Miliband, Clegg és Cameron telegraph.co.uk

SZEMLE

A politika egyik véget nem érő boxmeccsének is nevezhetnénk a pártfinanszírozás kérdését, melynek újabb menetében a konzervatívok övön aluli ütést mértek a jogállamiságra Nagy-Britanniában. Ezzel azonban nincsenek egyedül, a Munkáspártnak ennél nagyobb botránya volt hasonló okokból 2006-ban.

Miként arról már korábban is írtunk, a brit pártok pénzügyi problémákkal küszködnek, folyamatosan nőnek kintlévőségeik, ezért szeretnék megreformálni a pártfinanszírozást. Pénzügyi gondjaikat legutóbb már "középkori" módszerekkel kívánták megoldani: a Konzervatív Párt címeket adományozott a nagyobb összegeket felajánló támogatók számára újévkor.

A kitüntetettek dailymail.co.uk

Paul Ruddock és Doug Ellis pénzügyi és turisztikai üzletembereket lovaggá ütötték, míg James Lupton befektetési bankárt és James Wates építőipari mágnás a Brit Birodalom Érdemrendjének parancsnoki (The Order of the British Empire, Commander [CBE]) érdemérmét kapta meg. Négyen együtt több mint 1 millió fontot adományoztak a Konzervatív Pártnak. Érdekesség, hogy két munkáspárti adományozót, Rod Aldridge-et és Denise Coates-t is kitüntették az év elején.

Sir Christopher Kelly, a közéleti normákra felügyelő brit bizottság (Committee on Standards in Public Life) elnöke ezzel kapcsolatban ismét aggályainak adott hangot (A bizottság novemberben adta ki ajánlását, melyben arra tesznek javaslatot, hogy egy személy maximum tízezer fontos adományt adhasson egy pártnak). Úgy véli, hogy ezen esetek egyértelmű bizonyítékai annak, hogy a pártfinanszírozás mindenképpen reformra szorul. A Daily Telegraphnak elmondta, hogy “Amíg az adományok és a kitüntetések között bármilyen kapcsolat fellelhető, addig ilyen jellegű események fognak történni. Ott is korrupcióra gyanakodnak majd, ahol nincs. Elégedetlenséget és rossz szájízt fog eredményezni. A kitüntetések értékét fogják csak ezzel csökkenteni.” Elmondása szerint meg kellene akadályozni, hogy gazdag személyek adományaikkal befolyást szerezzenek a pártokon belül, sőt, “az adományozásért nem járhat kitüntetés”. 

Sir Christopher Kelly guardian.co.uk

Sir Christopher úgy véli, hogy a kitüntetési rendszer ugyan “nem szennyeződött, de a demokratikussága és becsületessége, tisztessége sérült. Azokkal szemben sem fair így cselekedni, akik az önfeláldozásukkal nem a hírnévre és az ünneplésre törekednek”.

Sir Alistair Graham guadian.co.uk

Sir Alistair Graham, a bizottság korábbi elnöke - aki továbbra is fontos kommentátora a brit közéleti eseményeknek - is megszólalt az üggyel kapcsolatban. 

Úgy véli, hogy a civilekből álló, kitüntetéseket felülvizsgáló bizottság munkáját tekintve is felmerül néhány kérdés. “Az ügy megkérdőjelezi a bírálati rendszer hatékonyságát, hiszen a kitüntetéseket a köz szolgálatáért, nem pedig pártadományokért kellene adni”. 

A Committee on Standards in Public Life egy 1994-ben létrehozott szerv, mely a közélet etikai normáit vizsgálja, főleg a korrupcióra utaló jelek után kutatva. John Major pont egy olyan ügy kivizsgálása miatt hozta létre a bizottságot, melynek lényege az volt, hogy egy befolyásos üzletember bizonyos összeget adott két képviselőnek, hogy azok kínos kérdést tegyenek fel versenytársával kapcsolatban a parlament ülésén.

A szerv felállította a közéletben való részvétel hét alapkövetelményét, melyeket Nolan-alapelveknek is hívnak az első bizottsági elnök után: önzetlenség, becsületesség, objektivitás, felelősség, nyíltság, tisztesség, jó vezetői képesség.

A bizottságnak összesen 10 tagja van, ebből 7 független, hármat pedig a nagy pártok delegálnak, s 3 évig működik azonos összetétellel. Jelenleg ötödik vezetője van hivatalban: 2008. január 1-jétől Sir Cristopher Kelly a bizottság elnöke.

michaeldugher.co.uk

A Munkáspárt árnyékkormányának pénzügyminisztere, Michael Dugher pedig Cameron korábbi kijelentését kéri számon a konzervatívokon. “David Cameron azt ígérte, hogy megtisztítja a politikát, de mióta kormányon van, azóta elvesztette a tisztességes britek minden belé vetett bizalmát. Lovagi címet adott például annak a Paul Ruddock-nak, aki milliókat keresett a Northern Rock bank összeomlásán és fél millió fontot adott a toryknak. Ez mindent elmond arról, hogy mi számít igazán a toryknak. Amikor családok milliói küzdenek a fennmaradásért, akkor a toryk city-beli barátai kapják a díjakat”.

A munkáspárti kritika már csak azért is „bicskanyitogató” lehet a konzervatív szavazók szemében, mert a párt hasonló okokból keveredett óriási botrányba 2006-ban. Az ügy akkor kapott nagy sajtóvisszhangot, amikor a Tony Blair által díjra felterjesztett személyek közül néhányat „elmeszelt” a Lordok Háza, mert kiderült róluk, hogy nagy összegekkel támogatták korábban a Munkáspártot. Az ügy kapcsán három személy is feljelentést tett a Metropolitan Police-nél, akik vizsgálódásba kezdtek, jó néhány képviselőt és egyéb politikai szereplőt meghallgatva (Tony Blairt például háromszor hallgatták ki, de egyszer sem gyanúsítottként). Ezalatt a Munkáspártot arra kötelezték, hogy az érintett személyek adományait fizesse vissza, ami miatt kisebb krízisbe került az akkori kormánypárt. Végül egy hosszú 2006. április – 2007. július) nyomozást követően a Királyi Ügyészi Szolgálat (Crown Prosecution Service) nem emelt vádat egyetlen magánszemély ellenében sem. Jelentésükben ezt nagyjából azzal magyarázták, hogy szerintük nem feltétlenül van kapcsolat az adományozás és a kitüntetés között, hacsak erről nem kötnek szerződést a felek.