A jóléti kiadások lefaragását úgy tűnik a szigetországban sem tudják elkerülni, a nadrágszíj-húzás legújabb áldozatai a „Bobby”-kat, vagyis az angol rendőröket is érinti.
Védd a rendőrnyugdíjakat!
westmidspolfed.com
A Policy Exchange, egy brit think-tank tanulmánya szerint az évi közel 2 milliárd fontos összeg, amit csak a rendőri nyugdíjakra költenek Angliában és Walesben, lassan fenntarthatatlanná válik. Írásukban javasolják, hogy a jelenlegi gyakorlatot - mely szerint a nyugdíjba vonulást megelőző teljes fizetésnek megfelelő nyugdíjat folyósítanak – fel kell váltani egy átlag fizetést alapul vevő összeggel, ráadásul a korhatárt is ki kellene tolni 60 évre. A jelentés szerint a legfőbb ok a kiadásnövekedés mögött a hosszabb várható élettartamban keresendő, egyszerűen több nyugdíjas évet kell finanszíroznia az államnak, vagyis az adófizetőknek. A rendőri nyugdíjakra fordított kiadások majdnem 80%-kal emelkedtek az elmúlt 15 év során: mára minden 7 fontból egy a nyugdíjkifizetésekre megy el, így az adófizetőkre háruló teher egyre terebélyesebb. Hány aktív, nyugalmazott rendőrt jelent ez? Nagyjából 143.000 aktív, 20.000 részmunkaidős és 126.000 nyugalmazott fővel számolhatunk.
A jelenleg legtöbb rendőrt érintő Police Pension Scheme (PPS) szerint, 30 év munkaviszony után, már 50 évesen nyugdíjba vonulhatnak, az utolsó fizetésük 2/3-át kitevő havi összeggel a zsebükben. Az új formula, melyet csak NPPS-nek hívnak, a 2006-után egyenruhát öltőkre vonatkozik. Eszerint már 55 év a minimum korhatár, és a végső fizetésük felét, plusz egyben 4 évi nyugdíjat kaphatnak majd kézhez, 35 év munkaviszony után. A 2010-11-es években átlagosan 50,5 évesen vonultak nyugdíjba a rendőrállomány tagjai. A szóban forgó tanulmány szerzője, Edward Boyd így nyilatkozott a BBC-nek az ügyben: „A rendőrtisztek meglehetősen bőkezű nyugdíjban részesülnek: nagyjából a dupláját kapják mint a közszféra más területein, vagy a versenyszférában dolgozók. Minél többet költünk a nyugdíjakra, annál kevesebb jut az aktív állományra, és effektíve a bűnüldözésre”.
telegraph.co.uk
Az egyenruhások nem az egyetlen csoport, melynek főhet a feje az időskori nyugdíja miatt: a koalíciós kormány az egész közszolgálatra kiterjesztené a reformot. Jelszavuk a „dolgozz többet, több nyugdíjért”. A belügyminiszter, Theresa May felhívta a rendőri szervezetek figyelmét, hogy egy igazságosabb arányt kell felállítani az adófizetői és közszolgálati nyugdíjbefizetések közt, hisz az utóbbi években relatíve csökkent az egyenruhások hozzájárulása saját időskori nyugdíjukhoz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy évi 15 ezer font kereset felett mindenkinek a fizetése nagyobb százalékát, 1,5-4 %, kell a nyugdíjalapba fizetnie havonta, hogy kompenzálja a növekvő költségeket. Ezzel amúgy nincsenek egyedül a rendőrök, a közszféra más nagy területein - mint az egészségügy és oktatás - hasonló intézkedésekre kerül sor. Theresa May szerint extra 2,8 milliárd fontra van szükség a közszféra nyugdíjalapjaiból, hogy fedezni tudják a kialakult deficitet.
2010 márciusára Nagy-Britanniában a jövőbeli közszolgálati nyugdíjakra tervezett összege meghaladta az előző évi teljes államadósságot. David Cameron szavai szerint a tervezett reform „nagyon fair” a munkavállalókkal szemben. A kormány ígérete szerint senkire sem fog vonatkozni az új szabályzás aki 10 éven belül menne nyugdíjba. Ez nagyjából 1 millió közalkalmazottat jelent: nekik nem kell tovább dolgozni, és nem kell aggódniuk csökken-e a nyugdíjuk végül vagy sem.
Sajnos a szakszervezetek nem így gondolják, és még hosszú út áll a kormány előtt, mire meg tudnak egyezni, feltéve, ha el akarják kerülni a november végére tervezett széleskörű közszolgálati sztrájkot. Természetesen a rendőri érdekvédő szervezetek sem hagyják szó nélkül a tervezett népszerűtlen átalakításokat: Derek Barnett védelmébe vette a rend őreit: „A rendőrök egy veszélyes és az átlagnál nagyobb stresszel járó munkát végeznek nap mint nap, amit megfelelően kellene honorálni.” Barnett kiemelte: sokan előbb is nyugdíjba vonulnak, de ez nem önszántukból történik, hanem tartós sérülés, vagy a nagyfokú stressz miatt.
inforbarrel.com
Az eredetileg bejelentett változásokhoz képest mára puhult a kormányzat álláspontja sok tekintetben: nagyobb részt vállal magára az állam és a munkabér 1/60-ad része kerül a nyugdíjalapba. Az is látszik, hogy a tervezett költségmegtakarítás nem fog bekövetkezni, csupán a számlát próbálják nagyobb részben a közszolgákkal megfizettetni. Ez nagyjából 8 százalékkal kedvezőbb csomag, mint amit először ajánlott a kormány. Szakszervezeti vezetők szerint ez már a helyes irányba tett lépés, de még messze nem elégséges, pedig sokan jobban is járnak mint a régi szisztéma szerint. A tárgyalásokat vezető Mr. Alexander szerint ez a legjobb ajánlat amit tehetnek, és ezzel a következő 25 évre biztosan garantálni tudják a nyugdíjak fenntarthatóságát. Látszik, hogy a kormányzat igyekszik megbontani a szakszervezeteket, és próbálja a szélesebb közvéleményt is a maga oldalára állítani a vitában: azzal, hogy néhol engedett és valóban nagyvonalú ajánlatot tett, ezt a célt remélhetőleg el is éri. A kis és közepes vállalkozásokat (versenyszektort) képviselő Institute of Directors (IoD) már így is rosszallását fejezte ki, amiért jóval kedvezőbb nyugdíjakat ígérnek a piaci hatásoktól védett közszolgálatnak. A kormányzatnak tehát úgy kell egyensúlyoznia, hogy elég kedvező legyen amit ígér és megbontsa az egységfrontot, de annyira azért ne legyen ínycsiklandozó, hogy kiverje a biztosítékot a magánszektorban dolgozóknál.
