Megoldás-e a „még több integráció”?

2011. december 12. - Fekete Balázs.
Forrás: globalpost.com

KOMMENTÁR

A jelenlegi, alapvetően a költségvetési politikák integrációjára koncentráló tervek nem oldják meg az Európai Unió válságát. Az okok sokkal mélyebben rejlenek, és ideje lenne talán ezekkel foglalkozni…

 

 

Az európai politikai elit, élükön a "Merkozy"-párossal, a jelenlegi válsághelyzet megoldását lényegében a költségvetési politikák még szorosabb integrációjával képzelik el. Ez valóban alkalmas lehet az euró középtávú megmentésére, de az Európai Uniónak az alkotmányszerződés bukása óta egyre súlyosbodó válságát egyáltalán nem oldja meg. A válsághelyzet természetesen számos tényező bonyolult együtthatásaként alakult ki, de nem lehetetlen annak fontosabb összetevőire rámutatni.

Merkozy-karikatúra
Forrás: keeptalkinggreece.com

 

  1. A szuverenitás kérdése. Nyilvánvaló, hogy az elmúlt ötven év európai integrációja a nemzeti szuverenitás fokozatos lemorzsolódásával járt együtt. A gazdasági önállóság részleges feladását jól látható előnyök kompenzálták – létrejött az egységes piac, mely lehetővé tette a méretgazdaságosságból fakadó előnyök jobb kiaknázását; a mezőgazdasági politika biztosította az európai agrárium zavartalan működését; a hatvanas évektől érezhetőn nőtt a jólét Nyugat-Európában; Európa globálisan is számottevő gazdasági „nagyhatalommá” vált –, és ezért a résztvevő államok elfogadták gazdasági szuverenitásuk csorbulását és egy nemzetek feletti struktúra kiépülését.
    A monetáris unió kiépülésével és az euró bevezetésével azonban a gazdasági integráció – úgymond - elérte céljait, és így a hangsúly következő lépésként a politikai integrációra helyeződött át. A politikai integráció azonban a nemzeti szuverenitás olyan kulcs-kompetenciáit érinti, mint például a kül- és biztonságpolitika, a büntetőpolitika, vagy éppen a költségvetési politika. Itt pedig már jóval érzékenyebben reagálnak a tagállamok mindenféle külső beavatkozásra, hiszen történelmi, kulturális és politikai tradícióik miatt nagyon eltérő érzékenységek ölelik körül ezeket a területeket. Csak emlékezzünk arra, hogy az iraki háború idején milyen problémákat okozott Nagy-Britannia kiállása az amerikai beavatkozás mellett, és ez az álláspont hogyan tette eleve lehetetlenné az egységes „európai” pozíció kialakítását. A politikai integráció, mely kulcsfontosságú állami hatáskörök átruházását igényelné, tehát recseg-ropog, és mindennek a hátterében a modern európai politikai gondolkodás egyik legtöbbet hivatkozott fogalma áll, a szuverenitás. Az eltérő nemzeti tradíciók miatt – a Benelux államok például inkább integráció-pártiak, míg a balti államok inkább önállóság-pártiak – nem könnyű ebben a kérdésben bármilyen közös nevezőt találni, pedig a továbblépéshez elengedhetetlen lenne.
  2. A demokratikus-deficit problémája. Az előbbiekkel szorosan összefügg, hogy az Unió működése demokratikus szempontból tagadhatatlanul problémás. Noha jelentősen nőtt az Európai Parlament szerepe a Lisszaboni Szerződéssel kialakított általános döntéshozatali eljárásban, ez a polgárok számára alig érzékelhető. Az Unióval szembeni bizalmatlanság és érdektelenség jól kifejeződik az európai parlamenti választások folyamatosan csökkenő részvételében és az EU-szkeptikus pártok térnyerésében. Az Unió működése a jelenlegi formában csak nehezen feleltethető meg a demokratikus legitimáció követelményeinek. A polgárokat és a döntéseket összefűző „legitimációs lánc” igencsak „elvékonyodott” abban az értelemben, hogy az uniós döntéseket az Európai Bizottság előterjesztései alapján az Európai Tanács, vagy a Tanács különféle formációi együttműködve az Európai Parlamenttel hozzák, és ebbe nincs közvetlen beleszólása a polgároknak. E legitimációs „vákuum” nem is volt gond addig, amíg alapvetően olyan gazdasági kérdések álltak a figyelem középpontjában, melyek közvetlenül érzékelhető pozitív eredményeket hoztak. Azonban egy jövőbeli, európai politikai közösségben ennél már jóval szélesebb demokratikus bázisra van szükség, hiszen a demokratikus politikát elsődlegesen a részvétel és nem az eredmény legitimálja önmagában.
    Az előbbiek miatt érthető, ha a nemzeti kormányok, nem akarván elveszíteni az otthoni szavazók támogatását, továbbra is igen szkeptikusan közelítenek egy demokratikus hiányosságokkal küszködő politikai integrációhoz, és így a szuverenitás további feladásának kérdéseihez. Mellesleg, és ez sem segít ebben a helyzetben, tetten érhető egyfajta képmutatás is, ugyanis a Lisszaboni Szerződésben nagyon szép hivatkozások találhatók a demokráciára, de a napi gyakorlat – lásd például a Frankfurt-csoport e blogon is bemutatott létrehozását novemberben – gyakran mást mutat. A demokratikus-deficit felszámolása tehát az Unió alapvető érdeke lenne, mert-e probléma megoldása nélkül sosem lesz több, mint egy átláthatatlanul működő bürokratikus intézményrendszer.
  3. A tiszta értékválasztások hiánya. Politikai közösség sosem jöhet létre közös értékek nélkül. Az értékek egyrészről lehetővé teszik, hogy a közösség tagja azonosuljanak a közösség egészével, másrészt kijelölik annak fundamentális határait. A jelenlegi uniós berendezkedés egyik legnagyobb hibája ebben az értelemben az, hogy nélkülözi a világos értékválasztásokat. A Lisszaboni Szerződés preambulumában és bevezető rendelkezéseiben számos érték megjelenik, melyek alapvetően a modernitás és felvilágosodás örökségéből merítenek – szabadság, egyenlőség, emberi jogok, béke, jogállamiság stb. –, de mégis mellőznek olyan égető választásokat, melyek markáns arculatot adhatnának az Unió értékközösségének. Két példát említve. Nem foglalkoznak például a kereszténység szerepével Európai történelmében, hanem valamiféle hamis politikai korrektség jegyében csak a vallási örökség(ek)re utalnak. Továbbá, e szerződés a gazdasági alkotmányra – piacgazdaság, gazdasági kormányzás – vonatkozó legalapvetőbb választásokat sem teszi meg, sőt a piacgazdaság és a szabad verseny értékei kikerültek a bevezető rendelkezésékből. Persze nem véletlenül: ezek érzékeny kérdések, megosztják Európa mai társadalmait, de valamilyen módon mégis ki kellene jelölni bizonyos alapvető koordinátákat, mert így lehetetlen olyan értékbázist felépíteni, mely lehetővé tenné, hogy a polgárok és a politikai szereplők szemében tiszta viszonyítási pontok jöjjenek létre. Egyszóval, az európai identitás értékbázisának kialakítása megkerülhetetlen feladat egy valóban működőképes Unió létrehozatalához.

"Nem a Lisszaboni Szerződésre, nem az EU-diktatúrára!" - Szuverenitás, vagy integráció?
Forrás: indymedia.ie

 

Szuverenitás, demokrácia, és értékek: közös bennük, hogy mind – kockázatos – választást és döntést igényelnek. Az európai politikai elit még adós ezekkel, pedig hosszú távon megkerülhetetlenek. Csak ilyen döntések után lehetne értelmesen közös költségvetési politikáról vagy egyéb tervekről beszélni.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mosmaiorum.blog.hu/api/trackback/id/tr263456852

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mit adtak nekünk a németek? 2011.12.12. 14:16:06

A helyzet az, hogy a görögök ugyan elszórakozhatnak az SS-ruhába öltöztetett Merkellel, meg mi is az unortodox, cikkcakban kóválygó cirkálónkkal, de most a németeknek van igazuk. El is mondom, hogy miért....

Trackback: Európai Unió: klubcsapat vagy válogatott? 2011.12.12. 13:28:53

Ez a cikk még napokkal ezelőtt került volna fel, de minden napnak egy új híre szorította átdolgozásra, csak önmagában Orbán Viktorból háromféle bukkant fel.   Szóval hétfőn, az EU-csúcs előtt Wolfgang Schäuble, a német pénzügyminiszter megbeszélés...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Eaven 2011.12.12. 09:14:17

Ezeket nem lehet pusztán a politikusoktól várni. Csak ha a politika súlypontja a választók szemszögéből nézve is áttevődik a nemzeti szintről európai szintre és az eddig otthon viaskodó erők ténylegesen, nem csak papíron, betagozódnak az EP-ben megjelenő pártokba, értsd azok valódi pártokká válnak, akkor indulhat csak meg az az erjedési folyamat ami majd kitermeli a kompromisszumokat és a fenti kérdésekre adott össze európai válaszokat. Nem lehet európai értékrendet kialakítani európai közvélemény nélkül.

Hörcher Ferenc 2011.12.12. 10:38:06

@Eaven: "Nem lehet európai értékrendet kialakítani európai közvélemény nélkül."
Egyetértek. Lásd erről korábbi posztjainkat!

menőmano 2011.12.12. 13:30:20

közösség tagja azonosuljanak a közösség egészével,"

Persze, persze minden szinten, nem csak a költségvetési politikában.
Ja. Egyfajta demokratikus deficit)pl. a magyar médiatörvény megvédése az EP-ben. Totális harc, akarom mondani harcias hangulat.
Az EP képviselők némelyikére rájött a frász?
van.ilyen.oszt.kész.
:))

menőmano 2011.12.12. 13:34:52

@Hörcher Ferenc:

Bocsánat!
hm. Kedves Hörcher Ferenc!

Ez egy korrekt komment. Egy totálisan bemásolt mondat.
De jó, nem rossz.

Csak annyi a problémám, hogy Önök szóltak a "múltkor, hogy nem kell másolgatni.
Akkor most valamit nem értek?!!
Vagy talán itt a szigor nem egységes??
oszt.jónapot!!

:)))))))

Hörcher Ferenc 2011.12.12. 13:40:03

@menőmano: Emlékezetem szerint ilyesmit nem mondtam. A kommentből való idézés nélkül hogy utaljak rá, mihez szólok hozzá?

Globetrotter2014 2011.12.12. 14:13:50

Mindig is végtelen ökörségnek éreztem, amikor hatásvadász eléemzők hataloméhes poltikusok szlogenjeit ragadják fel.
Az uniós "demokratikus deficit" nekem mérhetelnül megfoghatlan. Ezt a kifejezést normálisan afrikai diktaútákra szokták alakalmazni. Milyen deficittel is rendelkezik az EU? Mégis melyik diktátor az aki ennek a "deficitnek" a haszonélvezője? (és most megkérem baloldali fórumozóinkat hoyg ne üssék le a magas labdát, visszakapják majd 2 v 6, esetleg 10 év múlva).
Most akkor kezdjük el sorolni, hogy hány európai demokárcia "deficites"? A Bundesrattól az egykamarás parlamentek listás, vagy egyébb speciális, mint határon túli, kiseebségi vagy egyébb nem "demokratikus" úton bejuttatott tagjairól kezdjünk el elmélkedni? Hiszen ezeket mind nem a nép választotta közvetlenül...

Véleményem szerint sem D-deficitről, sem ligitimációs hiányról nem lehet szó az EU esetében, mindössze opportunista tagállami politikusokról, akik az EU maximális haszonélvezői, de az előnyök viszonzásánál inkább kihúzzák magukat. Tény hoyg az EU sok tekintetben el van maradva az USÁtól, de ennek oka pont nem a "D-deficit", hanem az integráció hiánya, az, hogy egy politikus még mindig inkább szívesen tekinti magát egy ksiebb irrelevánsabb egység főnökének, mint hogy máshoz alkalmazkodjon...

menőmano 2011.12.12. 14:58:29

@Hörcher Ferenc:

Én azt nem tudom?! Honnan tudnám?!!

Persze! Nem Ön írta. A "kollégája") hivta fel a figyelmet. Itt nem lehet csak úgy" másolgatni.:)
De mindegy, már nem is érdekel. :)
Egyébként nincs semmi probléma, csak nyugodtan tessék másolgatni.
:))))))))

Hörcher Ferenc 2011.12.12. 15:06:08

@menőmano: A kollégám még nekem nem szólt! És a "másolgatás" szerintem nem azt jelenti, hogy a hivatkozás alapjául szóló részt beidézzük.
De sajnálom, ha úgy érzi, igazságtalanság érte.

hackbard.celine 2011.12.12. 15:32:20

Azért azon jó lenne elgondolkodni, hogy Németország miért erőlteti még mindig ezt az egész uniósdit. A globális piacon a legnagyobb exportőr, ezt a pozícióját védi az USA és Kína ellenében, ehhez keres szövetségeseket.
Az EUR 17-ek lehetőséget adtak a 27 (28) EU tagállamnak a megegyezésre, egy közös ütőképes globális gazdasági hatalom megerősítésére.
Aki kimarad, lemarad. A Forint gyengülése átmenetileg javíthatja az országunk tárgyalási pozícióját, de milyen áron? 20%-al olcsóbb ma Magyarországon hozzáadott értéket gyártani a németeknek, mint fél éve. Ezért még elviselik a végtörlesztést (amivel leginkább az osztrák és olasz bankokat szopatja Orbán), de előbb-utóbb elkopnak a nacionalista "szuverenitás" kezdetű lózungok és csupasz seggel ott marad a meztelen király.

Kis emlékeztető egy örök klasszikustól:
"- A másodfokú egyenlet... - kezdi értelmesen és összehúzott szemmel, és mélységes figyelemmel nézi a táblát.
- A másodfokú egyenlet... - ismétli olyan ember modorában, aki nem azért ismétli a szót, mintha nem tudná, mit akar mondani, hanem inkább azért, mert rengeteg mondanivalója közül a leghelyesebbet, a legfrappánsabbat, a legtökéletesebbet válogatja és mérlegeli.
De a tanár, ó, a tanár már tudja, mit jelent ez.
- Készült? - mondja keményen és szárazon.
- Tanár úr kérem, én készültem.
Ezt bezzeg villámgyorsan mondja: véres dac, lázadó kétségbeesés remeg a hangjában.
Tanár (széles gesztussal): - Hát akkor halljuk.
A rossz tanuló nagy lélegzetet vesz.
- A másodfokú egyenlet az elsőfokú egyenletből származik oly módon, hogy az egész egyenletet megszorozzuk...
És most beszél. Valamit beszél. A második mondatnál arra számított, hogy félbeszakítják - lopva néz a tanár felé. De az mozdulatlan arccal néz, se azt nem mondja, hogy jó, se azt, hogy rossz. Nem szól. Pedig a rossz tanuló nagyon jól tudja, hogy nem lehet az jó, amit ő beszél. Hát akkor miért nem szól a tanár? Ez rettenetes. A hangja reszketni kezd. Egyszerre látja, hogy a tanár felemeli a noteszt. Erre elsápad, és szédítő gyorsasággal kezdi:
- A másodfokú egyenlet úgy származik az elsőből, hogy végig... Tanár úr kérem, én készültem.
- Polgár Ernő - mondja hangosan a tanár.
Mi ez?
Már egy másikat hívtak ki? Ővele végeztek? Mi ez? Álmodik?
- A másodfokú egyenlet... - kezdi újra, fenyegetően.
Polgár Ernő fürgén kijön, és a tábla másik végén már veszi a másik krétát.
- A másodfokú... Tanár úr kérem, én készültem.
Senki sem felel. És most ott áll, egyedül a tömegben, mint egy szigeten. De még nem megy helyre. Neki nem mondták, hogy menjen helyre - odvas és züllött, kitaszított szívvel áll ott -, neki nem mondták, nem mondták. Ő még felel."

Ego sum 2011.12.12. 16:17:17

@Hörcher Ferenc: Szerintem is itt kell kapargatni a felszínt. Nem hiszem, hogy sikerült az európai nemzeteket és azok tagjait úgymond európaizálni. Közös identitás nélkül pedig csak látszatintegrációt lehet kialakítani. Ahogy egy multinacionális vállalatal sem tud igazán azonosulni a pusztán kifizetett dolgozó, úgy Európában sem lehet valódi közösségről beszélni egységes öntudat hiányában. Egyébként érdekes kérdés, hogy a kereszténységre meddig kellett vagy lehetett volna hivatkozni, hogy érdemes-e most már egyáltalán. Figyelembe véve az itt élő muszlimok tömegeit és a kereszténység állapotát.

márta)) 2011.12.12. 23:05:12

érthető, ha a nemzeti kormányok, nem akarván elveszíteni az otthoni szavazók támogatását,"

Na.Igen. Már, hogyan is akarnák elvesziteni szavazóik támogatását.
Csak az a hatalmas nagy probléma, hogy megy a népbutítás, parasztvakítás. :) Elég szomorú, hogy Merkel- és csapatának kell gátat vetni némely országok, kormányainak, hogy megszünjön ), vagy legalább is csökkenjen a népek feje feletti lobbizás, a féktelen költekezés? a hatalom megtartása, szavazatok szerzése érdekében ?(többek között).
Mert bizony :) választások idején - főleg - nagy szükség van/lenne a nagybetűs nép véleményére, voksára.)
***
költségvetési politikák integrációjára koncentráló tervek"

Ugyan már! Némelyek azt sem tudják, hogy eszik e vagy isszák?! Hogyan lehetne meghatározó a vélemény??
***
" ...a válságnak csak az vethet véget, aki képes leszámolni az önámítással.

Magyarország egy nemzetközi viszonyrendszer része, érdekeit csak azon belül érvényesítheti. Tanulság az a régi igazság is - folytatta -, hogy "növeli, ki elfedi a bajt", s ha a pártok éveken át hamis világot vetítenek a választók elé, idővel azzal szembesülnek, hogy illúziókat kérnek rajtuk számon.

A krízis a volt kormányfő szerint arra is rámutatott, hogy megfelelő kontroll nélkül a politikusok előbb vagy utóbb saját érdekeiket kezdik el képviselni a közérdek helyett, ezért van szükség ellensúlyokra."

Magyarországon a politikusok az elmúlt tíz évben sokszor az ország fejlődését lassító döntéseket hoztak azért, hogy az inaktívaktól szerezzenek szavazatokat."
Igen.Igy igaz.
:)

márta)) 2011.12.12. 23:06:30

@Hörcher Ferenc:

Bocsánat! a kommentem-ben kevéske másolat is van.
hm?
:)

menőmano 2011.12.12. 23:14:51

@Hörcher Ferenc:

Nagyon kedves. Nem kell "nagyon sajnálni. De azért köszönöm. komolyan.
Ha szükséges és totálisan megvédem magam, itt- és máshol is.)
oszt.jónapot!
:))

Unionista 2011.12.13. 11:54:38

@Ego sum:
az unió a római katolikus egyház hegemóniáját nem ismeri el. azért nem, mert észak, és nyugat európa jelentős részben nem római keresztény. még csak nem is muszlim, hanem protestáns. kelet-európa és a balkán pedig keleti keresztény (ortodox).

a legtöbb európai a maga módján vallásos. az egyházak szakrális és liturgikus elemeit pusztán tradícióként népszokások szintjén kezeli. az adventi gyertyagyújtás olyan, mint a beiglisütés.

tehát a közös vallás az európai civilizációba vetett feltétlen hit. szerintem ez egy felvilágosult latinkeresztény hit. de be kell látni: van aki számára pont nem ez.

Globetrotter2014 2011.12.13. 15:23:21

@Ego sum: nem hiszem hogy szükség lenne ilyen törekvésre. Az 50es években pont ezért tört derékba az Európa Tanács kezdeményezáse. Az EU lényege pont az hogy tág teret enged tagjainak, és tiszeteltben tartja a tagállamok belső rendjét, rendszerét és sajátosságait, amíg az kifelé ez nem válik zavaróvá. Az EU alapeleme pont ezen kultúrgyarmatosítás mellőzése.

Ettől függetlenül, az "európaiság" igenis kézzelfogható és jól elkülöníthető egy másik konkinens kultúrája mellett, bár nyilvánvalóan nem lesz annyira evidens a kultúrűán belül (egy magyarnak németnek vagy franciának). Nekünk egy amerikai sokkal jellegzetesebb, de ha megnézzük közelről, a texasi nem asszimiládótt new yorkivá. Onnen viszont egy francia vagy német lesz európai. Bár a texasihoz hasonlóan, egy olasz sem kell hogy elnémetesedjen. De ettől függetelnül a kultúrális átfedések európűában is megindultak, az EUtól függetlenül is (Délről északra és újabban keletről nyugatra).

Véleményem szerint, ami hiányzik az a nagyobb belső migráció, és erre pár költséghatékony inézkedés elegendő lenne. Sajnos a jelenlegi eszközök erre eléggé alkalmatlanok. A decentralizáció néha nem a hatékonyság fő előmozdítója...

Ego sum 2011.12.13. 17:47:58

@ZF2: Én azért kíváncsi lennék, hogy készült-e olyan felmérés, ami európai személyek Európa-tudatát vizsgálja. Gyanítom, hogy nem lehetne megtalálni csak ezer ember közös nevezőjét sem. Olyan ez mint hogy kinek mit jelent a karácsony. Van akinek Jézus Krisztus születésének ünnepe, másnak a nagy "leárazásoké".
Ami a belső migrációt illeti, már működik is, csak mi (Kelet-Európa) isszuk a levét. Ugyanis innen úgymond az értékes munkarő nagy tömegben vándorol el. Az ideiglenes és többirányú migráció viszont kétségtelenül sok előnnyel járna.

Globetrotter2014 2011.12.13. 21:22:52

@Ego sum: ez az értékes nagyon idézőjelet kíván. Sehol sem kiegyensúlyozottan kétirányú a migráció. De nem is kell. Pl a munkaerő Ésazkra áramlik, a nyugdíjasok pedig délre viszik megtakarításaikat. Viszont nyugatról keletre diákok mehetnének gyakrabban. Pár hónap kelet eruópai tapasztalat jó ismeretszerző út. Az átlag olasz vagy francia általában annyit tud rólunk hogy nálunk még nincs színes tv meg ivóvíz. Rendszerint meglepődnek amikor először erre járnak...
A közös kultúra mindig a referenciapont viszonításában mutatkozik meg. Ha egy francia egy németet hasonlít össze, persze hogy a különbségek fognak kijönni. Kimész a Blahára és csak másmilyen embereket látsz. Elmész Párizsba és mennyire hasonló lesz hozzád egy lengyel. Elmész Shanghaiba vagy Haitira, vagy Kinshasába és a svédet is testvérednek érzed.

Ego sum 2011.12.13. 22:10:59

@ZF2: Az értékes egyáltalán nem kíván zárójelet. Ha jól tudom most valami 3000 orvos zsarolja az államot. (Ez érthető, de nem igazán fair) Az új Corvin-negyed nemrég zsúfolásig megtelt külföldi munkalehetőségre jelentkezőkkel. Képzettek, nyelveket beszélnek. Ez bizony értékes munkaerő. A közvetlennél csak egy kicsivel tágabb ismerősi körömből a kint dolgozók számát meg sem tudom számolni a két kezemen. Amivel az unióba csábítgatták Magyarországot is többek között, hogy majd innen rövid időre kiáramlik némi munkaerő, tapasztalatokkal gazdagodva meg hazajön, sőt nyugatabbról jönnek ide a magasan képzett szakemberek, hogy tudásukat átadják, egyszerűen tévedés, sőt hazugság.

Épp ez az, hogy nem belülről próbáljuk meghatározni magunkat, hanem valamihez képest. Ebből csak egy katyvasz állhat össze.

Globetrotter2014 2011.12.14. 10:13:46

@Ego sum: nem értem az érvelésed. Miért bizyonítaná a képezttséget az, ha sok magyar munkavállaló akarja elhagyni a munkaerőpiacot külföldi állsá miatt? Ez csak azt bizonyítja hogy nem tudnak a magyar keresletbe beillesztekdni.

Ha az amit írtál "tévedés és hazugság", (azaz nem jönne vissza a tényleg releváns tapasztalokat szerző munkaerő) akkor nagyon nagy bajban lennénk. Megjegyzem, hogy amíg elmennek, addig sem terheleik a munkaerőpiacot, és hidd el, előbb utóbb a honvágy hazahozza őket. A külföldi kaland (akár pár hónapos akár 10+ éves) hozzáadottértéke az lesz, hogy sikerül őket "civilizálni", azaz kinevelni egy olyan réteget aki nem eláfsult. és nem veszi természettől adottnak az ökörséget. Egy orvos aki olat is lát hogy legűisan jól megél, és nem kell "kirabolnia" a betegeit, egy menedzser aki látott modern vállalatirányítást, egy polgár aki megélte hogy köülföldön be kell illeszkednie, és aki elmondhatja hogy ezt sikerrel megtette. Sok olyan ország van ahol pont az emigrált rétzeg jelentette a felzárkózás zálogát. Nem mondom hogy a helyszet nálunk ilyen rossz, de az a mentaqlitás amit pl az új magyar jogszabűlyokból kiolvasok a lehető legrosszabb. Megsarkanytúzzuk a lovat csak rossz irányba ülünk rajta...

Ami pedig a munkaerőpiaci tudsszintet ilelti, véleményem szerint amíg intenzívebb volt a konvergencia (90től olyan 2006ig), addig számos tetrülten szerezhettek élenjáró tapasztalatokat a magyar munkaerőpiacon. Viszont úgy látom, még akkor is, amikor ez a konvergencia megvolt, a magyar oktatás nehezen vette fel a versenyt a munkaerőpiaci igényekkel.

És hogy valami konkrétum is belekerüljön, ha annyira színvonalas a magyar oktatás, mégis mi az a terület amiben te versneyképesnek gondolod? Mutass egy olyan felmérést amiben nem vagyunk az utolsók között európában vagy a fejlett világban?

Globetrotter2014 2011.12.14. 13:34:36

@ZF2: és hogy valami pozitívval zárjam, a potenciál szerintem megvan mind az emberanyagban (diákokban), mind a "rendszerben". Ami hiányzik az az irány rendberakása és egy leklkes kezdőrúgás (amit egy sokszopr átírt és szerintem több szempontból rossz reformcsomag már elljátszott). Az alapfelismerés annak idején a magyar bűlinti reformak mögött helyes volt (nem jó a magyar oktatás), csak az eszközök (lexikális tudás elhanyagolása) voltak rosszak (és ezáltal az erdemények is).

Most azt látom az intézkedések szellemisége alapján, hogy a kiindulási pont is rossz.

Reformok nagyon kellenek, most nem a (szakmai rételemben vett) konzervativizmusra vagy féltékenységre van szükség.

Ego sum 2011.12.14. 13:35:43

@ZF2: Félrevitted a mondanivalómat és olyasmivel akarsz vitázni amit én nem állítottam.

A képzettséget az bizonyítja, hogy az általam látott tömegek nem éttermi mosogatónak jelentkeztek, hanem olyan munkakörökbe, amik képzettséget igényelnek. Azonkívül aki beszél rendesen 2 idegen nyelvet, az ma igenis hasznos és képzett munkaerőnek számít szerintem a szakmájától eltekintve is. Nem, nem tudnak beilleszkedni. Ha az embernek felkínálnak X pénzösszeget vagy 3X pénzösszeget, hajlamos elfogadni a 3X-et.

Benne is vagyunk a nagyon nagy bajban. Az általad elképzelt csodálatos megtérés és civilizálódás záloga a 3X. És addig amíg nem marad itthon a termelőréteg, addig nem fogjuk tudni megadni a 3X-et.

Nem is állítottam, hogy annyira színvonalas a magyar oktatás. Kivándorlásban nem vagyunk utolsók.

Globetrotter2014 2011.12.14. 16:29:56

@Ego sum: fenntartom, hogy minek jelentkeznek és minek fogják felvenni az két külön dolog.

Alapvető dolgokat kihagysz az egyenletből. EGyrészt a 3X nem lesz 3X. 3Xet kapna egy azonos de belföldi képzettségű helyismerettel és tökéletes nyelvismerettel rendelkező munkavállaló. Mondjuk egy orvos aki nemcsak a helyi TB-t és gyúgyódot ismeri, de a mentalitást és a nyelvjárásokat is. Vagy egy jogász/közgazdász aki hibátlanul ír meg egy szöveget. Még egy évtizedes helyi integrációval és helyi diplomával bíró küldöldi sem fogja ezt hibátlanul megoldani. Hátmég egy ide nekem az oroszlánt mentalitású corvinusos frissdiplomás.
Szóval a 3X inkább 2 vagy 1.5X.

És itt jön a következő gond, hogy te nem benszültt vagy családi infrastruktúrával. Kimész egy csóró helyre albérletbe. Pár évre. Ha még nicsn családod. De nem fogsz úgy gyökeret ereszetni hogy a családodtól távol élsz. Vagy hrtelen úgy felszökik (albérlet rendes helyen, bébiszitter, mert nagyszülők sehol, hazajárás ktsége) a rezsid hogy kellene a 3X. Ez viszont több évtized után sem garantált.

A "termelőrétegről" meg annyit, hoyg az EU és a gloabilázció szabályai szerint inkább jön hozzánk a termelés, mint a termelőréteg megy el, mindekettőnek jobb így. Bár gyanítom a kommentben kicsit kebveredik az ágazati és a szociális koncepció...