Merre tovább Oroszország?

2012. március 09. - Árok Norbert László

BESZÁMOLÓ

medvedev_putin_rian_ru.jpgA március 4-iki elnökválasztáson, ahogy az bizton kijelenthető volt, Vlagyimir Putyin győzelmet aratott. Azonban kemény kihívásoknak kell megfelelnie az elkövetkezendő években. Politikai stabilitást kell teremtenie, úrrá kell lennie a gazdasági problémákon és meg kell határoznia külpolitikájának új irányait is. A cikk az ezen területek kapcsán felmerülő legfontosabb kérdések kijelölésére törekszik.

rian.ru
 

A választások röviden

Az országosan 64%-os választói részvétel mellett lezajlott választásokon a már jó előre borítékolt eredmény született. Vlagyimir Putyin 63%-os eredménnyel lett az Oroszországi Föderáció új elnöke, második helyen végzett, szinte már hagyományosan, a kommunista Gyennagyij Zjuganov, míg Mihail Prohorov lett a harmadik. Olyan megmosolyogtató eredményektől eltekintve, mint a tatársztáni, dagesztáni vagy ingusföldi 90% körüli győzelem, az eredmények nagyjából konvergáltak a végső 63%-hoz. Putyin kihívóinak méltatlankodása mellett a legnagyobb független megfigyelő ’watchdog’, a Golosz 3000 bejelentést regisztrált a választásokon tapasztalt visszaélésekkel kapcsolatban. A mintegy 700 megfigyelő között voltak az EBESZ és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének küldöttei is. Mindkét szervezet hivatalos közleményében úgy vélte, a választásokon semmilyen visszaélés nem történt, kiemelték a civil társadalom és a megfigyelők munkáját a megelőzőekhez képest sokkal átláthatóbb és megbízhatóbb eredményt hozó választás lebonyolításában Azt azonban megjegyezték, hogy a kampány során nem egyenlően álltak rendelkezésre a médiumok a jelöltek számára (utalva ezzel a meglehetősen központosított televíziós és rádiós médiára) illetve, hogy a szavazóknak nem volt tényleges választási opciójuk. Sejtetve, hogy azért ez még mindig nem az igazi.

A választás éjszakáján mintegy hetvenezren gyűltek össze az új elnök támogatására. A hivatalban lévő elnök, Dimitrij Medvegyev is megjelent az eseményen. Hétfőn az ellenzéki tüntetésen pedig 250 személyt tartóztatott le rendőrség, köztük Alexej Navalnijt és Szergej Udalcovot, ám őket a jegyzőkönyvek felvétele után szabadon is engedtek.

Az Egyesült Államok Külügyminisztériumának (State Department) szóvivője gratulált Vlagyimir Putyinnak az eredményhez, felszólította a visszaélések kivizsgálására és kiemelte: nagyra becsülik azon lépéseket, amelyeket a kormány a politika liberalizációja felé tett. Emellett telefonon gratulált győzelméhez többek között David Cameron, Angela Merkel, Hu Jintao illetve Yoshihiko Noda japán miniszterelnök is. A frissen megválasztott elnök hétfőn találkozott ellenfeleivel is, majd pedig azon személyekkel, akik a legaktívabban támogatták a kampány során.
 


Politikai stabilitás

tamogatok_premier_gov_ru.jpgA választások után több kérdés is felmerül Oroszország belső rendszerével kapcsolatban. Az első és legfontosabb az, hogy Vlagyimir Putyin milyen típusú hatalmat akar kialakítani: keményíteni szeretne vagy puhítani? „Meghúzza-e a csavarokat” vagy lazítani fog? Ezzel szoros összefüggésben pedig, mihez kezd az elmúlt hónapokban az utcára vonult ellenzékkel? Végül, ki lesz a miniszterelnök – hosszú távon?

Putyin, támogatói körében - premier.gov.ru

Ahogy arra már korábbi cikkünkben utaltunk, a választások tétje nem az elnök személye volt. Putyinnak olyan kihívója, aki egyrészt alternatívát jelentett volna, másrészt ténylegesen ellenzéki ellenfél lett volna, nem akadt. Bár tény az is, hogy mindezt csökkenő népszerűség mellett sikerült biztosítania. A putyini rendszer legitimációjának megrendülését már sokan megénekelték az elmúlt hónapokban, így evidensnek látszanék a keményebb politika kialakítása. Azonban a kép közelről sem ilyen egyszerű. Hiszen nyilvánvaló a gazdaság reformigénye, mindemellett megjelent az az ellenzék is, amely nem a Dumában ülő „megkonstruáltat” jelenti. Sz. Bíró Zoltán a Külügyi Intézetben a tegnapi napon rendezett konferencián az orosz értelmiség háttérintézményeként szolgáló Liberális Misszió (Libernaja Misszija) öt alternatíváját ismertette. Ezek szerint lehet, hogy a hatalom engedményeket fog tenni, vagy pedig megtartva a politikai kezdeményezést ténylegesen liberalizálni fog (lásd előző cikkünkben a párttörvényt és annak lehetséges hatásait), fontos személycseréket fog végrehajtani. Ezzel gyakorlatilag kielégíti, vagy legalább is leszereli az ellenzéket, közben mégis a kezében tartja az eseményeket. A másik három opció a rendszer fundamentális átalakításáról, a bekeményítésről, illetve a teljes politikai káoszról szól. Ez utóbbi három nem valószínű, véleményem szerint ezért a második opció a valószínűbb – gondoljunk csak a Duma által már elfogadott párttörvényre.

Az ellenzék kérdése az orosz átmenet történetében most vált először, ha egyelőre csak potenciálisan, de stratégiai tényezővé. Az utcára vonult ellenzék már egy más generációját képviseli Oroszországnak. A tüntetéseken résztvevők általános jellemzője, hogy fiatal, felsőfokú képzettségű, idegen nyelveket beszélő, az Internetet aktívan használó, városi lakosok – tehát már teljesen más látásmódot képviselő társadalmi csoportról van szó (pontos adatokért lásd a WCIOM felmérését). A rendszer totális átalakításához még nem reprezentálnak kritikus tömeget. Azonban, ahogy Sz. Bíró Zoltán rámutatott, ez a csoport már nem a 90-es évek eleji állapotokra szocializálódott népesség. Sokkal aktívabb, kritikusabb, a „nem rendszerbeli ellenzék” ilyen megerősödése már nem hagyható figyelmen kívül. Viszont a vidéki, kisebb jövedelmű, alacsonyabb képzettségű társadalmi csoport, amely vérmes reményeket táplál Putyin irányában, valószínűleg csalódni fog. A két csoport egyesülése és sikeres összehangolása már igenis rendszerváltoztató erővel bírhat. Anton Bendarzsevszkij ugyanezen rendezvényen úgy ítélte meg, hogy lesznek változások, csak lassabb ütemben, illetve puhulni fog valamelyest a rendszer (egyébként erre utal az a hír is, hogy a rendőrségnek megtiltották, hogy az újságírókat az egyes megmozdulásokon zaklassák).

A miniszterelnök személye, rövid távon, nem kétséges. Azonban, ahogy Sz. Bíró Zoltán megfogalmazta, hosszú távon más válthatja Dimitrij Medvegyevet ezen pozícióban. Az egyik legesélyesebb Alexej Kudrin, több okból is. A volt pénzügyminiszter felkérése egyrészt gesztust jelentene az orosz liberálisok felé, másrészt kiváló gazdasági szakemberként „beszéli a világgazdaság nyelvét”, amelyre Oroszországnak rendkívül nagy szüksége van. Anton Bendarzsevszkij nem tartotta kizártnak azt sem, hogy nemsokára Mihail Prohorov ülhet Medvegyev helyett a miniszterelnöki székben.
 

gyozelem_rian_ru.jpgMedvegyev tart beszédet a könnyező Putyin mellett a győzelem napján - rian.ru

Gazdasági kilátások

A régi-új elnöknek komoly gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie, különösen, ha szociálpolitikai intézkedéseit végre szeretné hajtani. Az ország gazdasága lassul, versenyképessége tovább csökken.

A közzétett háttéranyagok alapján a 2012-2014 közötti költségvetési periódusban növelni szándékoznak a katonai kiadásokat, a rendőrségre és a titkosszolgálatokra fordított összeget. Miközben az egészségügyre és az oktatásra kevesebb összeget szánnak a három éves periódusban – a Putyin által megfogalmazott célok ezen tételeket növelni szándékoznak. A Sberbank Center for Economic Resarch szakértői szerint a kilátásba helyezett intézkedések mintegy 5 milliárd rubelbe (vagyis kb. 165 milliárd dollárba) kerülnének hat éves periódusban a központi költségvetésből. Az eredetileg tervezett 11,7 milliárdos bevételi és 12,6 milliárdos kiadási oldal pedig nem valószínű, hogy változni fog. Bár, ahogy Rácz András a Kossuth Rádiónak adott interjújában megjegyezte, ezen ígéreteknek a nagy része igen „puha ígéret”, így azokból ennek megfelelően ki is lehet majd táncolni.

A gazdaság esetében pedig több kérdőjel is van. A költségvetési stratégia megtervezésekor az orosz költségvetési bevételek derékhadát adó energiahordozó import esetében 100 dolláros hordónkénti árral számoltak, miközben az éves növekedést 2012-re 3,7%-ban prognosztizálták. A helyzet azonban ennél borúsabb. Az IMF előrejelzése alapján legjobb esetben is 2,8%-al nőhet ez évben az orosz GDP, miközben az olajár is csökkenni fog, 3 éves távlatban 88 dolláros hordónkénti ár közelébe. Alátámasztja ezt az is, hogy előreláthatólag 2011-hez képest fél százalékkal csökkenni fog a világ összkibocsájtása, majdnem egy egész százalékkal a világkereskedelem volumene – vagyis  általános gazdasági lassulásról beszélhetünk. Nem is beszélve, ahogy erre az IMF oroszországi delegációja is rámutat, az euróválság tovagyűrűző hatásairól.

Mindehhez hozzájárulnak az orosz gazdaság belső problémái is. Az infláció 7,3% körüli lesz a Világbank előrejelzése alapján, szemben az Orosz Központi Bank kevesebb, mint 7%-os predikciójával. További fejfájást okozhat a gazdaságnak a tőke kivándorlása az országból, hiszen a teljes tőkemozgás 2011-ben 13 milliárd dollár volt egy negyedévben. A jó beruházási klíma hiánya már sok éves távlatban megterhelte az ország gazdaságát. Többek között magyarázható ez a korrupció kiterjedtségével, a növekvő politikai instabilitással. A korrupció még mindig megoldásra váró probléma, ugyanúgy, ahogy a megfelelő politikai klíma kialakítása is a jövő kérdése. Bár az biztos, amennyiben a WTO csatlakozás jelentette előnyöket ki szeretnék használni, nem beszélve a növekedésről, változtatni kell a jelenlegi állapotokon.
 

Külpolitika

Az elmúlt évtizedben Oroszország határozott külpolitikát folytatott, sikeresen helyezte vissza magát erős játékosként a nemzetközi rendszer térképére. Vagyis igyekezett globális szereplővé válni. Különösen igyekezett ezt a BRIC vonatra felülve érvényre juttatni. Azonban az elmúlt években láthatóan csökkent a befolyása. Mit várhatunk az elnöktől a külpolitika területén?

A Moszkovszkije Novosztyi című lapban publikált cikk sorozatának egyik darabja, az „Oroszország és a változó világ” című írás a Föderációt továbbra is megkerülhetetlen tényezőként festi le - bár továbbra is ambiciózusnak mutatva.

A NATO-val és különösen az Egyesült Államokkal való kapcsolata a biztató kezdetek után gyorsan megtorpant. Az Obama-féle ’reset’ politika, a START III (fél)sikere után megrekedt. Vlagyimir Putyin egyértelműen az USA számlájára írja a viszony megromlását. Ebben lehet valami, azonban biztos az is, hogy Moszkva tevékenységéből kitűnt, határai vannak az együttműködésnek. A NATO rakétavédelmi terve kétségtelenül sérti az orosz biztonsági érdekeket (különös tekintettel arra a tényre, hogy még mindig nagy hangsúlyt helyez doktrínájában az atomarzenálra), ugyanúgy ahogy a NATO megjelenése a Kaukázusban (különböző stratégiai partnerségek), vagy az USA erősödő jelenléte Üzbegisztánban Bár az üzbegisztáni helyzethez hozzátartozik, hogy jelenleg az „aki többet ajánl, az nyer” elv érvényesül. Vagyis a NATO (USA) és Oroszország közötti viszonyban kevés progresszus várható. Annál is inkább, emelte ki Rácz András a konferencián, hiszen az egyetlen legkisebb közös többszörös Afganisztán volt a két ország viszonyában. Azonban az amerikai kivonulással ez is meg fog szűnni. Nem is beszélve arról, hogy a két ország mindegyike elnökválasztási évben van, az ősellenségnek pedig mégsem lehet ilyenkor gesztusokat tenni.

Az Európai Unióval való kapcsolatok szintén alacsony hőfokon üzemelnek. A PCA szerződés 2007-ben lejárt, Oroszország nem hajlandó az Európai Energia Chartához csatlakozni. A kapcsolatok az elmúlt években, a négy gazdasági térségen kívül, gyakorlatilag az energetikai kérdésekre redukálódtak. A Nabucco és a Déli-Áramlat közötti párharc inkább kezd hatalmi birkózásnak tűnni, a harmadik energiacsomag elfogadása pedig újabb konfliktusképző pont a kapcsolatokban. Azonban tény az is, hogy az Európai Uniónak sincs kidolgozott Oroszország stratégiája. A közeledés ezen a fronton szintén megakadt, az alapvető kettős dependencia pedig továbbra is fennáll: Európának szüksége van az orosz gázra, nekik pedig az európai pénzre. A Medvegyev-terv, amely az orosz modernizáció forrásaként jelölte meg Európát, szintén hamvába halni látszik. A WTO csatlakozásnak az orosz kereskedelemre gyakorolt hatásait még nem láthatjuk. Teoretikusan az alacsonyabb vámok melletti kereskedelem csökkenti a világpiaci árakat, így olcsóbbá téve a külföldi termékeket az orosz vásárlók számára, miközben rákényszeríti a hazai gyártókat a versenyképesebb termékek előállítására, s az exportált termék árát növeli.

A BRIC országok „megalakulásakor” Oroszország igen ambiciózus terveket dédelgetett, vezető szerepet kívánt betölteni a csoportban. Azonban látnunk kell: lassuló, jelenleg versenyképtelen gazdaságával gyakorlatilag a nyersanyag és energiahordozó forrás szerepét tölti be a BRIC kereskedelmi és gazdasági körfolyamatban. Lépést a többi BRIC taggal nem tud tartani. Kínához való viszonya szintén a jövő nagy kérdése. A kapcsolatok egyértelműen erősödnek, akár a politikai, akár a gazdasági dimenziókat nézzük (gondoljunk csak a kereskedelem volumenére, vagy a legutóbbi fegyverszállítási opcióra).

Mindezek fényében állíthatjuk azt, hogy Oroszország külpolitikailag megrekedt. Ez pedig magyarázza azt a tényt, hogy az utóbbi években látványosan fordult a FÁK országok irányába, valamilyen integrációs formát ajánlva. Ezek egyik, eredményt is felmutató megnyilvánulása az Egységes Gazdasági Térség. Azonban ennél is távolabbra mutat az Eurázsiai Unió terve. Ahogy arra a svéd Institute of International Affairs szakértője is rámutat, a koncepció inkább a befolyás kiterjesztésének eszköze, nem pedig a kölcsönös előnyökön alapuló integráció létrehozásáé. A geopolitikai váltásnak van ’soft power’ eszközrendszere is, amiről egyébként az új elnök hosszasan értekezik: Oroszország honfitárs politikája, a Russzkij Mir illetve a politikai pártok, ifjúsági szervezetek támogatása, a médiában való térnyerés a célországokban.

Valószínűleg külpolitikájának fő sodorvonalában ezek a kérdések lesznek a közeljövőben. Az energetika még sok vitás pontot tartogat magában, a kereskedelem fejlődése pedig a belső gazdasági konszolidáción is múlik. Viszont, ahogy azt a Szíria és Irán ügyében vállalt aktív és határozott fellépés jelzi, Moszkva kész (vissza)erősödni.

A bejegyzés trackback címe:

https://mosmaiorum.blog.hu/api/trackback/id/tr924299720

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Anti Anyag (törölt) 2012.03.09. 18:37:02

Szvsz, addig van szerencséjük, amíg ez az idegen nyelveket beszélő értelmiségi tüntető tömeg képviselői össze nem fognak az ottani volt kommunistákkal és hatalomra tudnak jutni.

Az oroszok ekkor a korrupció kifinomultabb és jóval károsabb formáival ismerkedhetnek, a beáramló, külföldi multikat nem fogják többé tudni kimozdítani (mert akkor nem lesznek európaiak) és ha valami gáz lesz, a rendőrség a gumilövedékekkel már ott sem a lábra fog célozni.

Miközben az EU szerint persze minden nagyon demokratikus lesz ott.

Indriq 2012.03.09. 18:45:15

Majd akkor lesz gondja Putyinnak, ha az iskolázatlan, földművelő és kétkezi munkások fognak lázadozni, minden más réteg kisebbségben van hozzájuk képest.... (ahogy nálunk is)...

svanu 2012.03.09. 18:49:32

"fiatal, felsőfokú képzettségű, idegen nyelveket beszélő, az Internetet aktívan használó, városi lakosok. " = az értelmiség avagy a jövő.
Egy idő után úgyis ez a réteg fogja irányítani a világot szerencsére csak győzzük kivárni.

Hörcher Ferenc 2012.03.09. 18:54:59

@svanu: Csak nehogy mire odajut ez a réteg, megöregedjen, vagy elhagyja az országot, esetleg belefásul az életébe.
Amúgy meg: sok gondolkodó feltette már a kérdést, hogy vajon olyan jó lenne-e az, ha az értelmiség jutna hatalomra.
:)

jet set 2012.03.09. 19:29:13

Mindenért Putyin a hibás. Bárki jön helyette, csak jobb lehet. Baromság.

okosallah 2012.03.09. 19:52:17

Nagyon furcsa de igazából szinte semmit se tudunk a mai Oroszországról. Ami hiranyag egyáltalán létezik a médiában az szinte kizárólag Putin személyes "hőstetteiről szólnak": lovon, vizen, viz alatt, vadállatokkal, judo-övvel, verseny-autóban stb.

Érdekes, hogy ez a "fiatal, felsőfokú képzettségű, idegen nyelveket beszélő, az Internetet aktívan használó, városi lakosok. " - nem produkálnak angol nyelvű fórumokat amelyek függetlenek a hatalomtól.

Ha lennének ilyenek akkor több fogalmunk lenne mi is történik Oroszországban.

2012.03.09. 20:02:26

"A tüntetéseken résztvevők általános jellemzője, hogy fiatal, felsőfokú képzettségű, idegen nyelveket beszélő, az Internetet aktívan használó, városi lakosok"

A lúdtalpas kontraszelektáltak tipikus önámítása.
Azóta már itthon is kiderült, hogy az idézett réteg leginkább a Jobbik táborát erősíti.

gpt32 2012.03.09. 20:07:05

Csak félig off:

youtu.be/v1hLtFn4CLU

Nálunk vajon milyen következményei lennének egy efféle viccnek Orbánnal?

Hörcher Ferenc 2012.03.09. 20:11:41

@imperial:
E leírás, mint írjuk, közvélemény-kutatáson alapul:
wciom.com/index.php?id=61&uid=639
Azt is kétségekkel fogadom, hogy "az idézett réteg leginkább a Jobbik táborát erősíti". Talán a diákok között felülreprezentáltak, ezt el tudom képzelni. De hát a mostani tüntetéseket nálunk sem jobbikos egyetemisták hajtják végre.

HowAreYouOneAVetésün? 2012.03.09. 20:22:25

"Olyan megmosolyogtató eredményektől eltekintve, mint a tatársztáni, dagesztáni vagy ingusföldi 90% körüli győzelem, az eredmények nagyjából konvergáltak a végső 63%-hoz."

Ez éppenséggel nem megmosolyogtató, azt jelzi hogy a perifériákon az erős Oroszországot akarnak, ami megvédi őket a szeparatista bomlasztó erőktől. (Pl a USA titkosszolgálata által anyagilag támogatott támogatott csecsen szeparatistáktól)

kifordított nagyanyó 2012.03.09. 20:47:13

Azért elég farok ez a putyin.
Itt ha a viktor diktatórikus,meg lehet érteni:nincs pénz.
De ott,ha egy kicsivel többet adnának a jónépnek,már jobb lehetne a helyzet.
Van miből nekik.Legfeljebb egy kicsivel kevesebb jut a dollármilliárdos haveroknak.
Simán menő lehetne,mindenféle csalás nélkül.
Mondjuk így olcsóbb nekik,de akkor is.

kexi 2012.03.09. 20:54:36

Az ilyen írásra azt mondják oroszul, hogy "sbornaja szoljánka", vagyis ami a szerző kezeügyébe került az "ízesítette" az egyébként üres levest. Másik mondás szerint " végig galoppolt Európán", vagyis átszáguldott a felszínen. A lényeg: van a blogban sok valós tény és megállapítás, csupán így, ebben a felfogásban az egész nem igaz, nem így és nem ez zajlik Oroszországban. Aki azt írja a kommentjében, hogy "nem tudunk semmit az oroszokról", arról tesz tanuságot, hogy csupán a magyar (esetleg a nyugati=nem orosz) sajtót olvassa. Nálunk ugyanis két felfogás érvényesül az oroszországi fejlemények ismertetésében, magyarázásában. Az egyik a "neofitáké", a "historizálóké" - szerintük minden bűnös, ami onnan származik!? A másik felfogás a "liberális fikázás", de azt is írhatnám, hogy az USA(bizonyos köreinek) érdek-szűrőjén átpaszírozott felsőbb rendűség nézőpontja. Nem kapnak teret (vagy csak marginálisan!) azok a leírások és elemzések, értékelések, amelyek rendszer szerűen és a politológia, a politikai szociológia stb. tudományos szempontjai alapján adnak tiszta képet a történésekről, a belátható folyamatokról. Konkluzió: Oroszország a mag módján egységes, erős és győztes pozícióban folytatja az integrálódását a globálisan változó és az egyre több pólus köré integrálódó világba.

Hörcher Ferenc 2012.03.09. 21:22:36

@kexi: Ez a konklúzió kicsit "out of the blue" érkezett. Először lehordta a sárga földig a posztot és a kommentelőt, utána közölte velünk dicsőséges tételét.
Ennél szigorúbb logikájú érvelésre nem vállalkozna? Miből is következik ez a "mag módján egységes" Oroszország tétel?

kexi 2012.03.09. 22:13:48

Először bocs. - " maga módján" (egy nulla - oda!). Az "egység" természetesen nem 100%-os,de az ország fejlődése szempontjából éppen elégséges. A lényeg: ha csupán az utóbbi 22 évet nézzük, akkor is egyértelmű Oroszország egyben maradása, a döntő helyzetekben egységes fellépése, s a külső hatások semlegesítése.
Másodszor: sok-sok oldalon kellene levezetnem mindazt, amiből a konkluziót megfogalmaztam (ezt meg is teszem számos tanulmányomban -oroszul és az orosz nyelv-területi nyilvánosságban, mert ott van erre fogékonyság!)A tanítványaim itthon is megkapják ezt az ismeretet és jól boldogulnak vele.

Hörcher Ferenc 2012.03.09. 22:18:05

@kexi: Köszönjük a pontosítást.

iovianus 2012.03.09. 23:08:47

A tüntetéseken résztvevők általános jellemzője, hogy fiatal, felsőfokú képzettségű, idegen nyelveket beszélő, az Internetet aktívan használó, városi lakosok

Akik állandóan a világot akarják megváltani, és a papír miatt lenézik a többi embert. Pedig másoknak is vannak igényeik és akaratuk, mégha szerényebb is.

Measurer 2012.03.10. 00:41:59

A 20m2-es lakásban gyerekeskedő Putyin a szegények és a gazdagok világát is megtapasztalta. (Hogy a Forbes szerinti 18.5 mrd USD magánvagyona igaz-e nem tudjuk) Egy átélt dácsatűz óta vallásosságának is láthatjuk megnyilvánulását. Felelős magatartása számos külpolitikai kérdésben tetten érhető (arab forradalmak reális értékelése). Érdekes, hogy Putyin is megkapta a plágium vádat, hiszen disszertációjába amerikai közgazdászok munkáit másolta át.

bircaman maxval · http://hurramilliomosleszek.co.nr 2012.03.10. 07:54:49

Nekem 8 darab orosz állampolgárságú kollégám van. Mind a 8 elment szavazni (követségre), közülük 7 szavazott Putyinra.

Szóval az orosz helyzet az orosz helyzet, s értelmetlen nyugati szemmel nézni.

A nyugatpárti alternatívának a hívei Oroszországban kb. annyian vannak, mint 1917-ben a kommunizmus hívei, azaz ez egy abszolút törpe kisebbség.

Az átlagember igenis Putyin mellett van. Nevetek az olyan elemzéseken, melyek csalásról meg manipulációról beszélnek.

S aki Putyin ellen van, annak a nagyobb része pedig úgyszintén nem nyugatpárti, hanem kommunista. Ezt is nagyon kevesen fogják fel külföldön: a második legnagyobb erő és egyben a legnagyobb ellenzék Oroszországban a kommunista párt, stabil 15-20 %-uk van. S bár az orosz kommunisták új párt, azaz nem a szovjet kommunisták utódai (az eredeti pártot betiltották annak idején 1991-ben), s egyes alapkérdésekben nem ugyanazt mondják, mint a szovjet kommunisták (jellemzően: a jelenlegi orosz kommunisták elutasítják az ateizmust, s emellett valamiféle mérsékelt orosz nacionalizmust támogatnak), azért bizony a legtöbb dologban ők a szovjet rendszert akarják visszaállítani.

oszbender 2012.03.10. 08:23:18

Bocsánat, kedves cikkírók, a csapos közbeszól: 1. azért egy Oroszországról szóló poszt írása (és az orosz kérdések vizsgálata) esetében illene az orosz sajtóból is tájékozódni (ehhez persze illene beszélni a nyelvet), már csak azért is, mert az orosz sajtó sokkal kevésbé kormánypárti vagy felülről irányított, mint pl a magyar. Érdekes lenne egy Amerikáról szólóó cikket pl kínai források alapján megírni, ugye? 2. Rendkívül durva csúsztatás (egyben igencsak nagy szakmai dilettantizmus) azt feltételezni, hogy az orosz gazdaság a kőolaj- és gázexportra épül: ezek ugyanis az össz GDP 5%-át adják mindössze, az orosz gazdaság a belső keresletre támaszkodva növekszik (ugyanúgy, mint pl az amerikai) 3. Putyin hivatalba lépése óta a reálbérek a kilencszeresükre növekedtek, a munkanélküliség 6%-ra esett vissza, a lakosság fele a jómódú középosztályhoz tartozik, a létminimum alatt élők aránya 40%-ról mintegy 13%-ra esett vissza, az emberek ezért választották újra és nem másért 4. a 160 Md-os ígéret: ez Oroszország éves GDP-jének ugyan valóban több, mint a fele, de ne felejtsük el, hogy Oroszország a világ harmadik legnagyobb valutatartalékával rendelkezik (500 Md USD körül jelenleg), tehát van miből finanszírozni.

-- dr kotász -- (törölt) 2012.03.10. 08:44:36

@iovianus: A vesztes fél (politikai oldaltól függetlenül)szereti kijátszani az értelmiségi kártyát. Szereti úgy beállítani a dolgokat, hogy az értelmiség az ő oldalukon áll, a másik csak azért nyert, mert a "buták" oda szavaztak.

Ez nem lenézés, csak egy politikai fogás.

Elég sok diplomás ismerősöm van, közülük egy se nézi le azokat, akiknek nincs felsőfokúja. Aki arra veri a nyálát, hogy neki diplomája van, az elég kisstílű valaki lehet. Ahogy megfigyeltem ezek azok az emberek, akik éppen hogy átcsúsztak az államvizsgán/szakdolgozat védésen, és mi tagadás azóta se kerültek szakmailag a toppra. Szal az ilyen inkább megmosolyogtató, mintsem megsértődni való :)

Idet 2012.03.10. 09:02:22

@HowAreYouOneAVetésün?: Cscsecsenföld I. Miklós cár óta (1837) harcol a függetlenségéért, a cároknak is csak 1864re sikerült őket úgy-amennyire megtörni. 1944-ben, a Szálin elleni felkelések miatt 400 000 csecsent deportáltak, 1957-ben térhettek vissza hazájukba. Már aki megmaradt.
Szóval, eléggé érthető, hogy el akarnak szabadulni. Sem kulturálisan, sem etnikailag, sem vallásilag semmi közük az oroszokhoz. És amit az közelmúltban műveltek velük, az több, mint felháborító. És ne jöjjön nekem senki az olajjal, az iszlámmal meg a geopolitikával.

Idet 2012.03.10. 09:11:50

Én azt hiszem, egy ekkora országot, ilyen múlttal, nem is lehet másképp kormányozni, mint a felvilágosult abszolutizmus valamilyen változatával. Igaza van a fentebb szóló egyik kollégának, szerintem, hogy Oroszországot nem lehet a nyugat-európai gondolkodásmóddal és értékek (ha még vannak egyáltalán) mentén megítélni.

AbuBakr 2012.03.10. 10:48:37

Ha jól emlékszem próbálták anno a globalizáció "áldásait is", de nem jött be az oroszoknak...
A Jelcin érára gondolok.... Őt nem ekézte a világsajtó, legfeljebb a primitívsége miatt röhögtek rajta, de mert a globáltőke azt csinált az "orosz anyácska" testében amit akart, igazán demokratikusnak volt beállítva.
Aztán jött a kgb-s dzsúdóbajnok, és kicsinálta a -zömmel zsidó- milliárdos oligarchákat. Legalábbis azokat akik bele akartak ugatni a hatalomba. Na ez fájt olyan nagyon a nyugatnak!
Mikor színre lépett az oroszok nagy része nyomorgott, Oroszországon a fél világ röhögött, a nagytőke meg a teljes összeomlására várt.
Azóta eltelt alig több mint egy évtized, ugyan a kerítés nincs kolbászból az oroszoknál, de érezhető a jelentős javulás az átlag ember szintjén is.
Oroszország azóta ismét tényleges nagyhatalom lett.
És meg vagytok lepődve hogy csak egy törpe kisebbség -jellemzően; az internetet használó, több nyelvet beszélő értelmiségként beállítva- hőbörög ellene.
-Igencsak ők az orosz millások, akik ugyan valószínű hogy többen vannak 90 ezernél, de hát Oroszország sem tízmilliós....

Ha Magyarországra vetítve valaki egy hasonló fordulatot el tudna érni, pártszíntől függetlenül ugyanígy egyedüli tényező maradhatna a politikában, ezt garantálom.

Dandie (törölt) 2012.03.10. 10:55:38

A cikket is élveztem, és a hozzászólások is szokatlanul kulturáltak, üde színfolt.

@Jameson14: Mit szólnátok, ha verbuválnánk egy blog.hu-s DDoS hadsereget az ilyen autista majmok honlapjai ellen? Sok kis sávszél servert győz. A moderátorok malmai lassan űrölnek, és az is hiába, újra regisztrál a marha.

Ruzsbaczky Zoltán 2012.03.10. 15:41:30

Idevágó ajánlott olvasmány:

www.campusonline.hu/kulfold/putyinnak-nyernie-kellett

Egykori moszkvai lakos elemzése.