Kormánypárti támadja a miniszterelnököt (A House of Commons fenegyerekei I.)

SZEMLE

2012. május 02. - Földi Bence

Douglas-Carswell_guardian.co.uk.jpgA Mos Maiorum történetének első posztsorozatában igyekszünk bemutatni a brit Alsóház legmeghökkentőbb politikusait. Elsőként Douglas Carswellel foglalkozunk, aki kormánypártiként támadja a miniszterelnököt, miközben a fizetett közszolgák (melyek némileg különböznek az itthoniaktól) túlzott politikai befolyását állítja pellengérre ezen kívül pedig a népszavazás és a képviselői visszahívhatóság intézményének nagy rajongója.

javított változat

Douglas Carswell
guardian.co.uk 


Carswell (akit egyszer már megemlítettünk blogunkon) mezei kormánypárti képviselőként néhány nappal ezelőtt “szóltbe” David Cameron miniszterelnöknek, azt állítván, hogy a Downing Street 10 munkája olyan, mint a híres Yes Minister című brit sorozatban (amiről korábban mi is írtunk) - utalva a kiterjedt bürokráciára, a közszolgák túlzott befolyására. Akkor ugyan elutasító választ kapott, ám Cameron egy ázsiai útján azt mondta, hogy a sorozat több jellegzetessége a valóságban is jelen van. Erre hivatkozva Carswell újra felvetette a kérdést az Alsóházban, mire Cameron csak annyit válaszolt, hogy legyen már egy kis humorérzéke.
 


Nem ez volt Carswell egyetlen meghökkentő cselekedete, hiszen már korábban is felvetette, hogy a közszolgák irányítják a kormányzati politikát. Egy korábbi pénzügyminiszteri tanácsadóra hivatkozva elmondta, hogy a költségvetés kialakításában a mai pénzügyminisztereknek a korábbiakhoz képest már nincs akkora hatalma. Manapság Sir Humphrey-hez hasonló hivatalnokok vázolják fel a pénzügyminiszter részére a közpolitikai lehetőségeket és azok költségét, amik közül a pénzügyminisztereknek csak dönteniük kell. A jelen helyzetben ilyen “lehetőségként” merült fel az ún. “pástétomadó” és a “nagyiadó” gondolata is, melyeket a pénzügyminiszter akár meg is vétózhat(na) Carswell szerint. (Igaz, mint már korábban megírtuk, ez egyfajta új módszere lehet a kormányzatnak: egy kényesebb tervet megszellőztetnek a sajtó által, s megfigyelik az állampolgárok reakcióját, egyfajta “közvéleménykutatást” végrehajtva).
 

Carswell Cameronra reagálva elmondta, hogy ugyan van humorérzéke, de a clactoni emberek, akiket képvisel az Alsóházban, nem nevetnek a költségvetésen. “Igaz konzervatív vagyok, aki csak azt szeretné, hogy pártja helyesen cselekedjen” - mondta.
 

yesminister_dailymail.co.uk.jpgYes, minister
dailymail.co.uk 
 

Ki az a Douglas Carswell?
 

Clacton jelenlegi képviselője 1971. május 3-án született Londonban, orvosi családba. Afrikában nőtt fel, többek közt Ugandában és Kenyában, majd az egyetemi éveit Angliában, a University of East England és a King’s College padjaiban töltötte.
 

A politika világába 1999-ben lépett be, a 2001-es választásokon Sedgefieldben indult, de gyengén szerepelt. 2005-ben részt vett a “Közpolitikai Egység” munkájában, jelentéseket készített David Cameronnak. Ugyanekkor vált képviselővé is, Harwichben legyőzte az addigi munkáspárti képviselőt. Nem sokkal később írta meg “Direct Democracy: an agenda for a new model party” című munkáját, melyben a közvetlen demokrácia mellett állt ki - a közvetett demokrácia fellegvárának számító Egyesült Királyságban. Az írást a Spectator a konzervatívok jövőjét meghatározó műnek aposztrofálta 2007-ben. Emellett a képviselők visszahívhatósága mellett is kardoskodik.
 

2008 áprilisában ő volt az első képviselő az ország történetében, aki a képviselőház elnökének lemondását követelte, arra hivatkozva, hogy Michael Martin akadályozza az Alsóház tényleges működésébe való betekintést, ezáltal az átláthatóság elérését (végül Martin lemondott).
 

2010-ben Clactonban mérette meg magát, ahol ismét győzni tudott, így második ciklusát tölti az Alsóházban. Győzelmében nagy szerepe volt annak, hogy az euroszkeptikus (a híres-hírhedt Nigel Farage-ot is soraiban tudó) United Kingdom Independence Party (Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja) nem indított ellene jelöltet a választáson, s ez jól jelzi azt is, hogy a képviselő hol helyezkedik el a politikai palettán.


James Forsyth a Spectator blogján, a CoffeHouse-on kifejtette, hogy Carswell valós problémára mutatott rá, hiszen Cameron valóban áthelyezte a közpolitika-alkotást egy lejjebbi szintre, s a miniszterelnök máig hisz benne, hogy az ügyes közhivatalnokok jobb közpolitikát tudnak alkotni, mint a politikusok. Forsyth rámutatott, hogy Cameron elképzelése, azaz a korábban már említett, U-turnöket is bevető politika csak egy bizonyos mértékig lehet hasznos: ezt túlhaladva a kormány hitelét és támogatását veszítheti.
 

James Kirkup, a Telegraph blogján megmagyarázta, hogy miért is jó Carswell tevékenysége David Cameron számára. Eszmefuttatása szerint a konzervatívok jobbszárnyát képviselő Carswell valójában a saját pártját pozicionálja, méghozzá a Cameron által áhított centrum felé. Ezen kívül azt is mutatja, hogy a Konzervatív Párton belül nem erőskezű, diktatórikus vezető uralkodik, hiszen ha így lenne, akkor már régen elhallgattatták volna a többször is a párt ellen nyilatkozó Carswellt. Ugyanakkor a konzervatív backbenchereknek nem tetsző üzenetet is közvetíthet az eset: ha nem értesz egyet velem (mármint Cameronnal), akkor figyelemre sem méltatlak. Ez pedig a mozgolódó backbenchereket figyelembe véve nem a legjobb taktika a miniszterelnök számára.
 

Az, hogy a fiatal politikusnak mi lesz a következő meglepő húzása, még nem tudni, de valószínűleg mi is hírt adunk majd róla.

A bejegyzés trackback címe:

https://mosmaiorum.blog.hu/api/trackback/id/tr204483846

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.