Így, hogy véget ért az olimpia, az ember fejében már csak egyetlen kérdés maradt. Megérte mindez Angliának? Mennyit hozott az olimpia? Lehet egyáltalán számokban kifejezni a hozadékát? Csak a pénzügyekre figyeljünk, vagy ennél talán többet is észre kell vennünk?

guardian.co.uk

 A PwC 2004-es tanulmányában megpróbálta kategorizálni a költségeket és hasznokat egy ország gazdaságára nézve. Ily módon 3 különböző szakaszt különít el időrendben haladva. az olimpia előtti, az olimpia alatti és az olimpia utáni hatásokat. Az olimpia előtti szakaszra kiemelt haszonnak tűnteti fel az építkezéseket és a turizmust, míg költség oldalon a beruházási kiadások, elhalasztott projektek költségei (alternatív költségek) jelentkeznek. Az olimpia alatti időszakban kiemelt hasznot hoznak az új munkahelyek, szponzori bevételek, kiadási oldalon viszont ott vannak a működési költségek. Az olimpia utáni időszak hozadékait nehéz megbecsülni. Meg kell említeni azonban a hasznok között a városi regenerációt és a nemzetközi reputáció növekedését, költség oldalon viszont továbbra is ott van az elhalasztott projektek hasznának elmaradása, infrastruktúra fenntartása. Olimpia rendezése esetén a szervező ország hosszútávon gondolkodik, az olimpia eredményét 4-8 év múlva lehet majd megmondani.

A Bank of England bizakodó közleményt adott közre az olimpia pénzügyi mérlegével kapcsolatban. A központi bank 0,2 %-os növekedést jósol az év harmadik negyedére, a turizmus fellendülését várta a nyári játékoktól és  kiutat a recesszióból. A valóságban ez azonban nem valósult meg. A turizmus az átlagnál is alacsonyabb volt, olimpia ide vagy oda. A hotelek foglaltsága alacsonyabb a tavalyinál és a szálláshelyek többsége kénytelen volt árait a 2011-es szint alá süllyeszteni. A 100.000 olimpiai látogató jelentős visszaesésnek tekinthető az átlagos 300.000 turistához képest. A hagyományos látogatók nem az olimpia ideje alatt látogattak Londonba, mert féltek a zsúfoltságtól, inkább más időpontot választottak. A főbb turisztikai látványosságok látogatottsága 30-35 százalékkal alacsonyabb lett, mint tavaly nyáron.

A Business Insider összegyűjtött 43 jelet, amely előre jelezte az olimpia sikertelenségét. Itt kiemelik a tervezetnél magasabb építkezési költségeket, a diplomáciai „luxus” kiadásokat és a magas biztonsági költségeket.

engtechmag.wordpress.com

De miért is?!

2005-ben amikor az angolok megnyerték az olimpia rendezési jogát, a kezdő költségvetés, mindössze 5,26 milliárd euróra rúgott, ennek mindössze 2%-a volt, ami nem a brit költségvetést terhelte volna. A 2012-es évre viszont ez a szám több mint megkétszereződött. London egyes becslések szerint több mint 12 milliárd eurót költ az olimpiára és ebben nincsenek benne a kapcsolódó beruházások, ami további 6-7 milliárd euró. Ennél több pénzt csak Peking költött az olimpiára, 43 milliárd dollárt. Hogy pontosan mire ment el a pénz, azt jól mutatja a Guardian egyik összeállítása.

A számokon túl

Az angolokkal ellentétben Dénes Ferenc sportközgazdász sem túl optimista. Szerinte kizárt, hogy az olimpia pénzügyileg nyereséges legyen. Nem szabad azonban elfelejtenünk, mi is volt London célja az olimpiával. Nem a pénzszerzés, hanem Kelet-London rehabilitációja, az angol sokszínűség kommunikálása és a vendégszeretet érzetének erősítése a hazai és külföldi köztudatban.

Az tehát, hogy pénzügyileg mennyire érte meg Angliának a 2012-es olimpia csak rsézlegesen fejezi a lehetséges végelszámolást. A kitűzött célok eszmei értéke ugyanis ily módon felbecsülhetetlen.