Kaszás Gábor
Mivel hazánkban a képviselők létszámának drasztikus csökkentése folytán szinte a választások óta napirenden volt a már 22 éves választókerületi határok revíziója, érdemes talán egy pillantást vetni a csatornán túlra is, ahol már létezik erre egy működőképesnek mondható modell.
A választási rendszer átalakítása, illetve a választókerületek határainak átrajzolása alapjaiban változtathatja meg egy adott országon belül a politikai erőviszonyokat, nem csoda tehát, hogy ezeket legtöbbször éles konfliktusok, verbális ütésváltások övezik. Mivel hazánkban a képviselők létszámának drasztikus csökkentése folytán szinte a választások óta napirenden volt a már 22 éves választókerületi határok revíziója, érdemes talán egy pillantást vetni a csatornán túlra is, ahol már létezik erre egy működőképesnek mondható modell.
A reformtervezet kidolgozásáért független és pártatlan bizottságok (Boundary Commissions- az angol választókerületek átrajzolásáért felelős testület honlapja megtekinthető itt) felelősek az Egyesült Királyság valamennyi tagállamában, jelenlegi formájukban 1986 óta. A törvényi előírás szerint minden ötödik évben el kell végezniük a választókerületek felülvizsgálatát, a tavaly márciusban elindult (szám szerint hatodik) procedúra azonban unikumnak számít abból a szempontból, hogy gyökeres változásokat, módosításokat készít elő a Cameron-kabinet várakozásai szerint. Jogi hátterét egy 2011-es törvénymódosítás biztosítja (Parliamentary Voting System and Constituencies Act), jogkörei azonban csak és kizárólag a parlamenti és nemzetgyűlési választásokra terjednek ki. A tervezet elfogadása esetén a költségvetés évente mintegy 12 millió fontot takarítana meg a képviselői helyek számának csökkentése által, ami az eurozóna válságát is megszenvedő brit társadalom számára egyértelműen pozitív üzenet. Másik célja a kormányzati tervek szerint a rendszer igazságosabbá tétele, a kimutatások szerint ugyanis (példaképpen Manchester belvárosát és Glasgow külső városrészeit említve) egyes körzetekben a szavazatok többet érnek, mint máshol. Ez a gyakorlatban már megmutatkozott korábban is, egyenlő állásnál tulajdonképpen mindig a Munkáspártot hozva helyzeti előnybe (a jelenleg érvényben lévő felosztás és egyben a 2010-es választások térképe itt érhető el).
A reform 600 főben állapítaná meg az alsóházi képviselők létszámát, ezért minden tagállam eddigi reprezentáltsága arányában veszít képviselői székeket (a legtöbbet Anglia, szám szerint 32 helyet), így az eddigi választókerületek feldarabolása is elkerülhetetlenné vált. Az 502 új angliai körzet (melyből 77 megmarad régi határai között) meghatározásánál a bizottságnak három lényeges szempontra kell ügyelnie. Alapvetően fontos kiindulópont a helyi önkormányzatok határai, melyhez szorosan kapcsolódik a földrajzi sajátosságok figyelembevétele. Harmadrészt arra az egyáltalán nem elhanyagolható tényre is törekednek, hogy a népesség eloszlása az egyes egységekben a lehető legegyenletesebb legyen: ennek érdekében meghatároztak egy olyan létszámátlagot (egészen pontosan 76 641 fő), melyhez képest maximum +/- 5%-os eltérés engedhető meg egy-egy választókerületben, megadva ezzel egy viszonylag szűkebb intervallumot. (kerekítve min. 72 800, max. 80 400 fő). Egy-egy nehezebben körülhatárolható problémánál azonban megvan a lehetőség arra, hogy több közigazgatási egység (grófságok, megyék) összevonásával ún. „szubrégiókat” hozzanak létre, és azokon belül rajzolják meg az új határokat.
Az előkészítési folyamat 2011 szeptemberében kezdődött, és még jelenleg is tart, melynek a brit hagyományokhoz méltó, széleskörű, kétfordulós társadalmi konzultáció nyújt legitimitást. Ennek első köre tavaly decemberben zárult le, melyben bárki fűzhetett megjegyzést, módosítást az eredeti tervezethez. Az itt összegyűjtött tapasztalatokat és javaslatokat idén tavasszal tették közzé, melyek az e hónapban nyilvánosságra hozott előterjesztéshez szolgáltak tájékozódási pontként. Ezt a konzultáció második, mintegy két hete elkezdett újabb szakasza követi egészen decemberig, amikor már az átdolgozott indítványhoz lehet kommentárokat írni. Végső formájában 2013. október 1.-jén kerülhet az Alsóház elé az igazságügyi államtitkár által, akinek elvileg ugyan lehetősége van további módosítások kieszközölésére, erre azonban még az elmúlt 26 év során egyszer sem volt példa. A procedúra végül az uralkodó jóváhagyásával zárulhat le, és a következő, 2015-ös választásokon léphet életbe.
Az átalakítás tekintetében Angliához képest a többi tagállam kissé előnyben van (Skóciában az 1998-as, míg Walesben a 2006-os törvényt módosították tavaly a felülvizsgálat után), így a reform mielőbbi keresztülvitele égetően fontos lenne, azonban korántsem biztos, hogy a tervezett módosítások valaha is életbe lépnek. A tory elképzelések ugyanis nemhogy az ellenzék, de még saját koalíciós partnerük, a liberális demokraták soraiban sem találtak megértő fülekre, melyet ráadásul egyes politikusok ambíciói (választókerületekért folyó harc) jelenleg még tovább súlyosbítanak. A kialakuló ellentét már-már a koalíció szakadásával fenyeget, és az sem tűnik elképzelhetetlennek, hogy a Nick Clegg által vezetett harmadik legerősebb párt 3 év múlva már Ed Milibanddel karöltve száll ringbe a választók kegyeiért.
