőséget kapjon.

             14/ Az egyenlőség biztosítása érdekében a „pozitív diszkrimináció” alkalmazandó, mely biztosítja az életben hátrányokkal (etnikai eredetük, peremhelyzetük, stb., folytán) induló fiatalok számára, hogy érvényesülhessenek. A felsőoktatási intézményekben és a közalkalmazottak keretében számukra kötelező kvótát kell alkalmazni.

            Kommentár: a javasolt megoldás önkényes és új igazságtalanságokhoz vezet azok rovására, akiket megfosztanak lehetőségeiktől. Sokkal inkább ajánlatos a „fölzárkóztató képzés” rendszere, melynek föladata a hátrányokkal induló fiatalok fölkészítése arra, hogy másokkal egyenlő föltételekkel pályázhassanak.

             15/ A különböző társadalmak által létrehozott kultúrák egyenlők, ám az európai országok gyarmattá vagy függővé tette a többieket. Uralmuknak véget kell vetni.

            Kommentár: valójában a fejlett nyugati országok nemcsak hasznot húztak Ázsia és Afrika országaiból, hanem ugyanakkor bevezették az iskolákat, az egészségügyi ellátást, a modern intézményeket és közigazgatást, infrastruktúrákat építettek, bevitték az elszigetelt népeket a nemzetközi vérkeringésbe.

             16/ A nemzeteket túlhaladta az idő. A jövő a multikulturális társadalmaké.

            Kommentár: minden népnek vagy nemzetnek meg kell őriznie az identitását. Kultúráját gazdagíthatja külső pozitív hozzájárulásokkal.

             17/ A kereszténység elavult. Káros hatása van az ember szabad kibontakozására.

            Kommentár: a kereszténység kimúlását már 2000 év óta várják. A mai európai világban a vallásszabadság adva van. Nem üldözéssel kívánják a kereszténységet eltűntetni, hanem inkább lassú aknamunkával igyekeznek azt a közéletből kiszorítani.

                                                                        *

             A mai „korrekt gondolkodás” fő témáinak fölsorolása biztosan nem teljes. Különben is a témák száma gyarapszik: valahányszor új probléma merül föl, megszületik egy új „korrekt” állásfoglalás. Például a Közép-Keletről és Észak-Afrikából megindult tömeges migrációval kapcsolatban kialakult egy korrektnek minősített „Willkommenskultur”, mely üdvözli a bevándorlókat, mert friss vért hoznak Európába. Ez az óhaj szembesül azzal a jogos aggodalommal, mely attól tart, hogy a nagyszámú és teljesen idegen kultúrájú népek nem integrálhatók a befogadó országokba, és súlyos zavaroknak lesznek az okozói.

             A józan és érvekkel alátámasztható nézetek képviselőinek munkája nem fog egyhamar elfogyni…

 

mail: rezsohazy.rudolf@gmail.com                                                  Rezsőházy Rudolf

                                                                                              prof.em. Univ.cath. de Louvain

 

[1] Mégis fölsorolok példaképp néhány szerzőt, akik hozzájárultak a mostani „korrekt gondolkodás” kialakulásához és elterjedéséhez: Wilhelm Reich (Die Funktion des Organismus (1927), Herbert Marcuse (One-Dimensional Man, 1964), Benjamin Spock (Baby and Child Care, 1946), Erich Fromm (Escape from Freedom, 1941) Jean-Paul Sartre (L’existentialisme est un humanisme, 1945), Michel Foucault (Les mots et les choses, 1966), Gilles Deleuze Logique du sens, 1966), Ivan Illich (Deschooling Society, 1971)….

A bejegyzés trackback címe:

http://mosmaiorum.blog.hu/api/trackback/id/tr68479870

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Rezsőházy Rudolf: Politically correct 2016.03.17. 08:52:02

Az új, manapság érvényes „korrektséget” az 1968-as generáció és leszármazottai hozták létre. Tevékenységükben az a meglepő, hogy azelőtt a tabukra vadásztak, tekintélyrombolók voltak, a korlátlan szabadságot hirdették.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2016.03.15. 16:35:28

Engedtessék meg, hogy a legjobb európai hagyományok szellemében - de azok nívóját nyilván meg sem közelítve - röviden kommentáljam a kommentárt ezen a kicsit kihalt blogon.

1. Mivel társadalmunkat egyének és intézmények alkotják, a szabadságnak pedig alanya kell hogy legyen, a létező szabadság vagy az egyént illeti meg, vagy az intézményt. A harmadik eshetőség: hogy nincsen.

2. Félek, hogy szerzőnk a szalmabáb hibájába esik.

3. Azt az erkölcsi rendet, ami _objektív_, külső, nem erkölcsi rendnek hívjuk, hanem mondjuk jognak. Az erkölcs a személyiség része, a személyiség nem kollektív.

4. A szankcióval sújtható magatartások körét a feltárható közérdek szerint kell meghatározni.

5. A konzervatív fölfogás sem lehet forradalmár, civilizátor idealizmus. Lehet, hogy az optimális kereteket a tartós házasság biztosítja, de tapasztaljuk, hogy legkésőbb az ipari forradalom óta más keretek között is születnek gyerekek. Amíg nem találjuk fel a születés visszacsinálásának humánus módját, addig inkább mi igazodjuk a realitásokhoz, s ne várjuk el, hogy a realitások igazodjanak mihozzánk. A szuboptimális keretek között születő és nevelkedő gyerekek is gyerekek, igazságtalan, méltánytalan és káros közöttük ilyen alapon különbséget tenni értékükben.

6. A homoszexuálisok közötti tartós kapcsolatot jogilag relevánssá tenni közérdek. Az ilyen kapcsolatból folyó mindennapi élethelyzeti következmények érvényesítése ennek elmaradása esetén ugyanis fölösleges erőforrásokat kötne le vagy lehetetlenülne - például az összeférhetetlenség vagy betegjogi kérdések esetében.

7. Az sem méltányos, hogy egy nő ne lehessen képviselő vagy igazgatótanácsi tag csak azért, mert nő. Ha úgy találjuk, hogy a méltányos egyensúlytól jelentősen eltér a valós helyzet, úgy a lehető legkisebb beavatkozást jelentő eszközökkel is, de észszerű törekednünk az egyensúlyhoz közelítésre - hiszen így biztosítható, hogy a közösség értékes tagjai tehetségükhöz, képességükhöz méltón járulhassanak hozzá a köz javához, hogy ne heverjen a tehetség parlagon.

8. Már Beccaria is megírta: a leggyakoribb bűncselekmények a lopás, a görög bűn és a csecsemőgyilkosság. A tradicionális fölfogás sosem volt gyakorlat tehát.
Jelenleg abortusz csak bizonyos szigorú korlátok között végezhető, az állam pedig kötelezettséget vállalt "a fogamzásgátló készítmények és eszközök rászorultságtól függő kedvezményes igénybevételének" elősegítésére, valamint arra, hogy "a munkajogi szabályozás eszközével gondoskodik a várandós anyák fokozott munkahelyi védelméről".
Nem látom a serény munkát e kötelezettségek teljesítése során, hanem hogy éppen mást látok.

10. Társadalmi életünk nem atlétikai verseny.

11. Rendkívül sekély kommentárnak tűnik, sajnos. Az eutanázia problémakörének csak egy szelete a tartós, súlyos, elkerülhetetlen halálhoz vezető fájdalmas betegségek csoportja.

12. A kritizált tézis egyáltalán nem gátolja az akarat, figyelem, munkaszeretet kialakulását - csak ha szerzőnk kimondatlanul lebecsüli a gyermekeket. Pedig sokszor különösebb konzervatív nevelés nélkül is kitartóbbak a felnőtteknél.

13. Kétségtelen az is, hogy a legsúlyosabb bűnök elkövetőit leszámítva a börtönbe zárt elítéltek büntetésük letöltése után visszakerülnek a társadalomba. Célszerű és hasznos arra törekedni, hogy életüket úgy folytathassák, hogy kisebb eséllyel kövessenek el ismét bűncselekményt.
Kétségtelen az is, hogy számos, főleg kisebb súlyú cselekmény esetén a rövid, de végrehajtott szabadságvesztés több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt.

14. A kommentárral egyet lehet érteni, de az nem megválaszolja, hanem megkettőzi az alapul vett problémát. Hiszen a javasolt megoldással csak annyi történik, hogy másokat az intenzív képzésen való részvétel lehetőségétől fosztunk meg oktatási helyek és közszolgálati állások helyett. Ugyanúgy megmarad tehát a sérelem.

15. A kommentár belesétál a marxisták csapdájába: _nem_ a fejlett nyugati államok gyarmatosítottak egyedül. Gyarmatosított Oroszország, Japán, az Oszmán Birodalom és mindenféle arab sejkségek is, hogy éppenséggel a nagy XX. századi felszabadulási hullám előtt már függetlenné vált korábbi gyarmatokat ne is emlegessünk (mondjuk... Argentínát vagy Brazíliát).

Csapdába sétál akkor is, amikor úgy véli, hogy minden gyarmatosított közösség számára civilizációs előrelépést jelentett a gyarmatosodás. Bizonyára szerény ismereteim szerint Koreában már a japán gyarmattá válás előtt is volt iskolarendszer, illetve úgy vélem, a Kongói Szabadállam működése során ezek a jótétemények igen mérsékelt súllyal valósultak meg. India pedig gyarmatosítása előtt is bőven részese volt a világ vérkeringésének.

16. Nem találtam értelmet sem a kommentált szövegben, sem a kommentárban, pedig többször is próbálkoztam.

17. Elképzelhető, hogy a keresztény hitelvek szigorú érvényesítése káros hatással legyen az egyén és a köz érdekeire nézve is. De ugyanígy sértheti ezeket az is, ha gyakorlásukat, megélésüket tiltjuk.

(E 17 pont szerintem önkényesen lett meghatározva.)

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2016.03.15. 16:49:33

Engedtessék meg, hogy a legjobb európai hagyományok szellemében - de azok nívóját nyilván meg sem közelítve - röviden kommentáljam a kommentárt ezen a kicsit kihalt blogon.

1. Mivel társadalmunkat egyének és intézmények alkotják, a szabadságnak pedig alanya kell hogy legyen, a létező szabadság vagy az egyént illeti meg, vagy az intézményt. A harmadik eshetőség: hogy nincsen.

2. Félek, hogy szerzőnk a szalmabáb hibájába esik.

3. Azt az erkölcsi rendet, ami _objektív_, külső, nem erkölcsi rendnek hívjuk, hanem mondjuk jognak. Az erkölcs a személyiség része, a személyiség nem kollektív.

4. A szankcióval sújtható magatartások körét a feltárható közérdek szerint kell meghatározni.

5. A konzervatív fölfogás sem lehet forradalmár, civilizátor idealizmus. Lehet, hogy az optimális kereteket a tartós házasság biztosítja, de tapasztaljuk, hogy legkésőbb az ipari forradalom óta más keretek között is születnek gyerekek. Amíg nem találjuk fel a születés visszacsinálásának humánus módját, addig inkább mi igazodjuk a realitásokhoz, s ne várjuk el, hogy a realitások igazodjanak mihozzánk. A szuboptimális keretek között születő és nevelkedő gyerekek is gyerekek, igazságtalan, méltánytalan és káros közöttük ilyen alapon különbséget tenni értékükben.

6. A homoszexuálisok közötti tartós kapcsolatot jogilag relevánssá tenni közérdek. Az ilyen kapcsolatból folyó mindennapi élethelyzeti következmények érvényesítése ennek elmaradása esetén ugyanis fölösleges erőforrásokat kötne le vagy lehetetlenülne - például az összeférhetetlenség vagy betegjogi kérdések esetében.

7. Az sem méltányos, hogy egy nő ne lehessen képviselő vagy igazgatótanácsi tag csak azért, mert nő. Ha úgy találjuk, hogy a méltányos egyensúlytól jelentősen eltér a valós helyzet, úgy a lehető legkisebb beavatkozást jelentő eszközökkel is, de észszerű törekednünk az egyensúlyhoz közelítésre - hiszen így biztosítható, hogy a közösség értékes tagjai tehetségükhöz, képességükhöz méltón járulhassanak hozzá a köz javához, hogy ne heverjen a tehetség parlagon.

8. Már Beccaria is megírta: a leggyakoribb bűncselekmények a lopás, a görög bűn és a csecsemőgyilkosság. A tradicionális fölfogás sosem volt gyakorlat tehát.
Jelenleg abortusz csak bizonyos szigorú korlátok között végezhető, az állam pedig kötelezettséget vállalt "a fogamzásgátló készítmények és eszközök rászorultságtól függő kedvezményes igénybevételének" elősegítésére, valamint arra, hogy "a munkajogi szabályozás eszközével gondoskodik a várandós anyák fokozott munkahelyi védelméről".
Nem látom a serény munkát e kötelezettségek teljesítése során, hanem hogy éppen mást látok.

10. Társadalmi életünk nem atlétikai verseny.

11. Rendkívül sekély kommentárnak tűnik, sajnos. Az eutanázia problémakörének csak egy szelete a tartós, súlyos, elkerülhetetlen halálhoz vezető fájdalmas betegségek csoportja.

12. A kritizált tézis egyáltalán nem gátolja az akarat, figyelem, munkaszeretet kialakulását - csak ha szerzőnk kimondatlanul lebecsüli a gyermekeket. Pedig sokszor különösebb konzervatív nevelés nélkül is kitartóbbak a felnőtteknél.

13. Kétségtelen az is, hogy a legsúlyosabb bűnök elkövetőit leszámítva a börtönbe zárt elítéltek büntetésük letöltése után visszakerülnek a társadalomba. Célszerű és hasznos arra törekedni, hogy életüket úgy folytathassák, hogy kisebb eséllyel kövessenek el ismét bűncselekményt.
Kétségtelen az is, hogy számos, főleg kisebb súlyú cselekmény esetén a rövid, de végrehajtott szabadságvesztés több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt.

14. A kommentárral egyet lehet érteni, de az nem megválaszolja, hanem megkettőzi az alapul vett problémát. Hiszen a javasolt megoldással csak annyi történik, hogy másokat az intenzív képzésen való részvétel lehetőségétől fosztunk meg oktatási helyek és közszolgálati állások helyett. Ugyanúgy megmarad tehát a sérelem.

15. A kommentár belesétál a marxisták csapdájába: _nem_ a fejlett nyugati államok gyarmatosítottak egyedül. Gyarmatosított Oroszország, Japán, az Oszmán Birodalom és mindenféle arab sejkségek is, hogy éppenséggel a nagy XX. századi felszabadulási hullám előtt már függetlenné vált korábbi gyarmatokat ne is emlegessünk (mondjuk... Argentínát vagy Brazíliát).

Csapdába sétál akkor is, amikor úgy véli, hogy minden gyarmatosított közösség számára civilizációs előrelépést jelentett a gyarmatosodás. Bizonyára szerény ismereteim szerint Koreában már a japán gyarmattá válás előtt is volt iskolarendszer, illetve úgy vélem, a Kongói Szabadállam működése során ezek a jótétemények igen mérsékelt súllyal valósultak meg. India pedig gyarmatosítása előtt is bőven részese volt a világ vérkeringésének.

16. Nem találtam értelmet sem a kommentált szövegben, sem a kommentárban, pedig többször is próbálkoztam.

17. Elképzelhető, hogy a keresztény hitelvek szigorú érvényesítése káros hatással legyen az egyén és a köz érdekeire nézve is. De ugyanígy sértheti ezeket az is, ha gyakorlásukat, megélésüket tiltjuk.

(E 17 pont szerintem önkényesen lett meghatározva.)

Counter · http://goo.gl/EXkKH9 2016.03.15. 16:50:05

Bocsánat, kicsit megviccelt a böngészőm :-(

Éhes ló 2016.03.15. 17:31:03

Önmagában sem a kultúrmarxizmussal, sem a PC újbeszéllel nem lenne gond.

A gond abból fakad, hogy az évtizedek során a társadalom szinte minden területén kizárólagossá vált és nem tűr meg mást, informális nyomásgyakorlással, terroral, sajnos még a törvényeket is felhasználva pusztítja azokat, akik elutasítják ezt az agresszív és veszélyes ideológiát.
A legtragikusabb az, amikor 50-70-100 évvel ezelőtti eseményeket szűr meg a maga mélységesen elfogult ideológiája szerint és töretlenül hazudik, deformál történelmet, történelmi személyiségeket, művészeket.

Kovi1970 2016.03.16. 09:21:07

A cikk több mint hiteltelen, maximálisan káros.

"Akkor használjuk, amikor olyan ítélettel, véleménnyel, nyomással, erősködő fölhívással találkozunk, melyek bizonyos véleményformáló közegektől származnak."

Hát nem. Ez nem attól függ, hogy ki mondja, hanem hogy mit. Ez egy gondolkodásmód, ami alapvetően annyit jelent, hogy ELŐÍTÉLETEKTŐL MENTES.

Ennyi és nem több. Nem arról szól hogy VALAKI meg akarja mondani hogy mi a jó hanem épp arról hogy ne induljunk ki korábbi tapasztalatokból és statisztikai adatokból. Ítélni lehet, konkrét esetben de nem előítéletből bélyegezni.

A magyar elme fogékony az előítéletekre. A fő baj ezzel az, hogy az előítéletekkel a tudást pótoljuk. A magyarok tudása és műveltsége elméleti és eléggé korlátolt.
Nem járunk külföldön, és kevés tapasztalatot szerzünk. A tudást előítéletekkel pótolva nem vagyunk kíváncsiak arra hogy az illető mit tud, hiszen ha sötétebb a bőre akkor úgyse lehet valami jó, ugye?

Két fő gond ezzel a statikus, előítéletes urambátyám világgal: 1. elherdáljuk a tehetségeket, mert nem adunk esélyt nekik. 2. egy idő után ebbe az urambátyámos nyugiba annyira belepunnyadunk, hogy betöltjük korlátolt kelet európai sorsunkat, miközben a világ elmegy mellettünk.

A politikai korrektség egy esély. Esélyt adsz a kisebbségednek a nőknek, a hátrányos helyzetűeknek és a bevándorlóknak, mert ezekben az emberekben több lehet mint benned. Persze ez azzal a veszéllyel járhat hogy leköröznek (dacára a rengeteg hozott előnynek), de cserébe téged is arra ösztönözz hogy versenyezz, és megerőltesd magad.

Ne csak beülj a langymeleg K-európai korlátoltságba, azzal vigasztalva magad hogy bár semmit sem teszel le az asztalra, te mint "dolgozó kisember" akkor is többet érsz mint az a "jöttment bevándorló".

Kovi1970 2016.03.16. 09:35:35

@Kovi1970: a fentieknek tipikus kivetülése volt amikor a világ (ez esetben Nyugat-Európa) dolgait a saját korlátolt előítéletes falubéli viszonyai alapján ítéli meg a kommentelő (elég egy-két kommentelhető hírt elolvasni), az főleg problémás, ha a vezető politikusok felelőtlenül adják alájuk a lovat.

Nagyon szerencsétlen amikor vezető konzervatív politikus feleslegesen kereszténykedve egy iszlám fundamentalista ideológiáját adja elő.

prolee 2016.03.16. 11:17:05

Sajnos, mint mindent, ezt is túltolták és megutáltatták az emberekkel.
Minden hivatalos szintre emelt ideológia a türelmetlenségen bukik el és ezért káros.

Sosem erőltette hivatalos ideológia, hogy fogadjuk el a házasság nélkül együtt élő férfi és nő kapcsolatát (ami még az én gyerekkoromban is megvetendő volt), de simán elfogadtuk.

Ugyanígy elfogadtuk volna FOKOZATOSAN, szinte észrevétlenül pl. a homoszexuális kapcsolatot is, ha nem lenne ránk kényszerítve.

Ráadásul a kényszerítés mindig olyan közegben történik, amikor az ideológia - sokszor csak átmenetileg - hiteltelennek tűnk. Tehát nem feltétlenül akkor kellene teljesen ellenőrizetlenül milliós tömeget beengedni Európába a humánum jegyében, amikor az biztonsági kockázatot jelent, mert ez ellenérzést szül az emberekben.
Milyen jó lenne, ha EU-n kívül szűrnék a menedékkérőket és azt kommunikálhatnák, hogy lám, itt vannak ezek az ellenőrzött és jogi döntéssel befogadott, menekültek, akik semmiféle kockázatot nem jelentenek rátok nézve, nézzétek, ezek milyen sokat szenvedett, rendes emberek, segítsetek nekik. Mert ugyan ki akarna erőszakkal nyomuló, hatóságokkal szembeszálló emberhordának segíteni?

Szalay Miklós 2016.03.16. 11:21:42

Na igen, gyakran túlzásba is viszik a politikai korrektséget. A következő linken letölthető egy írás, többek között arról, hogy miért olyan érzékeny téma manapság a csoportok tulajdonságainak, a különbségeinek reális elismerése, és hogy hogyan lehet reálisan szemlélni a dolgokat:

egyvilag.hu/temak.shtml#temaid069

(A legfelső sor a kép tetején, "A csoportok problémáinak kezelése". Az írás doc és pdf formátumban tölthető le. Ez egyébként egy nagyobb mű egy darabja, mely megpróbálja módszeresen, de azért érthetően elmagyarázni, hogyan működik a világ. Ajánlom még belőle idevágólag az "Attitűdök, sztereotípiák, előítéletek" című részt.)

marczy 2016.03.16. 11:27:29

Az ún. "politikai korrektség", ha dogmává merevedik, szellemi értelemben egy ugyanolyan Gulag, amilyen az oroszoké volt. Aki olvasta Szolzsenyicint (pl. én), egészen biztosan elzárkózik a PC merev(!) értelmezésétől.

Milyen alapon fogadjuk be teljesen eltérő kultúrájú emberek tíz- vagy százezreit, netán millióit? Nem az iszlámmal van bajom, nem azzal, hogy egy muszlim nő fejkendőt hord vagy nem hord (150 éve még nálunk is minden asszony hordott!!!), hanem azokkal a törzsi hagyományokkal, amelyek az európai muszlimok beilleszkedésének fő kerékkötői. E téren Magyarország azért nem áll rosszul, mert még az átkosban magas társadalmi osztályokból származó, művelt muszlimok érkeztek, akik mint vezetők segíthetik a többi, újonnan érkező muszlim beilleszkedését, de nekik is véges a kapacitásuk. Németország viszont válogatás nélkül engedte be alacsonyan képzett török vendégmunkások millióit, Franciaországba meg számolatlanul érkeztek a volt gyarmatokról.

Ezért van szükség a kvótára, megállapítandó, hogy hány embernek az integrációját tudja az állam és a társadalom, benne a régebb óta itt élő muszlimokkal, hatékonyan segíteni. És ezt a kvótát elsősorban azért, mert a magyar gazdaság nem tud sok képzetlen bevándorlót felszívni, alacsonyan kell tartani. A képzett, diplomás, jó szakmával rendelkező bevándorlókkal más a helyzet, ezeket könnyebb integrálni, mert gondolkodásuk nyitottabb.

prolee 2016.03.16. 11:28:30

@Kovi1970: Igazad van, ez egy esély, nem pedig kötelezően jár fenntartások nélkül. Attól, hogy fekete a bőröd színe, nem leszel automatikusan rendes ember, attól, hogy nő vagy, nem leszel automatikusan alkalmas politikai pályára, attól, hogy muszlim vagy, nem leszel automatikusan veszélytelen az európai kultúrára.
A feketének, a nőnek és a muszlimnak is bizonyítania kell az elfogadáshoz.
A fehér bőrű, kék szemű ember is próbaidővel kap állást, mert fenntartásokkal kezeli a munkáltató a munkakörre való alkalmasságát. Ha ez az ember részegen, randalírozva jelenik meg az állásinterjún, még a próbaidőig sem jut el, pedig lehet, hogy csak épp aznap megkattant valami sérelem matt.

FF 2016.03.16. 12:10:51

Az egész cikk szalmabáb-gyalázás.

marczy 2016.03.16. 12:23:39

A "Willkommenskultur" korlátozások nélkül biztosan nem működik, még ha háborús menekültekről van szó, akkor sem. A társadalmak befogadóképessége véges, Amerikáé, Kanadáé talán a legkevésbé, nekik kéne vezérszerepet vállalniuk, és nem a gazdaságilag gyenge országoknak, mint Magyarország.

1/ (...)
Kommentár: Az iskolát és a családot kell olyanná formálni, hogy segítse az egyén kibontakozását, és ne gátolja azt, mert ha nincs család és iskola, az sem vezet sehova.

2/ (...)
Kommentár: 1. Ezek nem élték meg a kommunista rendszerek pusztítását, tehát azt kihagyták a számításból. 2. Azt, hogy ezek ugyanúgy felülről akarják megmondani, mi az antiszemitizmus, mi a xenofóbia (a holokauszttagadás szerencsére könnyebben körülírható), mi számít gyűlöletkeltésnek, ugyanolyan súlyos visszaélésekhez vezet. Ha egy homoszexuális pár kézen fogva stb. kimegy az utcára, az az ő dolguk, én nem rontok nekik csak azért, mert én nem vagyok az. Az öncélú propaganda viszont egy ponton túl már visszájára fordulhat.
3. Az antiszemitizmus ellen sem lehet erőszakkal küzdeni, hanem kis lépésekkel lehet egyes személyek gondolkodását formálni, és nem vezet sehova, ha pl. zsidóként egy-egy akár véletlenül elejtett mondatra egyből a náci/antiszemita kártya kijátszásával felelünk.
Nekem annyiszor forgatták ki a szavaimat Ausztriában, hogy azt el nem lehet mondani. Ez sem vezet sehova: nem az én gondolkodásomra voltak kíváncsiak, hanem vércseként csaptak le, amikor megmondtam, hogy nálunk Borsodban, Szabolcsban a romakérdés akut és súlyos: akkor én rasszista vagyok és xenofób.

3/(...)
Kommentár: Ami nekünk jó, de a másik embernek rossz, ott van helye a törvényi szabályozásnak. Ezért született a Tízparancsolat vagy bármi. Az élethez és testi épséghez való jog relativizálása pedig veszélyes halandzsa. És a muszlimokkal is el kell fogadtatni, hogy a mai európai törvényi keretek a Tízparancsolaton alapulnak.

4/ (...)
Kommentár: A függőségek, beleértve a drogfogyasztást is, veszélyesek a társadalomra, ezért a rehabilitációra és terápiára kiemelt figyelmet kell fordítani addig, amíg még nem késő. A lelki egészséghez való jog ezért kulcsfontosságú, és ezért kéne, hogy a TB a pszichológiai kezelést is bizonyos keretek között támogassa.
A többi dolog más, vannak emberek, akik más életformát élnek, mint a nagy átlag, a művész, a tudós, az élsportoló tipikusan ilyen, ezt el kell fogadni.

5/(...)
Kommentár: A házasság férfi és nő között jön létre, a biológiát nem lehet megerőszakolni. Minden más bejegyzett élettársi kapcsolat lehet, hogy nekik milyen jogokat adunk (örökbefogadás stb.), csak ez képezheti vita tárgyát.

6/(...)
Kommentár: Az örökbefogadás is még valahol OK, tehát rendben van, egy meleg férfi is lehet jó apa, de az ilyen kapcsolat nem nevezhető házasságnak.

7/(...)
Az igazság itt valahol középen van: meg kell adni a lehetőséget a nőknek pont azért, hogy az önnfenntartó hímsoviniszta sztereotípiákat el lehessen oszlatni.
Aztán később már nem lesz szükség kvótára, hanem természetessé válik a női vezető.

8/(...)
Kommentár: Aki abortuszt végez, embert öl. Az osztrák abortuszreklámoktól feláll a hátamon a szőr. Ezért kell minden eszközzel küzdeni a terhes nők diszkriminációja ellen, ill. a nemi erőszakkal kapcsolatos tabukat is le kell dönteni, a megbélyegzést megszüntetni, mert kényes kérdés az, hogy mi van akkor, ha a terhesség nemi erőszak következménye. Más nők meg szeretnének gyereket, de nem lehet nekik, ezért az örökbeadás intézményét tartom elfogadhatónak.

Szarazinda 2016.03.16. 12:23:48

@Counter: Egyetértek. A posztszerző egészen rémisztő módon keveri a liberalizmust a politikai korrektséggel, illetve azokkal, a gyakran általam is osztott kritikákkal, amelyek a polkorrektséggel kapcsolatban felmerülnek (és amelyek kimondottan ellentétesek amúgy a liberalizmussal).

Cloud első kommentje kitűnő riposzt, ezt hasonló műveltségbeli megalapozottság és színvonalú íráskészség híján nem tudom überelni. De engem is felháboirított az poszt sekélyessége. Az, hogy a liberalizmus az egyén minden olyan szabadságjogának a korlátozhatóságát vitatja, amely más szabadságának a korlátozásával jár, tény. Erre szoktak a konzervatív típusválaszok a közösség, meg a kultúra, meg a hagyomány körül próbálkozni, megfeledkezve arról a tényről, hogy az egyén szabadságjogai kollektíven megélhető aspektusainak a korlátozását a liberalizmus sem fogadja el (ahogy a liberálisok is ideológiai, sőt, ma már kulturális közösséget is alkotnak). Az állítás mindösszesen annyi, hogy miért ne házasodhatna két homoszexuális, hiszen azt semmi nem bizonyítja, hogy ez bárkire káros lenne, az viszont nyilvánvaló, hogy a homoszexualitás kirekesztése rengeteg fájdalmat, társadalmi kirekesztettséget, és ebből következően a társadalomnak is kárt okoz (mennyit adhatott volna még Alan Turing az emberiségnek, ha nem hajszolják öngyilkosságba). Az, hogy "a nemi ösztön elsősorban az emberiség szaporodását/fönntartását célozza", meg erősen vitatott tézis, a fejlettebb emlőspopulációkban gyakran megfigyelhető, nagyjából konstans arányú homoszexuális késztetés a populáció fennmaradását (bocsánat, ma divatos konzervatív igekötőhasználattal "fönnmaradását", brrrr de modoros). szolgálja azáltal, hogy a szaporodás célú szexualitás által generált agressziószintet csökkenti. Elég sok kutatás mutat abba az irányba, hogy elsősorban genetikai okai, ráadásul az X kromoszómán öröklődik, ezért nem pusztul ki, és aránya nem, legfeljebb a láthatósága nő. Ha a szerző tudományosan amellett érvel, hogy mi a természetes, és mi nem, akkor lesz szíves a neki ellentmondó tudományos nézeteket is figyelembe venni, ellenkező esetben ne csodálkozzék, ha ideológiavezéreltnek fogják nevezni. Kinek a személyes szabadságát korlátozza, ha valaki belátásának birtokában lévén önmaga dönt az életéről, legyen az halál, vagy terhesség (miért szorulna inkább védelemre egy éntudattal nem rendelkező magzat, mint egy anya, akinek egy nemkívánt terhesség az életét teheti tönkre, nem beszélve egy anyai kötődés nélkül felnevelkedő gyerekre (megint az a fránya tudomány vs. ideológia)

Keresztény konzervatív nézőpontból ezekkel lehet vitatkozni, ahogy a liberalizmus is vitatkozik, érvel. Tehát a liberalizmus nem szankcionálni, kirekeszteni kíván, mint ahogy a szerző állítja. Erre a legjobb példa a szólásszabadság kérdése, ahol a szerző meglepően liberális értékrendet képvisel a szabad véleménynyilvánítással kapcsolatban, a polkorrektséggel kapcsolatos kritikái itt állnak talán a legközelebb az én véleményemhez. A legtöbb liberális egyszerűen kontraproduktívnak tartja ezt.

Az ideológiai kérlelhetetlenség és ideológiai alapú szankcionálás területén (a vita helyett) pont a kereszténységnek van gyakorlata, amelyet egyébként nem akartak 2000 éven át általánosan elpusztítani, nem tudom, honnan veszi ezt a posztszerző

A wilkommenskulturral kapcsolatban is kritikus (nem teljesen elutasító) a liberalizmus, hiszen nehezen tagadható, hogy magukra a liberális értékekre veszélyesek a wilkommenskultur gyakran naiv, elavult ideológiai dogmái. Nos ez a polkorrekt indoktrináció, amely valóban közveszélyes.

Összegezve: a posztszerő a polkorrektség kritikájába csomagolva a liberalizmust támadja és vádolja hamisan,. A liberalizmus értékeit nem kritizálja érvekkel, hanem elnagyolt ideológiai, érvekkel hitvitát folytat. A polkorrekt közbeszéd és indoktrináció létező és veszélyes jelenség valóban, ahogy minden fundamentalizmus, minden az összetett gondolkodást tagadó ideológia és gyakorlat. Nincs ebben semmi különös. Lásd a mára betegessé váló, minden tényt és racionalitást nélkülöző palesztinmániát, vagy a nemi szerepek kétségtelen újradefiniálásának szükségességét és gyakorlatát nem, de a leegyszerűsítő férfigyűlöletet hirdető ortodox feminizmust (a túltolt pozitív diszkrimináció tekintetében itt is van igazsága a szerzőnek).

Ami riasztó, hogy a progresszívabb katolikus gondolkodás, különösen az akadémiai közegben máshol már bőven túllépett ezen. Csodálkozom, hogy mindezt pont Leuvenben nem veszi észre prof.em. de ír egy kissé frusztrált gimnáziumi hallgató színvonalán elkészített dolgozatot.

Etniez 2016.03.16. 12:25:50

@Kovi1970: A politikailag korrekt beszéd a cigányság legnagyobb ellensége.
Amíg ugyanis nem látjuk, hogy kivel és miért van baj, addig nem tudunk segíteni nekik.
Nem akarjuk tudni, hogy miért vannak tele velük a börtönök. És ha nem tudjuk, akkor nem is tudunk segíteni célzott programokkal.
Az sem PC, ha kimondjuk, hogy a cigányság ugyanolyan páriaként él Magyarországon, Romániában, mint Franciaországban vagy Angliában. És az sem PC, ha kimondjuk, hogy ennek oka van, kulturális.
Mert aki ezeket kimondja, az egyből náci/rasszista/akármi.

Egy kérdésem van: ha sem a problémát, sem a problémásokat nem mondhatjuk ki, akkor hogyan fogunk rajtuk segíteni?

Mert elmondom, szerintem hogyan lehetne segíteni a cigányságon: erőszakkal széköltöztetni őket, be a többségi társadalom közé. nem engedni azt, hogy gettók jöjjenek létre, gyerekeiket iskoláztatni a többségiekkel együtt, akár jogi erőszakkal is.
PC? Kurvára nem. De talán a következő cigánygeneráció könnyen találna munkát és nem kellene bűnöznie. Ha Magyarországon a cigányságot feltudnánk zárkóztatni, jelentős előnnyel járna mindenki számára.

Szerintem a PC-beszéd hatalmas társadalmi problémákat okoz, mert sokszor eltakarja az igazságot.
A migránskérdéssel kapcsolatos PC-beszéd károkat nem is hozom fel, elég sokat beszéltünk róla mostanság.

Szarazinda 2016.03.16. 12:34:05

Bocsánat, Counter első kommentje kitűnő riposzt :-)

Bobby Newmark 2016.03.16. 12:40:50

@Counter: Azért a ló másik oldala is kerülendő szerintem:

7. Ha politikáról van szó, nem illik megszabni előre, hogy kire szavazzanak az emberek. Ha rákényszerítesz egy nőt egy választókörzetre, aminek az esze ágában nincs nőt választani, akkor a választók szabadságát korlátozod, ami minden, csak nem korrekt és liberális. Vagy demokráciád van, vagy kvótád.

Állami vízfej esetében tökmindegy a kvóta, mert az állami szektor úgyis csak egy kontraszelektált pártkatona tároló.

Ha meg igazi szakmáról van szó, akkor meg két eset van, a vállalkozó/vállalat a munkaerő felvételnél vagy a szakmai szempontokat veszi figyelembe, vagy nem. De ez meg kurvára az ő dolga, és senkinek semmi köze hozzá.

A kvóta mindenképp csökkenti a szabadságot, szélsőséges esetben káros is lehet. Mint eszköz hibás, és homlokegyenest megy szembe az ideológiával, ami fel akarja használni (liberalizmus).

Serrin · http://ecigiblog.blog.hu/ 2016.03.16. 13:36:09

Az írásban vannak igazságok, de ugyanúgy téved, mint a PC mozgalom, ha hívhatom így.

A megoldás a középút lenne.

Voznyák Pista2 2016.03.16. 14:20:08

"A szabad véleménynyilvánítást semmi sem akadályozhatja. Mégis szigorúan büntetni kell a gyűlöletkeltést, az antiszemitizmust, a holokauszt tagadását, a xenofóbiát és a homofóbiát."

Ha elfogadjuk, hogy a holokauszt tagadása gyűlöletkeltés a zsidóság ellen, akkor hogyan viszonyuljunk mondjuk a magyarságot közvetlenül sértő, vagy becsmérlő kijelentésekhez itthon és mondjuk a szomszédoknál ?
Az antiszemitizmus könnyen definiálható, de miért nehezen definiálható a magyar gyűlölet?
Ha elvetjük a kollektív bűnösség fogalmát, hogyan lehetnek még érvényben a Benes dekrétumok?
Ha viszont érvényesek a kollektiv bűnösségre vonatkozó elvek, (a háborús jóvátételek végül is valahol erről is szóltak) akkor mi a helyzet Pl. Izrael Palesztinában játszott szerepével kapcsolatban ?
Vagy az USA nemzetközi katonai beavatkozásainak kapcsán (Ne felejtsük el, az egyetlen hatalom, amely polgári lakosság ellen használt tömegpusztító fegyvereket.)?
De lehetne sorolni a végtelenségig.

Ok röviden mondom. A 68-as elvek sz.rt se értek el, semilyen szinten. Más lett a zászló színe, ennyi.
Valódi egyéni szabadság nincs, mert bele van fagyva az egzisztenciális kényszerbe, korlátozva van a tájékoztatás és szólásszabadság, ráadásul következetlenül korlátozták. (Lásd Kölni események, és a Német közmédia "reakciója")
Egyre több jel utal arra, hogy a nagytőke, a liberális vonulat mellett a szocialistákat is támogatja, aminek nagyon egyszerű oka is van.
A szocializmus szorosan együtt jár az ún. jóléti társadalmi koncepcióval, amely jólétet persze fenn is lehet tartani, állami hitelekből, pl. A jólétnek piaci következményeként felpörög a fogyasztás, ami a mai kor "varázsigéje" lett.
A cégek bővítenek, szintén nagyrészt hitelekből.
Persze a kamat meg dől ezerrel a nagytőke ölébe.
Pörög a cucc.

Megjegyzem, valahol én is támogatom a szocialista elosztási rendszert, de kizárólag egyfajta egyensúlyt tartva, ahol sem az államnak, sem a cégeknek, sem a fogyasztóknak nem kell végérvényesen eladósodnia, de az adók sem nyomják elviselhetetlen súllyal az aktív gazdasági szereplők vállát.
Ezt egyedül az alacsony hitelkamatok tehetik lehetővé.
Magyarul, korlátozni kell a piacokat valamilyen szinten, mert jelenleg, az kap pl. q.va drágán hitelt, akinek nagyobb szüksége van rá, mert szegényebb.

marczy 2016.03.16. 16:09:22

(folyt.)
9/ (...)
Kommentár: a szex egy férfi és egy nő közötti szeretet legmagasabb fokának kifejeződése kell legyen. (A homoszexuálisok itt mást gondolnak, de ez az ő belügyük, így ebbe jobb, ha az állam nem köt bele, egyebekben lásd 5-6.)
Mivel a gyermekneveléshez is ez adja az alapot, ezért a szexet a megfelelő érzelmi háttér legitimálja. Ha anyu és apu nem szereti egymást, akkor azt a gyerek érzi meg legjobban. Ja, és inkább a tabletta vagy az óvszer, mint az abortusz, a fogamzásgátlásból sokkal kevesebb baj származhat. Ha pedig a szex jó és a partnerek élvezik egymást, az a kapcsolat kovásza lehet.

10/ (...)
Kommentár: 1. az élet nem atlétikai verseny. A mai magyar közgondolkodás egyik nagy hibája, ami az oktatásban csapódik le a legjobban, hogy mindenkit "egyenlősíteni" akar. De a sportnál maradva: aki 110 gáton jó, azt nem a dobókörbe kell állítani, mindenki találja meg azt a "versenyszámot", amiben igazán jó tud lenni, és ebben kell az oktatásnak minden segítséget megadnia. Olyan nincs, hogy valaki semmire sem alkalmas.
2. Előfordul, hogy lányok "férfias" dolgot, sportágat stb. akarnak űzni, ilyenkor nem feltétlenül jó őket eltántorítani ettől. A nőknek mellük van, ami egy boksznál, birkózásnál nem mindegy, egyebekben viszont semmivel sem rosszabbak pl. matekból, mint a férfiak. A kedvesség és az önbizalom meglétét vagy hiányát azonban nem szabad "nőies" vagy "férfias" dolgokként felfogni, mert mindkettőre szükség van.

11/ (...)
Kommentár: a gyógykezelésről való lemondás bizonyos esetekben érthető és elfogadható, ez azonban nem jelentheti az élet orvos általi elvételét. Az élet mesterséges fenntartása egy ponton túl azonban az államnak is nagy teher, tehát jogos, ha a beteg dönthet úgy, hogy már csak a fájdalomcsillapítást kívánja igénybe venni.

12/ (...)
Kommentár: az akarati nevelés az oktatásban kulcsfontosságú, a tanár feladata pedig a gyerek pályaorientációja is. Mindez azonban csak akkor működik, ha a gyerek helyes önértékelését időben kialakítjuk. A hagyományos oktatás ezt nem segíti, sőt gyakran rombolja az énképet, főleg a merev, érzéketlen tanár.
Hogy mire van szüksége a társadalomnak? Nos, ezt végképp nem lehet egy évtizedre előre megmondani, mert a gyerekek akkorra nőnek fel. Ha viszont az ember szereti a munkáját, evidens, hogy produktívabb lesz, ezt tőlünk nyugatra már rég tudják.
A versengés kicsi korban igen káros, mert lenyomóvá, negatívvá válhat, mint itt Magyarországon, csak nagyobb kortól kezdve lehet létjogosultsága egy pozitív versenyszellem kialakításának.

13/ (...)
Kommentár: a bv-ben a javító szándékot kell előtérbe helyezni, mint a skandinávoknál. Ezért meg kell érteni a bűncselekmény indítékát. Ismét itt a kérdés: mi az, hogy "társadalom"?
"Természetüknél fogva az emberek sajnos nem mind jók"? Nos, ez a születés pillanatában nem mondható el, mert ha szerető, pozitív közegbe kerül a gyerek, akkor a viselkedési mintái jók lesznek. Egy elutasító, merev szülői közegből a gyerek könnyebben kerül rossz társaságba, míg ha szerető, elfogadó családi közegben nőtt fel, kisebb a valószínűsége, hogy pl. drogozni kezdjen. Emellett persze kicsi korban néhány egyszerű szabályt a gyerek meg tud tanulni, melyeket nem nehéz betartani, de kikezdhetetlen kereteket adnak (vallási-erkölcsi nevelés, művészi nevelés!!! - ez később a gyereket sok dologtól megvédi).

14/ (...)
Kommentár: a „fölzárkóztató képzés” - felnőttképzés! - rendszere fontos, kihalóban lévő, már nem piacképes szakmák művelőit pl. át kell képezni, hogy kaphassanak munkát, ugyanez vonatkozik a szakképzésre, ilyesmire.
Vannak a dán népfőiskolák, ezt a rendszert már pl. Ausztria is átvette, jó dolgokat lehet tanulni ezekben.

15/ (...)
A gazdasági kizsákmányolás és a szolgasorban tartás egyik következménye a jelenlegi migrációs válság is: ma már egy kongói is látja, mi megy Franciaországban, ezért Ázsia és Afrika követelése az egyenlőbb gazdasági feltételek biztosítása érdekében jogos. Nem működik az, hogy mi adjuk a segélyt, cserébe ti úgy táncoltok, ahogy mi fütyülünk: ez vezet a háborúkhoz. Hanem mi megvesszük méltányos áron a kakaót, adunk helyette iparcikket, küldünk tanárt az oktatásba, képezzük a helyi értelmiséget.

16/ (...)
Kommentár: a nemzeti identitásképnek pozitívnak kell lennie, de azt nem romboló, hanem építő módon kell változtatni, ld. még 15.

17/ (...)
Kommentár: Nem elavult, mert Európa működésének törvényi háttere a Tízparancsolaton alapszik, ami zsidó-keresztény örökség.
Az általam szeretett emberkék egytől egyig normális keresztény nevelést kaptak, aranyosak, maguk körül szeretetközeget tudnak teremteni, nem akkora a pofájuk, mint némely külföldre szakadt hazánkfiának.
A nagy hippiskedésben meg védtelenné válnak a mai ifjak a drogokkal, ilyesmivel szemben, és nem tanulják meg, mi a jó, mi a rossz és miért. Ezért fontos a hit- és erkölcstan, megfelelő, példaképközpontú lelki vezetés mellett. Ja, és ezt a zsidók még jobban is csinálják, mint a keresztények.

Bobby Newmark 2016.03.16. 17:32:39

@marczy:
1.: A családot nem formálod te sehová. Gyakorlatilag egészen kereken nulla befolyásod van egy ismeretlen család működésére. Tegyük hozzá, hogy SZERENCSÉRE, mert a fasznak hiányozna, hogy magánügyekbe pofázz bele.

2.: A buzifelvonuláson csak az akad fenn, akinek a hobbija ezen fennakadni. Normális ember le sem szarja, ugyanúgy, ahogy a keresztény körmenetet sem(vagy ramadánt, vagy hanukát, vagy május elsejei munkáspárti felvonulást). Beteg ember az, aki kimegy óbégatni nekik.

3.: Lófaszt, a vallás egy rakás olyan dologba bele akar pofázni, ami senkinek nem rossz, csak éppen a vallásnak kitűzött célja, hogy belepofázzon. Lásd buzik, például.

4.: MINDENKI függő. Aki nem szerektől, az tevékenységtől vagy pszichológiai állapottól. Munkafüggők, kapcsolatfüggők, szerencsejátékfüggők, vallásfüggők, gyűlöletfüggők, tele van velük a világ. Kipécézni a szerfüggőket álszent.
Szerek közt önkényesen válogatni ugyanígy álszent, főleg ahogy a kereszténység csinálja, hogy a legdurvább keménydrogot még be is építi a rituáléiba, aztán meg van pofája köpködni más, sokkal veszélytelenebb tudatmódosítókat.
Önkényesen kiválogatni kivételeket meg gyökérség.

5.: Szavakon lovaglás. Csak jogilag van jelentősége, és egyébként kívülállónak meg pont kurvára semmi köze nincs hozzá. Egyház meg úgysem fog buzikat összeadni, akármi is a jogi helyzet.

6. Szómágia 2. Pont rohadtul mindegy, minek nevezzük.

7. Kvóta egy baromság, fentebb kifejtettem.

8. Az önvédelemből elkövetett emberölés is, a halálbüntetés is, meg a háború is, mégis része a civilizált világ jogrendszerének is. Álszent.

9. Egy dolog, hogy te mit szeretnél, egy másik meg a valóság. Nyilván senki nem ismeri a valós arányokat, de a szexnek csak egy része történik szerelemből, csak egy része történik férfi és nő közt, és csak egy része történik egyáltalán partnerrel, vagy egyáltalán emberrel. Amíg beszámítható felek(beleértve életkor miatti beszámíthatóságot is!) közti közös megegyezésen alapul, addig igazából a jognak semmi köze hozzá.

10.1. Sajnos van olyan, hogy valaki semmire sem alkalmas.

11. Az azért elég szomorú, ha szerinted az ember már a saját tyúkszaros életével sem rendelkezhet.

12. Magyarországon teljesen felesleges versenyszellemet kialakítani, mert seggnyalásszellem van. A politika olyan szinten bele van mászva a gazdaságba, és a törvényi keretek olyan szinten szopatnak, hogy csak az lehet sikeres, aki az aktuálisan regnáló hatalom seggét nyalja. Törvényesen vállalkozni teljesen esélytelen, és amíg a segget nyaló versenytárs stiklijei fölött a hatóságok szemet hunynak, addig az ellenség hatóságilag szarrá szivatható. Igazi gazdasági verseny ebben az országban nincs, így kicsit felesleges is rá felkészíteni a fiatalságot.

13.: Esély nincs skandináv modellű büntetésvégrehajtásra itthon, még egészségügyre és oktatásra sincs pénz, mert fontosabb a haverok zsebeinek kitömése, bv-re hogy a francba lenne?

14.: Lásd 13, ugyanaz a szitu.

15.: Ez is viccesen naív. Kifizetnél egy ezrest egy pohár kakaóért, vagy inkább nem innál több kakaót?

16.: Olyan még nem nagyon volt a történelemben. Jellemzően minden nacionalista úgy határozza meg és pozícionálja be magát, hogy őrá mi NEM jellemző, és hogy ki az, akit rühell.

17.: Lófaszt, mert a római jogon.
Megnézném én azt a szeretetközeget.
A miért?-et a vallás sem válaszolja meg soha, csak kinyilatkoztat.
Vagy éppen az a helyzet, hogy egyre kevésbé birkák az emberek, és képesek eldönteni maguknak, hogyan szeretnék élni az életüket.
Továbbá sokkal eredményesebb és célravezetőbb, ha az erkölcsről gondolkodik mindenki magának, ahelyett, hogy autoriter módon ki van nyilatkoztatva, hogy ez és ez a jó, az és amaz meg a rossz.

Balt 2016.03.17. 13:37:57

@marczy: "Ezért van szükség a kvótára, megállapítandó, hogy hány embernek az integrációját tudja az állam és a társadalom, benne a régebb óta itt élő muszlimokkal, hatékonyan segíteni."

Itt vmi félreértés lehet: a hamvába holt erőltetett kvóta pont az ellenkezőjét jelenti, egyben szükségszerűen Schengen végét hozná el.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu