A megszorítások hulláma már a nyugdíjasokat is fenyegeti az Egyesült Királyságban. Persze azért nem kell félteni a „gyorsítót szedett rottweilerhez” hasonlítható (copyright Tony Blair) nyugdíjasokat sem.
newspano.com
Nagy-Britanniában nagy a vita az idei költségvetés körül; főként annak egyik intézkedése, a gúnyosan már csak „nagymami adónak” (granny tax) nevezett adó váltotta ki a nyugdíjasok és az ellenzék kritikáit. Azonban a szó valódi értelmében nincs szó adóról, csak a személyi járadék-rendszer megváltoztatásáról. Angliában ugyanis a jövedelem egy meghatározott része adómentes, ezt nevezik personal allowance-nek, vagyis személyi járadéknak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 65 év alatti angolok éves jövedelmének első 7.475 fontja (körülbelül 2,6 millió forint) adómentes. Azonban Churchill 20-as évekbeli pénzügyminisztersége óta a 65 év felettiek személyi járadéka mindig magasabb, 9.940 font, sőt, a 75 év felettieké még ennél is magasabb, 10.090 font volt. Az új költségvetéssel ezt a rendszert szeretné gyökeresen átalakítani George Osborne pénzügyminiszter.
Először is az idei hónaptól emelkedik mindegyik korosztály járadéka: a 65 év alattiaké 8.105 fontra, a 65 és 74 év közöttieké 10.500 fontra, a 75 év felettieké pedig 10.660 fontra. A 65 év felettiek járadékát azonban ezek után több évre befagyasztják, a 65 év alattiakét viszont folyamatosan emelni fogják, jövőre 9.205 fontra, szépen lassan egy szintre hozva a két korosztály járadékait, ezzel megszüntetve a nyugdíjasok eddigi kivételezett helyzetét. Sőt, azok, akik 2013-ban fogják betölteni a 65. életévüket, már nem lesznek jogosultak a magasabb járadékra, és ugyanazt az összeget fogják kapni, mint a 65 év alattiak. Tehát a szó hagyományos értelmében tényleg nem beszélhetünk valódi adóról, azonban a változtatás rengeteg nyugdíjazás előtti angol polgár előzetes terveit húzhatja keresztül, nem beszélve arról, hogy az infláció miatt a jelenlegi nyugdíjasok is rosszabbul fognak járni az elkövetkező években. Az előzetes számítások szerint az infláció miatt 2013-ban 4,41 millió nyugdíjas fog 83 fonttal kevesebbet kapni, a legrosszabbul azonban azok járnak, akik akkor töltik be a 65. életévüket; ők akár 285 fonttal is kevesebbet kaphatnak. A kormánynak ez az intézkedése viszont három év alatt akár 3 milliárd font bevételt is hozhat.
George Osborne pénzügyminiszter ragaszkodik a megszorításokhoz
economist.com
A nagy lobbierővel rendelkező nyugdíjas szervezetek, illetve az ellenzék természetesen már a nyugdíjasok jogainak megnyirbálásával, illetve a megtakarításaik elvételével vádolja a kormányt. Osborne azzal védekezik, hogy senkinek a pénztárcájából sem fognak elvenni pénzt, illetve, hogy az intézkedés egyszerűen az adórendszer egyszerűsítését szolgálja. Sokan azonban védik a pénzügyminisztert, hiszen a kormány szerint a megemelt járadékrendszerrel 24 millió alacsony jövedelmű dolgozó 220 fonttal jobban fog járni. Még a kincstár egyik legnagyobb kritikusa, a Fiskális Tanulmányok Központja is kiállt a „nagyi adó” mellett: közleményükben szerény adónövekedésnek említik, amely ráadásul egy olyan csoportot érint, amely eddig nagyon jól védve volt a mindenkori megszorításoktól. A nyugdíjasok eddig tényleg sikeresen védekeztek a megszorításokkal szemben, az állami nyugdíjak mindig az infláció felett emelkedtek, a nyugdíjasoknak nincs televízió üzemben tartási díj, ingyenes buszbérleteket kapnak, ráadásul télen támogatást is kapnak a fűtés finanszírozására. Így az angol társadalom egy része úgy gondolja, hogy tényleg itt van már az ideje annak, hogy a nyugdíjasok is egy kicsit kivegyék részüket a válság okozta megszorításokból. Persze Tony Blair nemhiába hasonlította a nyugdíjasokat gyorsítót szedett rottweilerekhez: a nyugdíjas szervezetek jelentős erőt és szavazóbázist jelentenek, így a kormány a nagy nyomás hatására könnyen lehet, hogy kénytelen lesz változtatni politikáján. Már be is jelentették – valószínűleg a nyugdíjasok megnyugtatásának érdekében –, hogy heti 140 fontra (körülbelül 50 ezer forint) fog emelkedni az állami alapnyugdíj.
A nagymami adó körüli felháborodás viszont jól eltereli a brit közélet figyelmét a költségvetés egyéb érdekes intézkedéseiről. Többek között csökkentették a legfelső adókulcsot, így az évi 150 ezer font felett keresőknek ezentúl csak jövedelmük 45 százalékát kell befizetniük az eddigi 50 százalék helyett. A kormány ettől az intézkedéstől azt várja, hogy kevesebb adókerülő lesz a gazdagabb polgárok között. A vállalatok társasági adója is csökken; 26 százalékról 24-re, 2014-ben pedig 22 százalékra. Ezzel az intézkedéssel a versenyképesség megőrzését és a külföldi befektetések növekedését szeretnék elérni. A megszorítások következő állomásaként pedig elveszik a családi pótlékot az évi 60.000 fontnál többet keresőktől.
A nyugdíjasok szavazatait egyik párt sem teheti kockára
economist.com
Azzal, hogy a leggazdagabbak adóját csökkentik, miközben pedig a nyugdíjasoktól nagyobb tehervállalást várnak, a kormány természetesen tovább borzolta a kedélyeket. Az ellenzék ezen intézkedés miatt rögtön a nottinghami sheriffhez hasonlította a kormányt, aki Robin Hood ellenpárjaként elvesz a szegényektől és azt a gazdagoknak adja. Az ellenzék kritikáit azonban viszonylag egyszerűen leszerelte a kormány, hiszen a személyi járadék évi 100.000 font fölött már nem fog járni, megemelkedik a 2 millió font feletti ingatlanok eladási adója, nem is beszélve a már említett családi pótlék megvonásáról; így véleményük szerint az új költségvetés nem vádolható a gazdagok iránti elfogultsággal. Ráadásul, mint említik, a gazdagokat sújtó 50 százalékos adó a G20 országok között a legmagasabb volt. A kormány tehát eddig magabiztos az új költségvetéssel kapcsolatban, és nem csak a koalíció konzervatív tagjai, még a liberálisok is úgy gondolják, hogy ez a költségvetés a koalíció eddigi egyik legjobb intézkedése. Persze minden költségvetés csak hosszútávon látható eredményeket produkál, így az, hogy a koalíció megelőlegezett bizalma az új költségvetéssel kapcsolatban mennyire is volt megalapozott, majd csak 3-4 év múlva fog kiderülni.
VEZÉRKOMMENT
A nyugdíjasok megadóztatása érdekes morális kérdéseket vet fel, hiszen joggal mondhatják, hogy akik 30-40 évet már ledolgoztak és be is fizették adóikat, azokról nem etikus még időskorukban is újabb bőrt lehúzni. Másrészt viszont, ha egy ország nagy mértékben eladósodik és rossz gazdasági helyzetben van, akkor joggal elvárható, hogy a lakosság minden része kivegye a maga részét a válság kezeléséből, még akkor is, ha ez megszorításokat jelent. A nagymami adó érdekes lehet Magyarország számára is, főként most, amikor tervezik a nyugdíjasok utazási kedvezményének csorbítását. Vajon nálunk is elvárható, hogy a helyzet javításáért a nyugdíjasok is tegyenek egy kicsit? A magyarországi közlekedési hálózat tényleg siralmas állapotban van, és nem csak a végkielégítések miatt veszteséges, hiszen ha vonaton vagy buszon utazunk, feltűnően magas az ingyen, vagy legalábbis jelentős kedvezménnyel utazó utasok száma. A diákok kedvezményét már csökkentették, talán segítene, ha a nyugdíjasok ingyenes utazását is csorbítanák, hiszen egy 90 százalékos jegyet még ők is kit tudnának gazdálkodni, és ismerve a régi mondást, sok kicsi sokra megy, talán így tényleg javulhatna a helyzet.
Kiss István
