Forrás: skylinetradeshowtips.com

SZEMLE

Az angol Alsóház október 13-án arról vitázott, hogy a képviselők tweetelhessenek-e az ülésteremből. A vita már régebb óta jelen van az angol politikai életben, még abban sincs egyetértés, hogy a miniszterelnök fenn legyen-e egyáltalán közösségi site-okon.

David Cameron regisztrálta magát az üzleti élet közösségi oldalára, a LinkedInre. Ennek kapcsán kiújultak a közösségi médiával kapcsolatos viták az Egyesült Királyságban. Október közepén szavazott az angol Alsóház az üléstermen belüli tweetelés engedélyezéséről, pedig januárban még a helyettes szóvívő nemkívánatosnak nevezte az ülésteremben használt okostelefonokat és tableteket.

A politikának szerves részévé vált az internet és a közösségi média, főleg Barack Obama elnöki kampánya óta (ide kapcsolódó friss hír: Obama Facebook- és Twitter-oldala után a Tumbl-re is regisztrálta magát). Az Obama-kampány hatására David Cameron saját választási kampányát dobta fel különböző videóüzenetekkel, az ellenzéki Munkáspárt jelenlegi vezérétől, Ed Milibandtől pedig a Twitteren lehet rendszeresen "Kérdezd EdM-et" címen kérdezni. Olyannyira, hogy nemrég beépített néhány Twitteren kapott kérdést pártkongresszusi felszólalásaiba. William Hague külügyminiszter is rendezett hasonló Twitter-fogadóórákat "Kérdezd a KM-et" címmel.

Ed Miliband Twitter-oldala Forrás: twitter.com

A kormányfő hivatala szerint Dvid Cameron azért csatlakozott a LinkedInhez, hogy "ott legyen, ahol a potenciális üzletfelek is kapcsolódnak egymáshoz". A cél az, hogy az emberek (főleg az üzleti szférában) lássák, hogy miniszterelnökük kapcsolatba akar lépni velük munkaidején kívül is.

Cameron egyébként a Foursquare közösségének is tagja. Ez a közösségi oldal azt az információt tárolja és osztja meg, hogy éppen merre járunk. A Downing Street 10 szerint itt azt az ideát akarták követni, hogy a választópolgárok mindig értesülhessenek arról, hogy miniszterelnökük milyen eseményeken vesz részt munkaidőben, igaz, azzal nem számoltak, hogy ezzel Cameron biztonsági embereinek okoznak majd álmatlan éjszakákat.

2011 januárjában éleződtek ki a Twitterrel kapcsolatos viták az angol belpolitikában, ekkoriban több mint 100 képviselő használta a rövid üzenetek közlésére hivatott közösségi site-ot. Eredetileg azzal indult a vita, hogy egyes képviselők miért tweeteltek ki valótlan információkat az oldalukra bizonyos ügyekben.

David Cameron Facebook-oldala Forrás: facebook.com

A Twitter-ügy kapcsán a helyettes szóvívő kijelentette, hogy "Biztos vagyok benne, hogy az alsóházi képviselők nem fognak a képviselőházon belülről tweetelni, hogy a kintiek megtudják, mi történik idebent." Érdekesség, hogy a Tweetminster nevű oldal adatai szerint máig 247 képviselő használta a Twittert (zárójelben a 2010 januári adatok: 111), ebből 108 (65) munkáspárti, 31 (23) liberális demokrata, 11 független, vagy más párti, és 97 (16) konzervatív - azaz utóbbiak "húztak bele" leginkább a "csiripilésbe".

A képviselői twitterezés kapcsán rengeteg vélemény látott napvilágot. Egy kommentelő, a glasgow-i Matthew Scott szerint teljesen mindegy, hogy mit osztanak meg a képviselők: "Kitweetelhetitek, hogy mi nyomja a szívetek, de úgyis a közpolitikátok alapján fogok szavazni!" Larry Penny a New Statesmantől úgy véli "Rendkívül szórakoztató látni, hogy milyen az, amikor a képviselők a közemberek kommunikációs formáit használják."

Holly Smith, a Totalpolitics bloggere "Tweetelhessenek-e az ülésteremben a képviselők?" című írásában arra mutat rá (Greg Knight képviselőre hivatkozva), hogy a képviselők elektronikai eszközhasználatára A 2007-es irányelvek vonatkoznak, amelyek viszont technológiai mércével mérve már kőkorszakinak számítanak. A képviselő szerint az irányelveket mindenképp felül kellene vizsgálni, ahogy azt januárban az Egyesült Államokban tették, amikor kijelentették, hogy az okostelefonok és számítógépek üléstermi használata szembe megy az illemmel (korábban tiltották ezek használatát a Képviselőházban, azaz az új szabályozás enyhébben fogalmaz).

A blogger szerint viszont alapvetően nem ördögtől való a közösségi média használata (miként egy másik posztban Richard Roberts is megfogalmazza ezt), hiszen így a backbencher képviselők (akik nincsenek reflektorfényben), akik amúgy is kevés lehetőséghez jutnak az alsóházi üléseken, így gyakrabban kinyilváníthatják véleményüket (amiről így szavazóik is értesülhetnek), kézzelfogható nyoma lesz munkájuknak.

Az október 13-i parlamenti vitában végül úgy döntöttek a képviselők, hogy az üléstermi okostelefon és táblagéphasználatra továbbra is lesz lehetőség az Alsóházban, mivel ezek az eszközök csendesek, használatuk pedig nem ütközik az illemszabályokba.

VEZÉRKOMMENT

A politikai kampányok vezetői régóta tudják, hogy a kommunikáció nagyon fontos a szavazatok megszerzéséhez vezető úton. Az utóbbi években az internet és a közösségi site-ok széleskörű elterjedését észlelték a kampánystratégák is, Obama már nagyban ezekre építette kampányát. Magyarországon viszont még gyermekcipőben jár ez a műfaj (igaz, a szélessávú internet-lefedettség terén is el vagyunk maradva), a magyar pártok és politikusok nem nagyon használják a közösségi médiát. Üdítő (?) kivétel Deutsch Tamás Fideszes EP-képviselő, aki @dajcstomi néven meglehetősen nyers és szókimondó tweeteket közölt az utóbbi hónapokban. Emellett kiemelhető Gyurcsány Ferenc blogja és Facebook-oldala, valamint az ugyanitt működtetett Orbán-profil is, de a fiatalabb Jobbik és LMP-képviselők is egyre aktívabbak az interneten. Valószínű, hogy hosszú távon Magyarországon is nagy potenciál lehet a közösségi médiában, de a politikai élet szereplőinek (és stratégáiknak) még bele kell tanulniuk ezek hatékony (és illendő) használatába.