Még több pénzt a pártoknak!

2011. november 30. - Földi Bence
Cameron, Clegg és Miliband
lbc.co.uk

KOMMENTÁR

Az Egyesült Királyságban is régóta dúl a vita a pártfinanszírozásról: meglepőnek tűnik ugyan, de egyesek növelnék a pártoknak nyújtott állami támogatásokat, hogy a pártversenyben mindenki egyenlő esélyekkel indulhasson.

  

 

Dr. Matthew Ashton, a Nottingham Trent University oktatója szerint a jelenkori brit közélet problémáinak egyik gyökere, hogy az állampolgárok egyre kevésbé bíznak a politikai pártokban. Szerinte ennek egyik oka a párfinanszírozásban keresendő.

Jelenleg az Angliában zajló pártfinanszírozás körüli viták úgy foglalhatók össze, hogy a Munkáspárt fel van háborodva a londoni City milliomosai által a Konzervatív Pártnak juttatott hatalmas összegek miatt, míg a Konzervatív Párt arra mutat rá, hogy a Munkáspárt a szakszervezetektől kapott hatalmas támogatási összegeknek köszönhetően került csődközeli állapotba.

A viták ugyan nem egészen fedik a valóságot Ashton szerint, mindenesetre jelzésértékű, hogy november elején a liberális demokraták letettek az asztalra egy, a pártok állami finanszírozásáról szóló tervezetet. Nem csoda, hogy ők nyújtották be, hiszen nem csak a két nagy párt, hanem a liberális demokraták is finanszírozási gondokkal küzdenek az utóbbi időkben.

Ashton úgy véli, furcsa lenne, ha egy olyan világban, ahol a megtakarítások fontosságát hangsúlyozzák, a politikai pártoknak nagy állami pénzeket juttatnának. Abba pedig még furcsább belegondolni, hogy miként érezhet egy állampolgár, ha rájön, hogy az ő pénzéből (is) működik egy olyan szélsőségesnek tartott párt, mint a Brit Nemzeti Párt (BNP).

petergkenyon.typepad.com

Az elemző úgy véli, hogy közel sem biztos, hogy az állami finanszírozásra való áttéréssel nem függnének-e továbbra is a pártok saját adományozóiktól. Sir Christopher Kelly bizottsága szerint egy támogatási korlát megoldhatná ez utóbbi problémát: koncepciójuk szerint egy személy maximum tízezer fonttal járulhatna hozzá egy párt működéséhez. A konzervatívok persze egyből tiltakoztak: szerintük az összeg túl alacsony, de ha még bevezetnének is ilyen korlátozásokat, akkor sem lenne biztos, hogy be is tudnák tartatni ezeket. Gondoljunk csak az Egyesült Államokra, ahol az adományokat összegyűjtő pénzügyi szakemberek tökéletesen kitanulták a rendszer sajátosságait, s a kiskapukat kihasználva növelik a munkaadójuk számláján szereplő összeget.

Ashton egyébként sem biztos abban, hogy az állami finanszírozás beválna az Egyesült Királyságban. Németország például úttörője volt a pártok közfinanszírozásának, ebből adódón itt voltak a legnagyobb botrányok is: elég csak az 1982-es Flick-ügyre vagy az 1998-as Kohl-botrányra gondolni. Sőt, Ashton arra is rámutat, hogy fennállhat annak a veszélye is, hogy a pártok afféle politikai „kartelleket” hoznak létre. Németországban például többször is az Alkotmánybíróság elé kerültek a nagyobb pártok, amiért ellehetetlenítették kisebb társaik működését olyan törvények megalkotásával, melyekkel magukat juttatták előnyösebb helyzetbe.

Dr. Azeem Ibrahim, aki több intézet és egyetem (köztük a Harvard és a Yale) munkatársa, úgy véli, hogy nem ördögtől való a pártok állami finanszírozása. Sőt, szerinte ez azt mutatja meg, hogy egy állam képes a korrupció ellenőrzésére, képes szabad és fair választások lebonyolítására.

Ibrahim írásában rámutat, hogy a volt angol gyarmaton, Kanadában hasonló rendszert vezettek be 2004-ben, mint amilyet most az Egyesült Királyságban terveznek bevezetni, ám ott sem vált be igazán: nagy vitákat váltott ki, s nem is fedezte az így befolyó összeg a pártok kiadásait. Emellett a jelenlegi gazdasági helyzetre és társadalmi nyomásra (pl. Occupy mozgalmak) való tekintettel nem lenne jó ötlet egy olyan reformot meglépni, ami növeli az állami terheket.

Nem is csoda, hogy november közepére a kormánykoalíció újabb hátraarcot hajtott végre, mint oly sokszor már hivatalba lépése óta. Nick Clegg, a Liberális Demokrata Párt elnöke, miniszterelnök-helyettes november 15-én már azt mondta, hogy a pártkasszákat nem az adófizetők pénzeiből fogják megtölteni. Pontosan arra hivatkozott, amire Ibrahim is rámutatott: „Nem megfelelő időpont ez arra, hogy az amúgy is magas adóterhek mellett az állampolgárok még többet költsenek a politikai pártokra” – mondta Clegg. Cinikus hozzászólók szerint egyszerűen az volt az oka a kormány visszatáncolásának, hogy a konzervatívok egy esetleges támogatási korlát bevezetésével a bevételük háromnegyedét elvesztették volna (a Munkáspárt pedig 91%-át), amit nem pótolt volna az államtól érkező bevétel.

A három pártvezér mást-mást gondol a pártfinanszírozásról
huffintonpost.com

 

Egy héttel később maga a miniszterelnök szóvivője is elmondta, hogy az államháztartási hiány csökkentésével összeegyeztethetetlen a pártok állami finanszírozására való átállás. A pártfinanszírozás kérdését ugyanakkor azért is fontos lenne megoldani, mert az adófizetők szerint ez a korrupció melegágya. Egy Transparency International által készített 2010-es felmérés adataiból kiderül, hogy a megkérdezettek 81%-a szerint a 100.000 fontnál magasabb összeget felajánlókat a pártok egészen biztosan tisztességtelen előnyökhöz juttatják. Ugyanakkor a felmérésből az is kiderül, hogy a pártok állami finanszírozást sem támogatja a közvélemény, így szinte megoldhatatlan feladatnak tűnik a kérdés kezelése.

Sir Cristopher Kelly szerint a kérdést úgy lehetne a legegyszerűbben megoldani, hogy a támogatási korlát határát olyan magasra kellene emelni, hogy az még ne adjon lehetőséget a korrupcióra, viszont legyen elég ahhoz, hogy az államnak ne kelljen beszállnia jelentős összegekkel a pártok finanszírozásába.

Alex Stevenson, a politics.co.uk elemzője szerint a reform egyelőre kudarcba fulladt, de reméli, hogy a 2015-ös választásokat követően, amikor remélhetőleg a gazdasági folyamatok már jó irányba mozdulnak majd, újra előveszik a pártfinanszírozás kérdését, mert az biztos, hogy a politikai rendszer és a társadalom szempontjából egyre sürgetőbb problémáról van szó.

A bejegyzés trackback címe:

https://mosmaiorum.blog.hu/api/trackback/id/tr763425513

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szita szita péntek 2011.11.30. 18:12:21

Marha egyszerű képlet: A modern demokráciák építőkövei a pártok. A modern pártok ún. "gyűjtő" pártok, amelyeknek nincs, illetve nem jelentős a tagsága - ergó tagdíjbevételekből nem tarthatják el magukat. Nomármost amennyiben modern pártokat akarunk, akkor azt meg kell fizetnie valakinek. Két esély kínálkozik:
1 - Az állam fizeti őket az adóbevételekből, elismerve ezzel, hogy a pártok legalább annyira fontos tényezők a demokráciákban, mint mondjuk a bíróságok.
2 - Ilyen-olyan beláthatatlan érdekcsoportoktól jön a lóvé, de akkor a párt nem a választót képviseli, hanem az ilyen-olyan beláthatatlan érdekcsoportét.

2011.11.30. 18:26:35

@szita szita péntek:
Mi garantálja, hogy az állami finanszírozás mellett nem fogják felvenni a pénzt az ilyen-olyan beláthatatlan érdekcsoportoktól is, hogy titokban lózungokkal elrejtve az ő érdekeiket képviseljék?
Én csak ezt nem látom. :p

Az idealizmus szép dolog, a realizmus meg hasznosabb. :)

Földi Bence 2011.11.30. 18:28:40

@Crystah Mastah: Igen, szerintem is éppen ez a dologban a leginkább problémás.

szita szita péntek 2011.11.30. 18:44:18

@Crystah Mastah: Semmi sem garantálja. Ugyanakkor ha elvi lehetőség sincs az gazdasági érdekcsoportoktól független működésre az nem jó...

ColT · http://kilatasgaleria.blog.hu/ 2011.11.30. 18:54:09

Áh, naívak. Többet adnak, akkor max. több lesz nekik legálisan.
A bizalmatlanság oka meg nem lehet, hogy az, hogy megbízhatatlanok, hiteltelenek? Ez nem fog változni a pénztől, csak a tetteiktől.

Soponya Balastyán 2011.11.30. 19:02:23

szita szita péntek véleményét osztom azzal, hogy emellett még teljes transzparenciát is meg kell követelni. legyen nyilvános minden fillér, amit egy párt elkölt, hogy honnan jött és hova megy.

2011.11.30. 19:14:57

@szita szita péntek:
Elvi lehetőség van, párttagság, havi tagdíj. Az állami donáció nem elvi lehetőség, hanem belemagyarázás szerintem.

Átláthatóság soha nem lesz, saját maguknak hozzák a törvényeket ott is. A Transparency INről meg inkább ne beszéljünk, attól csak felmegy az agyvizem.

@Földi Bence:
No igen. És amit Sir Kelly mond, az egy szép üres mondat, mert akármilyen limitet is húznak világosban, sötétben hirtelen lehet nyerni egy luxusüdülést, vagy épp pont találsz egy pénztárcát kitömve.. :)

Földi Bence 2011.11.30. 19:17:30

@Crystah Mastah: Így van, nekem is ez a véleményem.

márta)) 2011.11.30. 20:56:31

Na. Igen.
Nem csak az Egyesült Királyságban " trendi :) a nagy állami pénzek juttatása a pártoknak. Így van itt nálunk is.

"A magyar demokrácia éppen olyan koraszülött, mint a gyakran így emlegetett jóléti államunk.
Most éppen mindkettő életben maradásáért szoríthatunk.
Sajátos demokráciánkat több betegség is gyötri, ezek többsége nem magyar sajátosság, legfeljebb a mértékük az, van azonban igazi hungarikum is.
Ez pedig a pártfinanszírozás példátlanul elhibázott rendszere."
:)

márta)) 2011.11.30. 21:05:01

"A pártfinanszírozásnak ez a magyaros módja nyilvánvalóan komoly gazdasági kárt okoz. Nem az az igazi kár, amit valóban a pártok finanszírozására költenek – a pártokat így is, úgy is, pénzelni kell – hanem a járulékos költségek.
Mert a pénz jó része útközben magánzsebekben köt ki. Az állami és önkormányzati beruházások így eleve megdrágulnak, ráadásul nem azok kapják a megbízásokat, akik a legjobban és a legolcsóbban dolgoznak. A korrupció pedig megfertőzi az egész gazdaságot

Talán a gazdasági veszteségnél is nagyobb a társadalmi és a politikai kár. A korrupció mindent átsző, a pártokat, a politikát pedig nem kis mértékben olyan emberek irányítják, akiket soha senki nem választott meg, akikről a legtöbb választó valószínűleg nem is tud."

Aha! Tehát itt nálunk az derül ki, hogy a társadalom - vagy legalább is egy hatalmas csoportja - nem is tud a pártpénzekről, a pártok állami támogatásban részesítéséről.

Na. és persze, az is lehet, hogy némelyek azt sem tudják, hogy eszik e vagy isszák?
Honnan jönnek) a párt- a kampány pénzek.
???
Igy van ez.

:))

márta)) 2011.11.30. 21:07:55

Bocsánat!
A forrást meg lefelejtettem.

www.gepnarancs.hu/2011/09/a-gulyasdemokracia-rakfenei-1-partfinanszirozas/

A cimet nem irtam ide, mert attól tartottam, hogy egyből ki lennék moderálva.
bezony.

:)))))

menőmano 2011.11.30. 21:13:58

A Gyurcsány F. azt nyilatkozta, hogy az a pártja olyan szegény, mint a templom egere.
Hát ez egyszerüen nevetséges.

Mert, hogy én már totálisan elszegényedtem, olyan szegény vagyok mint a remplomi egér, hiába dolgozom sokat :)
De hogy a Gyurcsányék???! Nahát ezt nem is hiszem el??!!
oszt.kész.
:)))))))

menőmano 2011.11.30. 21:15:43

Óh! Elnézést! Úgy látszik ujjat , vagy billentyűt kell cserélnem.
"templomi" így akartam írni.

:)))

menőmano 2011.11.30. 21:19:00

"Az állam eddig egyszer tett kísérletet a pártfinanszírozás posványának lecsapolására.

Még Gyurcsány Ferenc kormánya terjesztett elő egy törvényt, amely megszigorította volna és átláthatóbbá tette volna a pártok finanszírozását, cserében megemelte volna az állami apanázst.

Ebben Fletóék elvi elszántságán kívül nyilván az is közrejátszott, hogy Gyurcsány pártbeli ellenfelei éppen a húsosfazék kezelői közül kerültek ki – ez azonban semmit nem von le az egyébként hibát hibára halmozó kormány érdemeiből.
Az viszont jellemző a magyar közállapotokra, hogy a javaslatot a Fidesz és az MSZP frakció zöme összefogva fúrta meg."

Hungarikum") Ilyen- és hasonló ügyekben totálisan egyet tudnak érteni a pártok.
No. De.Hát. Nincs ebben semmi különös.?)

oszt.jónapot!!

:))))))))

Földi Bence 2011.11.30. 21:22:01

@menőmano: @márta)): Kérem szorítkozzanak a bejegyzéshez szorosan kapcsolódó megjegyzések elküldésére, hogy értelmes párbeszédet alakíthassunk ki a blogon, ne különálló, idézetekből álló kommentek sorakozzanak bejegyzéseink alatt.
Köszönöm,
FB

menőmano 2011.11.30. 21:25:16

@Földi Bence:
Értem!
Már. nem is vagyok itt.
Majd később lehet, hogy visszanézek,de az is lehet, hogy nem.
köszön. a felhívást, és azt hogy eddig nem lettem, kirúgva)
üdvözlettel.

Földi Bence 2011.11.30. 21:30:00

@menőmano: Örülünk, hogy itt van, nem is akartam kirúgni innen. Minden hozzászólást szívesen veszünk, csak szeretnénk egyfajta mederbe terelni az itteni társalgást. :)
Egyébként az szerintem sem meglepő, hogy a pártok hamar egyet tudnak érteni, ha saját, vagy képviselőik pénzügyi érdekeiről van szó. De gondoljunk bele, mindegyikünk több pénzt szeretne a maga zsebében tudni, csak nem mindegy, hogy az a pénz honnan származik, vagy hogyan jut oda.

menőmano 2011.11.30. 21:36:11

@Földi Bence:

Nem. nem. Engem nem kell sértegetni. Nem fogok mostanában irni. sem másolni. Vannak itt kommentelők akik totálisan megirják a tutit. Egyébként nincs ebből semmi probléma.
Értem. Amit irt.
Köszönöm. Az ilyen örömökből nem kérek.

szita szita péntek 2011.11.30. 21:37:03

@Crystah Mastah: "Elvi lehetőség van, párttagság, havi tagdíj." - ŐŐőőő, bocs, de már nem a réteg pártok korát éljük, ma a gyűjtő pártok tudnak csak eredményesek lenni.

Rétegpártok pld. a klasszikus munkáspártok. A lényege, hogy a társadalom egésze helyett egy nagy létszámú homogén réteget képviselnek.

Ezeknél azonban politikailag hatékonyabbnak bizonyultak a gyűjtő pártok, amik nem rendelkeznek tagsággal, viszont mindenkinek igyekeznek ígérni valamit és csak a választások idején mozgósítják a szavazókat. A gyűjtő pártnak nincs számottevő tagsága, a szavazó mikor egyikre, mikor másikra szavaz, annak függvényében, hogy kinek az ígérete a tetszetősebb.

Akár tetszik, akár nem, ma gyakorlatilag gyűjtő pártok vannak, amelyeknek nincs (elenyésző) tagdíj bevételük.

Abban azt hiszem egyetérthetünk, hogy a demokrácia az azért egy jó dolog. Talán abban sem különbözünk nagyon, hogy elismerjük: a modern demokrácia pártok nélkül nem működne, mint ahogyan nem működne az állam sem közigazgatás nélkül. Ebből következik, hogy a demokrácia működéséhez szükséges feltételeket - beleértve a pártok működését is biztosítani kell, akár központi költségvetésből is.

Vagy marad ugye a másik út, ahol csak és kizárólag a tőke finanszírozza a pártokat, ebben az esetben nem szabad meglepődni azon, hogy az adott gazdasági érdekkör igényei szerint fognak azok politizálni.

márta)) 2011.11.30. 21:46:39

@Földi Bence:

Értem.

Nem tudom miért nem mindegy Önnek, hogy ott van az idéző jel.???
Egyébként nem számit. Mert ez már csak ilyen. Van egy felsőtizezer ebben az országban (is)?? és vannak mások.

Ha nem lenne nyilvános a blog, biztosan nem irtam volna. Ezt) is ki lehet moderálni.
Köszönöm.

2011.11.30. 22:12:49

@szita szita péntek:
Ööö.. bocs, de a párt hatékonysága miért kellene hogy hatást gyakoroljon a finanszírozási formára? A pénzadomány nem elcsökevényesedett, egyébként életképtelen formációkat (is) fog életben tartani? Másképp áll hozzá az ember, ha "odafent" megint elcsesznek valamit, és van lehetősége kicsit zárni a pénzcsapon (nem fizet többet), mintha csak legyintene.
Ha létezne teljes átláthatóság pont ez lenne egy olyan lehetőség az emberek kezében, amivel sarokba lehetne szorítani egy pártot két választás között félúton is. Visszaélésre is alkalmas, de legalább annyira jó/rossz ez a megoldás is, mint akármelyik másik.

Őszintén szólva engem nem foglalkoztat, hogy milyen pártok vannak, viszont abban egészen biztos vagyok, hogy az emberi alaptermészetben jelentős szerepet játszik a kapzsiság, és akármilyen jóindulatú szabályozást hoznál létre, mindig van lobbi, mindig vannak érdekek, mindig vannak háttérmegegyezések, és ha az állam finanszíroz egy pártot, akkor maximum annyi változik, hogy nem 99%-ot kap feketén támogatásban, hanem mondjuk 95%-ot.

Szkeptikus vagyok.
Szerintem akármit csinálsz, bizonyos érdekcsoportok mindig érvényesítik az akaratukat, mert zsarolni tudnak. Ha nem pont az UKt nézzük elég MOn a külföldi tulajdonban lévő nagyvállatokat, szolgáltatókat nézni. A szimbiózist ők sokkal kisebb anyagi veszteség mellett tudják felrúgni.

A demokrácia mint eszme szép, gyakorlatban nem vagyok oda érte, sokkal jobban szeretem (szeretném) a technokratikus megközelítést. Persze ez is egy ábrándkép csupán.

inebhedj - szerintem 2011.11.30. 23:39:33

Mi lenne, ha a pártok állami finanszírozása nemes egyszerűséggel a jövedelemadó rendelkezett X %-ból történne (hasonlóan, mint az egyházakról, ill. közhasznú szervezetek rendelkező támogatása)?

szita szita péntek 2011.12.01. 00:10:44

@Crystah Mastah: Értem mit mondasz, értem... Még csak azt sem mondom, hogy nincs többnyire igazad. Ugyanakkor ez is valami olyasmi, mint a házasságon belüli nemi erőszak kérdése. Pusztán azért, mert bizonyítani esélytelen nincs helye a BTK-ban?

Szóval a pénz az mindig is nyomást fog gyakorolni a politikára. Ugyanakkor egy (legalább részlegesen) biztosított pártfinanszírozás csökkentheti az esélyét, hogy a hülye kérdéseknek is "lefeküdjenek", valamint esélyt adhat az új indulóknak. Persze lehet azt mondani, hogy erre semmi szükség, mondhatnám ízlés dolga. Szerintem kell az ilyesmi.

hegyilány 2011.12.02. 11:43:11

kiderül, hogy a pártok állami finanszírozást sem támogatja a közvélemény, "

Ugyan már. Demokráciában miért ne lehetne állami pénzekből támogatni a pártokat.
Lehet.) Sőt itt nálunk (is)a Jobbik-ra is vonatkozik (még akkor is ha egy szélsőjobboldali párt) végül is demokratikus úton lett megválasztva, jutott be a parlamentbe.

hegyilány 2011.12.02. 11:46:32

Ugyan, ugyan. A vélt- és valós korrupció mindenhol ott van, nem csak a pártokpénzeknél keresendő.
Nincs ebben semmi különös. Ez így működik???
:))