A sikeres nacionalizmus titka

2011. október 31. - Fekete Balázs.


 
Gondolkodni, merni, tenni.
Forrás: Az N-VA honlapja

KOMMENTÁR

A 2001-ben alakult Nieuw-Vlaamse Alliantie (Új Flamand Szövetség) ma a legsikeresebb párt Belgiumban.

 

 

Szokatlan gyorsaságú politikai karriert futott be egy közel egy évtizede létrehozott párt Belgiumban. A hatvanas-hetvenes évek meghatározó, Belgium föderalizációjában jelentős szerepet játszó Volksunie (Népi Unió) nevű flamand nacionalista párt 2001-ben egy pártszavazás után több részre szakadt, és az egyik csoportból alakult meg annak a pártnak a magja – a Nieuw-Vlaamse Alliantie (Új Flamand Szövetség, N-VA) –, mely nélkül ma már elképzelhetetlen lenne a belga és a flamand politikai élet. Az első években a kereszténydemokratákkal együtt politizáltak a „flamand kartell” nevű közös formációban, majd 2008-tól önállóan értek el átütő sikereket a politikai színtéren, melynek eredményeként ők ma a legnagyobb támogatottságú párt nemcsak Flandriában, hanem egész Belgiumban.







A hat legnagyobb flamand párt eredményei a Kamer-ban (Képviselőház), 1978 és 2010 között.
Forrás: Wikipedia


E villámgyors felemelkedésnek nyilvánvalóan számos oka van, melyeket a politikai helyzet különlegességében – konstans, több éves politikai válság – és az N-VA-ában magában kell keresni. A 2004-ben elnökké választott Bart De Wever személye megkerülhetetlen, de hiba lenne csak benne látni a siker titkát. Legalább ilyen fontos, ha nem fontosabb, hogy az N-VA olyan politikai arculatot tudott teremteni, mely képes volt több, mint egymillió százezer szavazót megszólítani egy igen kiábrándult és frusztrált politikai helyzetben.

Az N-VA politikájának lényege, hogy bizonyos alappillérek meghatározása – a független Flandria és a közösségelvű politizálás – mellett bátran szakít a politikai konformizmus hagyományos közhelyeivel. Egyértelműen nemzeti és közösségelvű pártnak tartják magukat, de vallják, hogy nemzeti attitűdjük nyitott – bárki lehet a közösség tagja, ha elfogad bizonyos alapvető szabályokat. Ezt példázandó, parlamenti frakciójukban két nem született flamand politikus is politizál.

Gazdaságpolitikai értelemben elkötelezett piacpártiak, de hitet tesznek az állami beavatkozás szükségessége mellett is. A szolidaritást nélkülözhetetlennek tartják, de azt mindenképpen átláthatóan és hatékony módon kell megszervezni. Különösen igaz ez a Vallóniával kapcsolatos álláspontjukra, ahol nem teljesen megszüntetni kívánják a támogatásokat, hanem céljuk azok hatékonnyá és transzparensebbé tétele.

Értékviláguk alapvetően konzervatív, nagy hangsúlyt fektetnek az identitásra, értékekre, jogokra és kötelességekre. De azt is vallják, hogy a világ is változik, és ezért nem lehet egyszer és mindenkorra befagyasztani az identitás alkotóelemeit, éppen ezért például közösségelvű és vállaltan konzervatív pártként támogatták a melegházasságot és a meleg pároknak az örökbefogadást lehetővé tevő törvényeket.

Végső céljuk a független Flandria, ezt azonban nem forradalommal, hanem a politikai-közjogi struktúrák fokozatos oldásával szeretnék elérni, lényegében a föderális szint hatásköreinek kiüresítésével. Bizonyos hatásköröknek az EU-ra, másoknak pedig Flandriára történő átruházásával. Így egyszerre elkötelezett EU és függetlenségi pártiak is.

Egy biztos az előbbiekből. A flamand szavazók egy olyan pártot támogatnak a leginkább, mely tudatosan őrli fel a politikai gondolkodás hagyományos kategóriapárjait (jobb-bal, konzervatív-haladó, EU párti-nemzeti stb.). Azaz, úgy tűnik, a politika bevett fogalmai egyre inkább kiürülnek a választópolgárok szemében, talán pont azért, mert a problémáik sem igazán írhatók le ezekkel többé. Ez a jelenség, melyet jól példáz az N-VA robbanásszerű sikere, pedig egy teljesen újszerű európai politikai térkép kialakulását vetíti elő.

A bejegyzés trackback címe:

https://mosmaiorum.blog.hu/api/trackback/id/tr313341171

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Majdnem 2011.10.31. 13:14:55

Ó, de szép lenne erre az útra lépni!

Hörcher Ferenc 2011.10.31. 13:28:53

@Majdnem:
Közelről feltehetőleg azért nem minden olyan nagyon szép. :)

márta)) 2011.10.31. 23:02:01

Ez a jelenség, melyet jól példáz az N-VA robbanásszerű sikere, pedig egy teljesen újszerű európai politikai térkép kialakulását vetíti elő."

Na. Igen. Csak az a probléma, hogy a robbanásszerű sikerek akkor következnek be - az élet minden területén - ha tesznek/teszünk érte, nem keveset, sokat.
Úgy gondolom, az újszerű politikai térkép kialakulása még várat magára. Sokat.
:)

márta)) 2011.10.31. 23:26:02

Bocsánat! Nevezett párt programjában, eszmeiségében van olyan elem ami a társadalom többségének irányt mutathatna, követhető lenne, de van olyan is ami egyáltalán nem.
:)

Hörcher Ferenc 2011.11.01. 09:31:52

@márta)): Kedves MÁrta, nyilván nehéz lenne olyan pártot találni, amelynek a programja minden szempontból tetszik nekünk. Abban viszont nyilván igaza lehet, hogy a sikerért dolgozni kell(ene).

márta)) 2011.11.01. 22:13:03

@Hörcher Ferenc:
Hát.Igen. Főleg ha nincs is program. Mert az ígérgetéseket és egy pillanatig sem nevezném programnak.
Bocsánat! Nem igazam lehet, igazam van. :)
A sikerért nem csak dolgozni kell/kellene, fel kell ismerni, miből, hogyan lesz a siker.
Nincs kizárva, hogy itt nálunk is alakul/hat egy új politikai erő. Ha nem ismeri fel a siker titkát akkor nem fog tudni tömegegeket maga mögé állitani.
Nem sikerül kiépiteni egy erős, országos hálót, csak a fővárosban, néhány nagyobb városban "kiabálnak" az egész nem sokat ér.
:)

Hörcher Ferenc 2011.11.02. 08:16:57

@márta)): Bocsánat, valóban nem igaza lehet, hanem igaza van! :)
Tud valamit erről a (lehetséges) új politikai erőről nálunk?

márta)) 2011.11.02. 12:43:22

@Hörcher Ferenc:
Igazam van? Köszönöm.

Jó a kérdés. )A lehetséges új politikai erőről Ön valószinű többet tud mint én?
Amit írtam általánositva gondoltam, teljesen mindegy ki/mi lenne egy új párt, de a meglévőkre is vonatkozik.

Kérdés, hogy a Gyurcsány féle Platform kiket tud maga mögé- , a szervezet élére állitani.
Lesz e esetleg egy új erő a civilek szerveződéséből, vagy megmarad egy tüntetéseket szervező csoportosulásnak"?
Most pillanatnyilag erre gondoltam.
:)

Hörcher Ferenc 2011.11.02. 13:06:21

Értem, szóval általánosítva. És most pillanatnyilag.
Világos.
:)

márta)) 2011.11.02. 13:28:29

"Ha nem ismeri fel a siker titkát akkor nem fog tudni tömegegeket maga mögé állitani.
Nem sikerül kiépiteni egy erős, országos hálót, csak a fővárosban, néhány nagyobb városban "kiabálnak" az egész nem sokat ér."

Ez) Az esetleges új politikai erőre, és a meglévőre is. (általánositva).

Bocsánat, igy gondoltam.
:))

unionist 2011.11.02. 14:32:36

ezek régiós pártok. semmi közük nincs a keleti típusú nacionalizmushoz. egyik sem akar nagy-belgiumot.

magyarországon a nacionalizmus azt jelenti, hogy egy a multikulti királyságról azt hazudjuk, hogy az magyar volt. most azt hagyjuk, hogy államnak is hazudjuk ezt a formációt. a középkori történelemben etatizmusnak (államiságnak) a nyomát nem találni. egyetlen középkori krónikában, kódexben, metszeten, pénzen, pecséten nincs rajta ez: "magyar állam". ehhez hasonló betűsort sem találni. az ezeréves magyar állam ugyanis nem létezett. ezt csak hazudjuk magunknak. és ebből fakad a nacionalizmus. a nyilvánvaló hazugságokból.

a natio hungarica sohasem volt azonos a magyar nemzettel. mert a hungarus a közös identitást jelölte. tehát a különbség a hungarus és a magyar között nagyjából annyi, mint a brit és az angol között.

sikeres keleti-típusú nacionalisták nyugaton nem nagyon vannak. kevés ember van, aki a szigetországban nagy-angliát hirdeti. és azt mondja, hogy a skótok történelme elfér egy sms-ben. skócia viszonylagos önállóságát régiós mozgalmak követelik.

de ez leginkább kulturális autonómiát jelent. illetve a városok viszonylagos gazdasági önállóságát. tehát ezek többnyire konzervatív-liberális mozgalmak, és nem nacionalisták.

szerintem mostanában az európai nacionalizmus erősödik. ami arról szól, hogy a balkáni országokat - akik független államok közösségében gondolkodnak - ki kell tenni az unióból. konkrétan magyarországgal, romániával, és bulgáriával szemben szerveződnek ezek a csoportok.

görög válság után ezek az országok bekerülhetnek a "náci" célkeresztbe. az európai nacionalisták konkréten ezeket az országokat próbálják majd csődbe juttatni. szóval orbán viktornak fel kell kötnie a gatyamadzagot. nem a szocialisták akarják eltaposni, hanem européer nacionalista körök. talán a fidesz környékéről nem kellett volna az összes komolyan vehető közgazdászt elzavarni.

Hörcher Ferenc 2011.11.03. 09:01:02

@unionist: Két kérdést vetett fel, engedje meg, hogy külön reagáljak rá.
1. "nyugati" típusú nacionalizmus, szemben a "keleti"-vel. Bár nyilvánvalóak a történelmi különbségek, a hangneméből az a fajta kioktató tónus érződik, amit leginkább nyugati "hübrisznek" nevezhetnénk: a fejlett nyugat elmagyarázza a mezítlábasaknak, hogyan is kell jól csinálni a - nem is nacionalizmust, hanem konzervatív-liberalizmust! Well, mondhatnánk erre, ezt a beszédmódot már elég jól ismerjük.
A nacionalizmus természetesen konstrukció, mely a múlt termékeny-invenciózus újraértelmezésén alapul (Lásd Benedict Anderson) - de hisz minden ideológia ezt teszi.
2. Az európai nacionalizmus "Balkán-ellenessége" (és Magyarország "balkáni" sorba sorolása), ha lehet, még durvább jelenség. De igaza van, fel kell rá készülni!

unionist 2011.11.03. 11:02:27

@Hörcher Ferenc:
a keleti, és a nyugati kereszténységből egyenesen következik a keleti (balkáni), és az európai nacionalizmus.

a latinkeresztény közgondolkodásban, maga a latinkereszténység: nemzeti kereszténység. és ez a nemzeti kereszténység egyet jelent az európaisággal. az européer nacionalizmus: egy vallás. ezt sokan a liberalizmussal azonosítják. de nem az. a nemzetközösségbe vetett feltétlen hit nem azonos a szabadelvűséggel. nem ugyanabba a kategóriába eső fogalmak.

a keleti kereszténységben, kelet-európában, a balkánon, orszorországban, és a kaukázusban a nemzeti kereszténység a népnemzethez való tartozást jelenti. ott ez a vallás.

magyarországon ez a két felfogás ütközik. itt az alapvető törésvonal nem az, hogy ki a konzervatív, és ki a liberális. hanem az, hogy végső soron népnemzetben gondolkodsz, vagy nemzetközösségben.

tehát mondjuk a népszuverenitás kérdésében a nyugati keresztények azt mondják: egy nép csak akkor lehet szuverén, ha a közös normákban megegyezik a szomszédaival. a keletiek meg azt, hogy ha nem egyezik meg. a közös normák a szuverenitás feladását jelentik. ez ebből a két vallásból egyenesen következik.

oroszországban a szekularizációban a liberális értelmiség sem nagyon hisz. ha az állam, és az egyház összefonódik, akkor sokkal egyszerűbb a hatalmat megszerezni, és a hatalmat gyakorolni is. és mivel oroszország egy hatalmas ország, ezért az orosz liberálisok sem támadják azt, hogy az orosz pátriárka támogatja a mindenkori orosz államelnököt.

nyugat-európában meg a konzervatív értelmiség, maga a vatikán is azt mondja, hogy a klérus közéleti szerepet ugyan vállalhat, de pártpolitikai szerepet már nem. nem állítom, hogy abszolút értelemben az egyik a jobb, a másik a rosszabb. hanem csak azt, hogy az egyik az európai, a másik az ázsiai fejlődési pálya.

nekem úgy tűnik, hogy a magyar kormány ezt az ázsiai utat látja most maga előtt. ebben látja a válságból való kilábalás, és siker lehetőségét. kelet-ázsiában a közmunkaprorgamok nyilván sokkal sikeresebbek lennének, mint magyarországon. de nem azért, mert a magyarok nem akarnak dolgozni. hanem azért, mert ez európában a közfoglalkoztatásnak nincsenek hagyományai. tehát itt a régi egyházi birtokok is piaci elven működtek. még a kommunák is a piachoz kapcsolódtak. de ez nem a liberalizmussal függ össze közvetlen, hanem a latinkereszténységgel. ezek mind a vallásból következnek.

Hörcher Ferenc 2011.11.03. 12:43:01

@unionist: Bocsánat, kivettem az egyiket, mert ha jól láttam, replika.
Tehát: megint egyszerűsít szerintem. Szép, látványos szembeállítás, csak épp így biztos nem igaz. Pl. nem vesz tudomást reformációról. A keleti kereszténységen belüli alternatívákról.
Aztán nem vesz különbséget az angolszász és a kontinentális nemzetfogalmak különbségéről.
Európa nem homogén ugyanis.
Kicsit Szűcs Jenő-Bibó három régiós felosztására hajaz a modell, csak mondom, nagyon szimplifikál.

unionist 2011.11.03. 14:39:07

@Hörcher Ferenc:
azt elfogadom, hogy ezek a nagy felosztások, örök kettébontások mindig illúziók. de a hármas felosztások is ilyenek. persze lehet azt mondani, hogy van egy eurázsiai zóna, ahol ez a két fejlődési modell keveredik.

azért következett be a bosnyák iszlamizálódás, azért válhatott majdnem teljesen ateistává albánia, mert ezek a nemzetiségek nem döntötték el, hogy keleti, vagy nyugati keresztények akarnak lenni. kerestek egy harmadik utat. végső soron nem rossz, de abban majdnem biztos vagyok, hogy bosnyákok be fognak olvadni. albánia sem lesz örökké ateista.

az orosz fejlődés záloga mindig is az volt, hogy eldöntötték: európaiak akarnak lenni, vagy ázsiaiak. nincs sajátosan orosz út. vagy ha mégis van, akkor az zsákutca.

brüsszelben voltak olyan elképzelések, hogy a kaukázust is az európai unióhoz kellene csatolni. csak kérdés, hogy a kaukázus népei vajon európai fejlődési pályát akarnak befutni, vagy valami egész mást. ugyanez volt a helyzet a törökökkel.

a görög válság is erről szól. a görögöknek kell dönteniük: európához akarnak csatlakozni, vagy kis-ázsiához. nincs harmadik görög út. vagy ha van, akkor az zsákutca. hiába van sajátos kultúrájuk, különleges nyelvük.

szerintem az nem kérdés, hogy észak, nyugat, dél, és közép-európa nemzetközösséget akar. ilyen szempontból mindegy, hogy a britektől, vagy a németalföldről, a skandinávokról beszélünk.

a reformáció közjogi értelemben a régiókat erősítette. a tartományi parlamenteket felfoghatjuk úgy is, hogy az egy reformált világi zsinatok. a katolikus egyháznak ez azért nem tetszett, mert az érsekség részben, vagy egészben világivá váltak. végül aztán ezt a különbséget elfedték az ökumené fogalmával.

a nyugati kereszténységet végig a történelemben a nemzetközösségbe vetett feltétlen hit tartotta össze. még akkor is, amikor a latinkeresztények egymással csatáztak. az európai kultúra része egy sajátos szövetségi politika. de ázsiában nincs ilyen. kínának lehet valaki kereskedelmi partnere, de valódi szövetségesei sose voltak. indiának sem. japánnak sem. koreának sem. iránnak sem. törökországnak sem. az ázsiai elit valamiért nem ebben gondolkodik. az arab világban van valmiféle szövetség. manapság az arab liga. de az észak-afrika.

vagy mondjuk az izrael kérdése. európai fejlődési pálya: zsidó-palesztin unió. ez esetben lehetnének akár eu tagok is. ázsiai fejlődési pálya: autokratikus rendszerek, autokefál egyházak. ebben az esetben nem lesznek semmilyen unió tagjai. az ortodox zsidók pontosan ezt mondják.

lehet mondani, hogy ez túlzott egyszerűsítés. de ez alighanem ilyen egyszerű. :-D

Hörcher Ferenc 2011.11.03. 15:52:11

@unionist: Sajnos, továbbra is azt mondanám, hogy ez nem ilyen egyszerű. Észak és dél, katolikus és protestáns, föderális és központosított, nagyon sokféle nemzet, állam, és társadalom modellje él egymás mellett Európában. Én ugyan meglehetős vehemenciával Európa párti vagyok (épp erről szól ez a blog, ha meggondolja), de az európai hübrisznek, ugyebár, elég jelentős politikai bűnei is vannak. Pl: inkvizíció, náci és bolsevik diktatúra. Ezek, ugyebár, mind európai esetek.
Amúgy meg: a cikk ennél sokkal szűkebb kérdést vizsgál, nem "európázik", hanem megpróbál egy konkrét esetet végigkövetni, a terjedelmi korlátok figyelembe vételével.

unionist 2011.11.03. 17:56:00

@Hörcher Ferenc:
ez oké, de próbálja azt is megfejteni, hogy ez hübrisz mégis mire alapozódik? egy európai számára mi ad okot az elbizakodottságra, vagy ha mindenáron negatívan akarja beállítani, akkor gőgre?

Hörcher Ferenc 2011.11.03. 22:30:41

@unionist: Ilyen hübriszre semmi. :) Most éppen azon kuncsorog Európa, hogy ki mentené meg.
Amúgy pedig, mint mondtam, Európa párti vagyok, nem szükséges tőlem megvédenie Európát. :)

unionist 2011.11.03. 23:22:51

@Hörcher Ferenc:
egyezzünk meg abban, hogy kölcsönösen hülyének tartjuk egymást. értelmetlen minden további diskurzus.

Hörcher Ferenc 2011.11.03. 23:25:21

Hát@unionist: Hát erre a konklúzióra hogy jutott. Mért ne egyezhetnénk meg abban, hogy kölcsönösen érdekesnek találjuk egymás gondolatait, különben nem vesztegettünk volna ennyi időt azokra!

márta)) 2011.11.03. 23:31:31

E villámgyors felemelkedésnek nyilvánvalóan számos oka van, melyeket a politikai helyzet különlegességében – konstans, több éves politikai válság – "

Hát.Igen. politikai válság és helyzet is van itt nálunk is.
A villámgyors felemelkedés pedig még várat magára. Mert még egyelőre a villámgyors lejtmenet van folyamatban.
hm?
:)

márta)) 2011.11.03. 23:32:52

Bocsánat!
Vagy talán rosszul gondolom?
:))