Akarnak-e muszlim ételt Franciaországban?

2012. március 14. - Ruzsbaczky Zoltán

SZEMLE

tolanic_com - halal étterem londonban.jpgAz utóbbi hetekben a halal étel a bevándorlás metaforájává vált Franciaországban. Ahogy közeledünk az elnökválasztáshoz, valószínűleg egyre gyakrabban veszik majd elő a „bevándorló-kártyát”.

Halal étterem Londonban - tolanic.com
 

Nemrégiben Claude Guéant francia belügyminiszter párhuzamot vont a bevándorlók szavazati joga és az ún. „halal” konyha között. A „halal” azt jelenti, hogy az adott állatot muszlim vallási szabályok szerint vágták le. Guéant szerint a szavazati jog megadása a külföldiek számára egyenlő lenne a muszlim ételek bevezetésével az iskolák menzájára. Természetesen az esetet felháborodott nyilatkozatok követték, többek közt a baloldali Manuel Wallstól. A szocialista elnökjelölt, Francois Holland kommunikációs főnöke a Twitteren mondta el véleményét, szerinte Guéant nyilatkozatával átlépett egy határt és távoznia kellene.
 

photo_parismatch_com Claude-Gueant.jpg

Claude Guéant francia belügyminiszter - parismatch.com


Ahogy az utóbbi években láthattuk, Franciaországban a bevándorlókkal való viszony jelentős polarizáló erővé vált. A legradikálisabban alighanem Marine Le Pen áll a kérdéshez. A közismerten bevándorlás-ellenes politikus egy februári pártgyűlésen állt elő kedélyeket borzoló
nyilatkozattal. A Le Pen-féle Nemzeti Front által szervezett gyűlésen az elnök asszony kijelentette, bizonyítéka van arra, hogy az összes Párizsban eladásra kerülő hús „halal”. A legnagyobb párizsi érdekeltségű húsüzem cáfolta az állítást, mindenesetre az egész ügy jelezte, hogy Le Pen főleg a bevándorló-kérdéssel kíván kampányolni a hátralévő időben.

A „halal” kérdése kétségtelenül előadható az integrációs problémák kivetüléseként: „Miért nem tudnak ugyanúgy étkezni, mint a többség?”. Ugyanakkor felvetődik a szokásos kérdés, hogy meddig terjed a tolerancia határa. A „halal” – például a burkával ellentétben, mely szinte lehetetlenné teszi a beazonosíthatóságot - aligha rejt magában biztonsági kockázatot, önmagában nem veszélyeztet senkit. Ennek ellenére kihangsúlyozza a különbözőséget, ezt pedig sokan nehezen dolgozzák fel. A bevándorlás-ellenes retorikában például remekül fel lehet használni, mint egyértelmű jelét a teljes integráció hiányának, ezt pedig a bevándorlást ellenző politikusok ki is tudják használni.
 

telegraph_co_uk Le Pen.jpg

Marine Le Pen, a Nemzeti Front vezére - telegraph.co.uk
 

Ahogy láttuk, a kérdés nem csak a Le Pen-féle Nemzeti Front asztala. A már említett Claude Guéant-on kívül a miniszterelnök is ingoványos talajra tévedt, mikor a „halal” kérdését feszegette egy interjúban. Francois Fillon szerint meg kellene gondolni, hogy az ilyen szokásoknak van-e helyük egy modern államban – tudományos, technológiai és egészségügyi szempontokból. Fillon a halal mellett egyébként a kóser ételekről is beszélt. Muszlim és zsidó szervezetek is tiltakoztak Fillon kijelentése ellen, Mohammed Moussaoui muszlim közösségi vezető például elutasította, hogy a muszlim szokásokat politikai célokra használják fel.

Mohammed Moussaoui kérését azonban hosszabb távon aligha fogják figyelembe venni. Azzal, hogy már a kormányzó UMP is feszegeti ezeket a kérdéseket, elvették a Nemzeti Front privilégiumát, és immár nyilvános vitára engedték a kérdést – vagyis egy lépést tettek afelé, hogy az ilyen fajta vallási szokások ne legyenek tabuk. Azonban úgy tűnik, hogy mikor a „halal” ételekről beszélnek, akkor igazából a bevándorlók integrációjának kérdése a téma, és nem csupán egy nem keresztény felekezet étkezési szokásai. Az ugyanis, hogy két magas rangú kormánypárti politikus – a miniszterelnök és a belügyminiszter – is foglalkoztak a kérdéssel, azt jelzi, hogy a Nemzeti Frontot ebben a kérdésben nem lehet elszeparálni „rasszista” jelzővel a politikai élet többi részétől. Az elnökválasztásig hátralévő időben ezért még alighanem hallunk a témáról.

A bejegyzés trackback címe:

https://mosmaiorum.blog.hu/api/trackback/id/tr874315821

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

takács bálint (törölt) 2012.03.14. 11:40:27

szokásos konzervatív képmutatás.

itt két dologról van szó. az egyik, hogy a bevándorlás kulturális kérdés. a bevándorlóknak eltérő a vallásuk. de ha velük kapcsolatban nincs pozitív diszkrimináció, akkor ez nem jelent problémát. mert ebben az esetben asszimilódnak, integrálódnak, vagy visszatérnek.

a másik dolog, hogy ez rendészeti kérdés. a piac várja a bevándorlókat, de nem mindenki munkavállalási céllal érkezik. itt meg a kulcskérdés az, hogy az igazgatásrendészeti egységek (a megyék, vagy a franciáknál a départments) autonóm módon képesek-e kapcsolódni egymáshoz. miniszteriálisan irányított államrendőrség van, vagy uniós igazgatásrendészet.

európában inkább az első. és egyébként ez a probléma. mert a területi hierarchiára épülő államrendőrség már a fővárosok peremkerületeiben sem működnek hatékonyan. és még nagyobbak a problémák a határ menti megyékben ha nincs a szomszédokkal együttműködés.

magyarországon is lehet ezt látni. nincsenek uniós megyék. nógrád és novo hrad. milyen ősi magyar neve van ennek a nagy-magyar megyének. szatmár és satu mare. bihar és bihor nem uniós megyék. miskolc nem tud együttműködni kassával. kassa krakkóval. pedig ez egy 100 mérföldes távolság. szóval mondjuk a borsod megyei sheriff budapestről várja a rendészeti segítséget. azt mondja, hogy 10 rablásból 10 elkövető cigány. oké. és akkor mi van. nem államrendőrség kellene. hanem megyei alapon szervezett uniós.

és akkor rögtön az lenne a probléma, hogy a franciák és a németek összefogtak a csőcselék ellen. errefelé meg a szlovákok és a magyarok. pont azok a masírozó fiatalok lennének a nagy barátok, akik most a határ két oldalán esküdt ellenségek. persze ebben is van veszély, nem is kevés, de a megoldás errefelé van. megyei (uniós) sheriff, és mellé megyei (uniós) ombudsman.

népnemzeti keretek között európai megoldást egyik kormány sem fog találni. ez mindenesetre nyilvánvaló.

FrankaZsül 2012.03.14. 18:42:51

a cikk es az elso hozzaszolas nem szol semmirol. nem ugyanaz irta?