KOMMENTÁR
Kiesett az MKP, csökkent a Híd támogatottsága. Hol szúrják el a határon túli magyar pártok politikai szereplésüket?
Bugár Béla és Berényi József - parameter.sk
A győztes Smer vezetője, Robert Fico - metropol.hu
Ám nem valószínű, hogy a jobb oldalon könnyen fog vállalkozót találni e nagykoalícióra. Viszont Bugár Béla, a negyedikként végzett, 13 képviselőt delegáló Híd vezetőjeként már jelezte, hajlandók lennének a koalíciós tárgyalásra Ficóékkal. Ám ők is kizárták a koalíciót a meglepetésre harmadik helyen befutott választási botránypárttal, a Matovič vezette Egyszerű Emberek formációval. Innét kezdve az is előfordulhat, hogy Fico egyedül lesz kénytelen megpróbálni kormányozni, ami viszont meglehetősen kockázatos vállalkozás lehet válság idején. Maga az elnök is utalt rá, hogy a jelenlegi helyzetben stabil kormányra lenne szüksége az országnak. A parlamenti többséget ugyan tudja garantálni a Smer, ám kétséges, hogy populista jelszavait hogy tudná a jelenlegi helyzetben kormányzati stratégiává alakítani, anélkül, hogy igen hamar jelentős arculatvesztést ne szenvedjen.
Ivan Gašparovič - SITA
Ám ez legyen a szlovák belpolitika problémája – még ha az ilyesmi nyilván közvetlenül fogja érinteni a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárokat is. Ám a magyar szavazók megnyeréséért a jelek szerint a szlovákiai magyar, vagy részben magyar pártok sem tudtak mindent megtenni. Az MKP-t egyenesen kiejtette a parlamentből a 4,5 %-os választási eredménye – ami ugyan több, mint az előző választásokon elért támogatottsága, de elmarad az előzetesen mért adatoktól, és főleg nem elegendő ahhoz, hogy a párt parlamenti erővé váljon. Ezzel pedig utólag igazolta azokat az egyébként is elvadult választási kampányszlogeneket, amelyek szerint az MKP-re leadott szavazatok elvesznek. Igaz, Berényi József ezért a politikai felelősséget a szerinte ellenük kampányoló Hídra tolta. Sőt, egy nyilatkozatában odáig ment, hogy ha Bugárék hajlandók lettek volna az összefogásra, most a Híd-MKP a második legerősebb pártként került volna ki az erősen megosztott pártmezőnyből. Bugárék a szintén nem túl fényesre sikeredett, ám 13 fős parlamenti jelenlétet biztosító eredményükért viszont a szerintük ellenük kampányoló MKP-t – és persze a kampányba beszálló magyar kormányzati erőket – okolták.
Innét Magyarországról nyilván nehéz eldönteni, kinek van igaza a magyar-magyar viszálykodásban. Ám tény, hogy a politikai perpatvar láthatólag elkedvetlenítette a magyar választok egy részét. A kassai körzetben például országos szinten a legkevesebben járultak urnákhoz, de a komáromi járásban is igen gyér volt a választói részvétel. Ebben az értelemben mindkét magyar kötődésű párt vesztesnek tekintheti magát. Ami viszont azt az általánosabb kérdést veti fel, hogy vajon hol szúrják el politikájukat a határon túli magyar képviseletet betöltő pártok, hogy rendre kiesnek a kormányból, majd sokszor a parlamentből is.
A választások végeredménye - parameter.sk
Sokan úgy érvelnek, az összefogás hiányzik – de hisz a politikai pártok versengése elvileg javítja az érdekérvényesítő képességet. Egy másik érv úgy szól, hogy az anyaországot megosztó politikai törésvonalak rombolják a külhoni magyar képviseletet is – főleg, mivel a mindenkori magyarországi kormány politikáját kormányzati eszközökkel is megpróbálja népszerűsíteni a határon túli magyarok körében, ezzel keltve zavart az ottani magyar politikában. Az is felvethető nyilván, hogy a nemzetiségi érdekképviselet mennyiben tekinthető adekvát politikai stratégiának ma kisebbségi helyzetben, ha nem képes megszólítani a nemzetiségi szavazókon kívül másokat. Vajon nem arról van-e szó, hogy a kommunista korszakból megörökölt politikai emóciók fejeződnek ki a nemzetiségi pártok munkájában, s ez már nem képes sikert hozni több mint két évtizeddel a hidegháborút követően. Mások viszont épp ellenkezőleg, úgy érvelnek, hogy a posztkommunista félelmek azok, amelyek továbbra is megakadályozzák a kisebbségi magyar pártokat a hatékony érdekérvényesítésben, ezért nem új politikára, hanem bátrabb és harciasabb politikai stratégiára van szükség.
Akárhogy is látjuk a pillanatnyi helyzetet, egy biztos: a határon túli magyar szervezeteknek valószínűleg alapjaiban újra kell gondolniuk politikájukat – s talán nemzedék- és szemléletváltásra is szorulnak. Másfelől a honi politikának is érdemes elgondolkodnia azon, nem kontraproduktív-e ilyen közvetlenül beavatkozni a határon túli magyarok belső vitáiba.
HELYESBÍTÉS
A hivatalos eredmények, melyek az általunk használt adatokat pontosították, ITT olvashatóak.
