Forrás: mirror.co.uk

KOMMENTÁR

Nehéz feladattal szembesült David Cameron a brit Konzervatív Párt manchesteri nagygyűlésén. Egyszerre kellett volna takarékosságra intenie, és bíztató jeleket küldenie a piacok felé. A feladat nehézségét jelzi, hogy az utolsó pillanatban átírták a beszédét.

Cameron Tory párti kongresszusi beszédét gondosan kiszivárogtatták a Downing street ügyeletes spin doktorai. A legtöbbet idézett passzus arról szólt volna, hogy a brit polgárok azzal járulhatnak hozzá legjobban a válság leküzdéséhez, ha kifizetik hitelkártya adósságaikat, és takarékosak lesznek. Lett is ribillió a sajtóban. A BBC kommentárja például azt állította, hogy egyenesen gyászosak lennének egy ilyen fordulat gazdasági következményei, hisz lelassítaná a gazdaság amúgy is akadozó gépezetét.

Valószínűleg e félrecsúszott kommunikáció miatt döntöttek úgy az illetékesek, hogy Cameron beszédét az utolsó pillanatban részben átírják, hogy elkerüljék az ígérkező gazdasági pánikreakciót.

Pedig nyilvánvaló, milyen okok vezettek a népszerűnek szánt felszólításhoz. A világgazdasági krízist azok az országok látszanak legjobban viselni, amelyeknek lakossága igen jelentős megtakarításokkal rendelkezik – például Kína vagy Németország. Magyarországon nem kell magyarázni, milyen veszélyeket rejt egy ország számára az, ha lakossága is eladósodott.

Ám Cameron beszédírói hamar belátták, hogy a beszéd révén elérni vélelmezett politikai nyereség nem ellensúlyozhatja az esetleges gazdasági túlreakciót.

Az ellenzéki Munkáspárt árnyék gazdasági minisztere, Chuka Umunna így is beolvasott a kormányfőnek: "Ma reggel David Cameron kioktatta a családokat annak szükségességéről, hogy kifizessék hitelkártya adósságaikat. Délutánra rákényszerült arra, hogy elvesse a támadó nyelvet, de politikája még mindig az életnívó további szorongatására irányul, és megfojtja a gazdasági kilábalást.”

A kiszivárogtatás persze jól bevált, régi politikai taktika, ha kényes kérdéseket szeretne egy kormányzat előzetesen tesztelni. A kérdés az, hogy ha a miniszterelnök beszédét ítélik meg a kiszivárogtatás alapján ilyen kritikusan, mi a helyesebb, elállni a kifogásolt passzusoktól, vagy bátran továbbmenni az úton.

A briteknél a jelek szerint nem nagyon volt más mód, mint meghátrálni. A politikai kultúra túlságosan is erős nyomást gyakorolt a konzervatív vezetőre és beszédírói környezetére ahhoz, hogy kitartson az előre láthatóan bukásra ítélt fordulatok mellett.