Mos Maiorum - A politika íratlan szabályai

Konzervatív kánon 3.

Montesquieu és a polgári erények Magyarországon

2014. december 30. - Fekete Balázs.

FEKETE BALÁZS

montesquieu_charles.gif„Mais, dans un État populaire, il faut un ressort de plus, qui est la vertu.”

„Egy népi államban azonban eggyel több rugóra van szükség, és ez az erény.”

Montesquieu: De l’esprit des lois (A törvények szelleméről, 1748)

 

  

Amikor a konzervativizmusra gondolunk, nem Montesquieu az első szerző, aki beugrik. Ennek nyilvánvalóan az az egyik fő oka, hogy amikor művei először megjelentek, akkor még az a konzervatív hagyomány, amiről most beszélünk, nem létezett; másrészt a neve olyan erősen összekapcsolódott a hatalommegosztás elméletével, hogy szinte automatikusan a liberális gondolkodáshoz soroljuk. Mindezek ellenére, Montesquieu sokkal összetettebb szerző annál, hogy egyszerűen lehorgonyozzuk egy eszmeáramlatnál. A kormányzat alapelveiről kifejtett, az arisztotelészi örökségen alapuló gondolatai például akár egy konzervatív-republikánus állam- és politikaelmélet szemszögéből is fontosak lehetnek. 

A fenti gondolatban, amit ezt követően részletesebben is kifejt, Montesquieu arra utal, hogy a demokrácia működéséhez nélkülözhetetlen az erény. A demokrácia tehát nem pusztán a politikai hatalomgyakorlás és –intézményszerkezet egy meghatározott formája, hanem annál több, polgárokból álló, nap mint nap működő, organikus berendezkedés. Mint minden politikai rendszer, a demokrácia is működhet jól vagy rosszul; Montesquieu rámutat azonban arra, hogy e politikai formáció a legkiszolgáltatottabb, túlzottan függ attól ugyanis, hogy a polgárok mennyire hajlandók a saját maguk által hozott törvényeket betartani, és ezért komolyan ki van téve a zsarnokság veszélyének. Ezért nélkülözhetetlenek az erények, csak az erényes polgárokkal működhet megfelelően a demokrácia; amennyiben a polgárok híján vannak az erényeknek, a demokrácia is eltorzulhat, működésképtelenné válhat. Montesquieu, mint más esetekben is, sajnos nem fejti ki e részben részletesen, milyen erényekre gondol – de tekintetbe véve szoros kötődését a klasszikus, görög-római gondolkodásmódhoz, nem tévedünk nagyot, ha az alapvető polgári erényekre (pl. részvétel a közügyekben, politikai tisztesség és becsület, hazaszeretet, bátorság, szolidaritás) gondolunk e ponton.

Montesquieu gondolata azóta revelatív a számomra, amióta először, közel egy évtizeddel ezelőtt  elolvastam. Különösen értékes az elmúlt huszonöt év tekintetében, mivel segít annak értelmezésében, megítélésében – rámutat ugyanis egy olyan problémára, mely felvetése szinte teljesen hiányzik a hazai közbeszédből. 1989-ben és az azt követő években szerintem mindenki egyetértett abban, hogy a demokrácia megteremtése a megfelelő politikai és intézményi szabályok bevezetésének függvénye. Azt hihették, hogy egy végiggondolt és jól megírt, a nyugati sztenderdeknek megfelelő, demokratikus és jogállami alkotmány elfogadása rögtön demokráciát és jogállamot teremt az igencsak viszontagságos 20. századon keresztülment Magyarországból. Ehhez képest a demokrácia és a jogállam gondolata is valahol jelentőségét veszítette 2014-re, a közbeszédben egyre erősebbek a demokrácia előnyeit nyíltan megkérdőjelező hangok, a politikusok pedig egyre gyakrabban teszik félre a legalapvetőbb jogállami követelményeket, ha érdekeik úgy kívánják. Úgy tűnik, valahol utat tévesztettünk 1989-hez képest, demokratikus ideáink igencsak megkoptak, azok mozgósító ereje erodálódott, és már a politikát művelők sem veszik mindig komolyan azokat, ha a hatalomtechnika ezt követeli.

 Meggyőződésem, hogy ennek egyik oka, hogy a rendszerváltást követően szinte egyáltalán nem foglalkoztak a politikusok és az értelmiségiek a demokrácia kulturális vonatkozásaival. A politikai-jogi mechanizmusok működtetése bűvöletében senkit sem érdekelt az, hogy azok valóban helyes működéséhez erények és azokból kiformálódó politikai kultúra is szükséges. A politikai osztály felelőssége megkerülhetetlen, tettei és megnyilatkozásaik – pártkötődéstől függetlenül – gyakran éles ellentétbe kerültek egy demokratikus politikai kultúra ideáival és így rombolták annak általános megítélését – különösen érzékenyen vetődött fel ez egy olyan közegben, mely nem rendelkezett erős demokratikus hagyományokkal. Továbbá, a közbeszéd és a közoktatás szintjén sem tettek sokat azért, hogy legalább az érdeklődő állampolgárok és diákok megismerhessék a demokrácia működésének valódi, klasszikus és modern mintákból kirajzolódó kultúráját, és ezen belül a polgár szerepét.

Illúzió lenne azt gondolni, hogy rövidtávon hirtelen bármi megváltozhatna, a politikusok például erényessé válhatnának, a lakosok pedig polgárként kezdenének el viselkedni. Az azonban nem álom, hogy lassan, apró sikereken és kudarcokon keresztül, közösen elkezdjük megtanulni a demokrácia értelmét és értékét, akár klasszikus szerzőket olvasva, akár nyugati megoldásokat tanulmányozva, akár a közéletben valamilyen szerepet vállalva. Azt gondolom, hogy a konzervativizmus – mely különös hangsúly helyez a politikai kulturális oldalára, beleértve a politikai tradíciót, a politikum intézményeken és mechanizmusokon túli működését, és kellően szkeptikus is a politikával szemben – természeténél fogva jelentős szerepet kaphat ebben a folyamatban, mivel megtaníthat vitatni, kételkedni, és értékelni, melyek a legalapvetőbb állampolgári erények napjainkban. 



A bejegyzés trackback címe:

https://mosmaiorum.blog.hu/api/trackback/id/tr637021937

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Nem kellene ezt a pártot betiltani a folyamatos hazaárulás miatt? 2014.12.31. 11:37:57

Most éppen offenzívát hirdettek a saját hazájuk ellen. EP-képviselőik a lehető legtöbb külföldi politikust rá fogják venni, hogy a lehető legrosszabb véleménnyel legyen hazánkról a nemzetközi sajtóban és minden egyéb fórumon, ahol megfordulnak - tudtuk...

Trackback: Amerikai zsoldosokkal erősít a liberális baloldal január másodikán? 2014.12.31. 11:34:47

Három busznyi civil ruhás, fegyveres amerikai katona érkezett december 16-án az országba. Ukrán kísérőjük lelőtt két ukrán tisztet a Luzsanka-Beregsurány közúti határátkelőhöz vezető útszakasz egyik ellenőrzőpontján, mert nem akarták engedni a buszokon...

Trackback: Montesquieu és a polgári erények Magyarországon 2014.12.30. 20:26:03

A rendszerváltást követően szinte egyáltalán nem foglalkoztak a politikusok és az értelmiségiek a demokrácia kulturális vonatkozásaival.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

♔bаtyu♔ 2014.12.31. 11:15:41

Nagy szavak. Ha 2002-ben Orbánék győznek az EU-hoz is jobban tudtunk volna alkalmazkodni. Nem az az Eu-hoz való alkalmazkodás, hogy mindent eladok.

Egy gazdagabb országban az értelmiség is más. Lsd. csehek.

J.László 2014.12.31. 13:44:18

Utat tévesztettünk, így van. 1992 és 1994 között, amikor a mai "demokratikus ellenzék" ma már nem létező elődje szépen patyolattisztára mosta a kommunistákat.

bozgorgyerek 2014.12.31. 14:19:57

Hogyha eltekintünk az ideológiától, a kelet -európai országok közül egynek sem sikerült igazán felzárkózni a nyugati életszínvonalra a kérdés az hogy erről ki tehet nyugat vagy kelet? Inkább birodalmak demokratikus köntösbe öltöztetett érdekérvényesítési módszereiről értekezzünk mint a " demokratikus politikai kultúra ideáival"
süti beállítások módosítása