Miközben itthon az EU tagság melletti kampány készül, addig Hollandiában az előrehozott választásokon az iszlám- és bevándorlásellenes Szabadságpárt (PVV) az EU és az euró ellen kampányolt. Pedig szeptember 12-én nem is európa-parlamenti választásokat tartanak az országban, hanem országos választásokat. De mint kampányvideójukban is mondják, ez a választás szerintük az Európai Unióról szól.
PVV Választási Programfüzet
Választási programjuk "Az ő Brüsszeljük, a mi Hollandiánk" címet viseli, ami Geert Wilders szerint nem is választási program, sokkal inkább Függetlenségi Nyilatkozat, és ez a választás egy EU-ról szóló népszavazással ér fel az ő szemében. Ezért szól elsősorban a program az EU-ról, és ezért elfogadható szerinte, ha single-issue pártnak nevezik a PVV-t. "Az vagyunk, és maradunk is."
"Más pártok az iszlámot vagy az EU-nacionalizmust választják, mi Hollandiát választjuk."
Hollandia arányosan a legnagyobb nettóbefizető az EU-ban, évi 7 milliárd eurójukba kerül a tagság. "Az euro nem pénz, az euro sok pénzünkbe kerül." A Lombard Street Research szerint évente 1800 eurójába kerül egy hollandnak az euró. "Ezt nem engedhetjük meg magunknak a továbbiakban."
PVV Választási Programfüzet
Egy kezdő közalkalmazott 4.676 Eurót keres egy hónapban, míg egy EU biztos 27.000 Eurót. "Mi vagyunk az egyetlenek (mármint a PVV), akik a meg nem választott eurokratáknak mondjuk: a ti végetek a mi kezdetünk, a ti álmotok a mi rémálmunk. A ti veszteségetek a mi nyereségünk. ... A mi zászlónk piros-fehér-kék. Ki az EU-ból. Ki az euróból."
De nem csak a PVV ütött meg kritikus hangot: több párt is próbál szavazatokat szerezni az elégedetlenek közül. A jobboldali-liberális Szabadság és Demokrácia Néppártja (VVD) és a szélsőbal Szocialista Párt (SP) is hagyományosan euroszkeptikus. Ez utóbbi a "Hollandia kevesebb Brüsszelt akar" szlogennel (is) kampányolt. Alig több mint egy hete a felmérésekben még ez a két párt vezet, fej-fej mellett. A legutolsó felmérésekben azonban az SP drasztikusan visszaesett, helyét a Munkapárt (PvdA) vette át.
A Quote című magazin szeptemberi száma Emile Roemer SP elnök képével a címlapon jelent meg. A gazdasági lap azonban nem óvatoskodta el a dolgot: a pártelnököt láncfűrésszel a kezében, nyakig vérésen ábrázolta, alatta öles betűkkel a cím: "Állítsuk meg az SP-t! Így vágja Roemer elvtárs a fűrészt az ön tőkéjébe". Az újságban pedig egy kihajtható poszteren, mint egy horrorfilm szereplője, vérben állva, szintén láncfűrésszel láthatő Roemer, "Ha Roemer a Torentje-ben ("kis torony", a miniszterelnök hivatala Hágában) landol, Svájcba költözünk".
Roemer mindösszesen annyit reagált erre, hogy ez nem túl szép, és hogy folytatják a kampányt. Az újság ellen nem tervez lépéseket, de úgy véli, hogy ezzel bebizonyosodott, hogy ellenfelei képesek bármire, hogy megakadályozzák a győzelmét.
Quote / joop.nl
Összesen 22 párt indul, ebből 12 új, többek között az Anti-Európa Párt ("El az euróval! Le a brüsszeli komisszárok zsarnokságával!" Áfa és adóellenes is.), IQ Párt (IQ-val a becsületességért), A Jövő Pártja (többek között online szavazást szeretnének).
Nem indul viszont a Muzulmán Párt (NMP), mivel júniusban megszűnt miután helyi választásokon is eredménytelenül szerepelt.
Ma kiderül, hogy melyik program nyerte el a választók tetszését, a következő hetekben pedig az is, hogy mely pártok lépnek koalícióra.
UPDATE
A választások nem hivatalos végeredménye:
VVD 41 (+10) PvdA 39 (+9) PVV 15 (-9) CDA 15 (-6) SP 15 (0) D66 12 (+2) GL 3 (-7) CU 5 (0) SGP 3 (+1) PvdD 2 (0) 50Plus 2 (+2)Az eredmények területi megoszlása ezen a térképen tekinthető meg.
A legvalószínűbbnek a VVD-PvdA koalíció tűnik (sem a jobboldali, sem a baloldali pártoknak nincs többsége), hiszen a két pártnak együtt 80 képviselője van a 150 fős második kamarában, ami többséget biztosítana, ám az első kamarában egy ilyen kormánynak nem lenne többsége. Többek között ezért is valószínű, hogy a CDA és/vagy a D66 is a koalíció tagja lesz. Így már az első kamarában is erős többség biztosítható. A PVV-vel való együttműködést már korábban kizárták a pártok.
A következő hetekben (hónapokban?) kiderül mely pártok tudnak és akarnak koalícióra lépva kormányt alkotni. Erre eddig a leghamarabb 10 napon belül került sor, a leghosszabb ideig tartó koalíció-alakítás pedig 208 napig tartott.