Forrás: ukstudentlife.com |
SZEMLE
Egy javaslat szerint csak négy nap ülésezne a brit Alsóház. Az ötlet vitát generált a szigetországban arról, hogy mikor és milyen mértékben kell egy képviselőnek a választási körzetét is érintő ügyekkel foglalkoznia? A javaslat elvileg ebben hozna változást.
Érdekes javaslat látott napvilágot a brit Alsóház (House of Commons) ülésezéseinek időzítéséről. A Házbizottságnak fontolóra kell vennie az indítványt, miszerint az eddigi gyakorlattól eltekintve nem hétfőtől péntekig, hanem csak a hét első négy napján gyűlnének össze az alsóházi képviselők Westminsterben, az ülésezéseik idején. Az egyik fő indok, hogy a pénteket így már a saját körzetükben tölthetnék, lévén az Egyesült Királyságban az alsóházi képviselők mind egy-egy területet képviselnek, hiszen egyéni mandátum szükséges a parlamenti tagsághoz. Sokak szerint jóval hasznosabb lenne a plusz idő odahaza, mint a némileg „langyos” westminsteri péntek. Kedd után ugyanis viszonylag kevésszer tartanak nagy jelentőséggel bíró szavazást, viszont szerdán még fontos az a félóra, mikor a képviselők a miniszterelnököt kérdezhetik. Vannak, akik ezután elhagyják a termet, és többet a héten nem is látják őket.
A péntek hagyományosan nem túl mozgalmas nap Westminsterben. Az indítványokat, melyek ilyenkor hangzanak el, a tervek szerint bezsúfolnák a hétköznap estékre, hogy nagyobb publicitást kapjanak. Ezek nagyrészt képviselői egyéni indítványok (Private Members’ Bill), melyeknek nagyobb részéből ugyan nem lesz törvény, ám remekül szolgálhatják azt a célt, hogy egy-egy probléma rivaldafénybe kerüljön. Úgy tűnik, hogy sokan szimpatizálnak az ötlettel: így nem kell feláldozniuk a pénteküket, mégis előadhatják mondandójukat, ráadásul nagyobb hallgatóság előtt.
A javaslattal azonban két probléma van. Egyrészt – némileg jogosan – felmerült az a kifogás, hogy nem lehet mindenki számára megfelelő ülésezési beosztást készíteni, ezért inkább hagyni kellene a jelenlegit. A másik, hogy a hétköznapra rakott egyéni indítványokkal meghosszabbodnának az ülésezések, holott azokat már egy ideje szeretnék inkább hamarabb befejezni. Vannak ugyanis képviselők, akik előbb kezdenék, és előbb is fejeznék be a napi munkát. A jelenlegi rendszer szerint legtovább hétfőn és kedden dolgoznak a képviselők, amikor este fél 11-ig tartanak az ülések. A korábbi zárásra vonatkozó indítványnak több oka lehet: van, aki a családjához menne hamarabb haza, valaki viszont egyszerűen éjfél előtt haza szeretne érni a saját körzetébe. Az ellenzők szerint azonban a korábbi kezdés megnehezítené a bizottságok munkáit.
Ülés a brit Alsóházban (Forrás: online.wsj.com) |
És hogy kinek lenne elsősorban jó a pénteki „szabadnap”? Legfőképp azoknak, akiknek a körzete távol van Londontól, például Észak-Angliában, vagy Skóciában. Kedvező lehet továbbá az eddig péntekre „szorult” képviselőknek, mivel hétköznap este a nagyobb közönséggel talán egy-egy indítványuknak a támogató bázisa is szélesebb lehet. És talán azoknak is, akik eddig is leléptek csütörtök este, így ugyanis már minden rossz érzés nélkül megtehetik ezt.
VEZÉRKOMMENT
Nyilván megint nem a túlságosan is egyértelmű áthallás az érdekes. Hanem az az alapkérdés, hogy a képviseleti demokráciában mire is kötelez a képviselet? A legerősebb értelmezés szerint a kötött mandátum sem túl erős elvárás. A másik véglet szerint a választók eldöntik, ki legyen a képviselőjük, de azon túl nem szólnak bele nap mint nap közvetlenül küldöttük munkájába. Végsősoron az a tét, hogy a képviseleti demokrácia is pusztán a politikai elitek játszmája marad (én ezt valószínűsítem), vagy esetleg a népképviselet elvét ennél komolyabban is lehet venni, s a képviselő (akár folyamatosan is) elszámoltatható – esetleg vissza is hívható. S egy másik szempont: court and country, központ és periféria kérdését is felveti a vita. Vagyis azt a kérdést, hogy a fővárostól földrajzilag távolabb eső régiók képviselőinek hátrányait hogyan próbálja meg orvosolni például a házrend. Én a magam részéről jogosnak tartom az ő ilyen irányú igényüket.
Hörcher Ferenc