Mégsem szakad ketté az ország

2011. október 11. - Hörcher Ferenc
Forrás: france24.com

KOMMENTÁR

Tudniillik Belgium. A hétvégén a jelek szerint tető alá hozták ugyanis a flamand és vallon pártok közötti megállapodást. Igaz, a nyertes pártot kizárták a megegyezésből.

 

 

 

A tavaly áprilisi választások után kialakult kormányválság a végéhez közeledik Belgiumban. Két hónapi intenzív tárgyalás után a nyolc érintett pártnak ugyanis sikerült megegyeznie azokban az alkotmányos átalakításokban, amelyek feloldhatják a kialakult patthelyzetet, és kifoghatják a szelet a szétszakadást pártolók vitorlájából. A szombati megállapodásra azt követően került sor, hogy a Moody’s bejelentette, hogy a Dexia Bank helyzetének megoldatlansága miatt lerontja az ország besorolását.

Forrás: AP/Francois Mori


A konfliktus forrása, hogy az ország lakosságának 60 %-át kitevő flamandok úgy érzik, az ő adójukból tartják el a szegényebb déli országrészt. Ezért a devolúció lényege, hogy a régiók nagyobb financiális autonómiára tehessenek szert. A hírek szerint a megállapodás arról szól, hogy a régiók összesen 10.7 milliárd eurós ($14.5 milliárdos) összeghatárig maguk szedhetik a régiójuk személyi jövedelemadóját.
 
A régiók alkotmányos önállósodása, mely egy irányba mutat több ország föderális elmozdulásával és a brit devolúcióval is, kiterjed más kormányzati területekre is, beleértve az egészségügyet, a társadalombiztosítást és a közlekedésügyet is. A többségében flamand Brüsszel francia ajkú lakosságát érintő speciális jogok egy részét is eltörlik.
 
A vallon lakosság érdekeit szem előtt tartó politikai pártok számára persze kérdés, hogy mindez nem az elszakadás előszobája-e. Egyelőre azonban ők is elégedettnek tűnnek. Charles Michel, a francia nyelvű Reformista Mozgalom vezetője úgy jellemezte a maratoni tárgyalások lezárását, mint ami olyan megállapodást eredményez, amely „a legjelentősebb a II. világháború befejezése óta.

Forrás: naharnet.com

Számukra nyilván az volt a megállapodás legfőbb biztosítéka, hogy a 2010-es választások győztesét, az Új Flamand Szövetséget (N-VA) kizárták a tárgyalásokról, mivel szeparatista álláspontjából nem engedett. A párt, és annak vezetője, Bart de Wever, aki még mindig a legnépszerűbb a közvélemény-kutatási adatok szerint, közben tovább radikalizálódott. Ám a megegyezést a jelek szerint ők sem akadályozták meg.
 
A történet nyilván sokféleképp értelmezhető. A belga alkotmány már régóta fontos támpontja a hazai politikának, így valószínűleg érdekes párhuzamokat lehetne vonni az ugyancsak élesen megosztott hazai helyzetre vonatkozólag. Ám nyilvánvaló, hogy a könnyű utalások és áthallások nem vezetnek messzire. Az alapkérdés tehát nem az, vajon hogyan lehet ráhúzni a kinti történetet az itthonira, vagy fordítva, hanem inkább az, hogy vajon milyen (írott és íratlan) intézményes mechanizmusok biztosították több mint 480 napja a belga államapparátus működését a kormányválság ideje alatt, s hogy vajon van-e olyasmi, és esetleg tanulható-e, mint a politikai megállapodások kultúrája, különös tekintettel az egyébként élesen elütő politikai hagyományú és érdekű tárgyaló felekre.

A bejegyzés trackback címe:

https://mosmaiorum.blog.hu/api/trackback/id/tr393292804

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jet set 2011.10.11. 10:24:28

Ezért nincs szükség a politikusokra. Működik az ország nélkülük is.

hatafal 2011.10.11. 10:52:13

Egy kis kiegészítés: Brüsszel flandriában van fizikailag, viszont francia többségű és külön egységet alkot ez a Brussel Hoofdstedelijk Gewest vagy Bruxelles Capitale Region. A fő gond a Brüsszel Capital-t és a körülötte elterülő teljesen flandriához tarotozó viszont nagyszámű francia ajkú lakossal rendelkező Halle-Vilvoorde kerületek megosztása volt melyek Brüsszellel együtt alkották a BHV körzetet. Ezt szerették volna valahogy kettévágni azonnal a támogatások csökkentése mellett.

Grrr 2011.10.11. 10:55:31

Brüsszelben a franciául beszélők vannak nagy többségben, nem a flamandok. A Brüsszel körüli flamand területeken van viszont néhány község, ahol sok francianyelvű él, és ők "teljesen" Flandria részei lesznek ezentúl, nem szavazhatnak majd a brüsszeli francianyelvű pártokra.

A megállapodásnak amúgy nincs köze a Dexia-válsághoz.

Grrr 2011.10.11. 11:25:03

Amúgy a témafelvetéshez:

Maga az belga alkotmány nem lett volna elegendő ennek az időszaknak a megfelelő leszabályozásához. Belgiumban van egy király, ő saját jogán adott felhatalmazást az ügyvezető kormánynak, hogy elfogadjon egy költségvetést, tárgyaljon, és általában olyan döntéseket hozzon, amit egy ügyvezető kormány nem szokott megtenni. A nyugati komolyabb méretű államok közül talán Belgiumban a legnagyobb a király szerepe a politikában. Ő kér fel a kormányalakításra azt (ez a 'formateur'), akit jónak lát - és még annak előtte egy embert a pártok közti puhatolózásra.
Idén egyébként komoly gondba került, állandóan új és új neveket kellet kitalálnia az ilyen közvetítők számára: preformateur, informateur, mediateur...

A puhatolózás azért fontos, mert Belgiumban nagy a konszenzuskényszer kormányalakításnál. A flamand és francia nyelvű pártoknak is többségben kell lenniük a saját oldalukon. Ez nem mindig egyszerű, főleg, hogy az azonos világnézettel bíró pártok (akik együttműködhetnének) nagyon eltérő eredményt érhetnek el - pl. a szocialisták hagyományosan a legerősebbek a francianyelvűeknél, de elég gyengék Flandriában. És ugyebár a flamandoknál a többség (NVA, CD&V, és persze a VB is) egyértelműen több önállóságot akart, míg a déliek nem. Hogy lehet így megegyezni?

Érdekes kiegészítés, hogy sokáig a belga alkotmányt ajánlgatták frissen demokratizálódott többnemzetiségű országok számára mintaként...

Grrr 2011.10.11. 11:28:48

Igen, a következtetésem természetesen az, hogy Magyarországnak is kellene egy király - vagy királynő (equal opportunities)!

Hörcher Ferenc 2011.10.11. 12:11:50

Kedves hozzászólók,
bár egy évig éltünk családommal Brüsszelben, a pontos nemzetiségi helyzetkép már összemosódott bennem, ezért jogosak a pontosítások. Az érvelést azonban lényegében nem érintik.
Külön köszönet Grrr-nek, aki a tárgyalások menetének részleteibe avatott be bennünket: ez a legérdekesebb, ahogy egy létező politikai kultúra mozog, él. S persze a "konszenzuskényszer".
A nincs szükség politikusokra szólamot érdekesen egészíti ki a kellene egy király - vagy királynő tétel.

Grrr 2011.10.11. 12:28:41

@Hörcher Ferenc: Azt hiszem, ez az időszak Belgiumban tényleg kitűnő témája lehetne egy esettanulmánynak, amely a politikai kultúra, konszenzus, tradíciók, és egyes tekintélyek (király) szerepét mutatná be abban, hogy hogyan tud egy állam rendkívüli, le nem szabályozott esetekben valami békés, elfogadható megoldást találni. "Élő alkotmány", ugyebár... :)

Izgalmas és tanulságos olvasmány lenne.

vannak azért
elvárások

tommygun 2011.10.28. 14:18:35

Másfelől ehhez kellett a teszetosza, konfliktuskerülő, halvérű belga mentalitás is.