Mos Maiorum - A politika íratlan szabályai

Amit a keresztények nem vitatnak

2015. május 02. - Vendégszerző.

REZSŐHÁZY RUDOLF

rezsohazy_1.jpgHol volt, hol nem volt, volt az Óperenciás tengeren túl egy ország, ahol az országgyűlésben ülő egyik képviselőt zsörtölődő anyóssal áldotta meg a sors. Az az ötlete támadt, hogy törvényjavaslatot terjeszt be, melynek értelmében a házsártos anyósokat meg lehet büntetni. Minthogy az illusztris gyülekezetben a honatyák és honanyák többségének zsörtölődő anyósa volt, a javaslatból törvény lett.

Mi a mese tanulsága? A törvény kétségtelenül legális volt, hisz azt a parlament szabályosan megszavazta. De nem volt legitim, mert abba az alapvető elvbe ütközött, mely azt követeli, hogy a törvény minden polgárt, mint a többiekkel egyenlő egyént kezelje. Az anyósokkal szemben nem szabad másképp eljárni, mint az apósokkal vagy bárki mással.

A példa kimutatja, hogy a népakaraton túl létezik egy magasabb, általánosabb érvényű elv: az erkölcsi törvény.

 Ha a történelmet szemléljük, észrevesszük, hogy nagyon lassan, de biztosan az emberek kidolgoztak olyan értékeket, melyek meghaladják a közvélemény és a törvényhozók akaratát. Amikor ezek az értékek veszélybe kerülnek, ünnepélyesen megerősítik azokat, és egyetemes érvényűnek nyilvánítják őket. Így született meg a 2. világháború után 1948-ban az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is. Bármi legyen egy adott nép akarata, nem mehet szembe az alapvető, a közösségi életet kormányzó emberi jogokkal.

 Ez a gondolatmenet szabályozza a halálbüntetés kérdését is. Az ókori társadalmakban a súlyosan vétők ellen a bosszú és a megtorlás elve volt érvényben, és ez ma is megnyilvánul, valahányszor valaki különösen kegyetlen tettet követett el. Ám az igazságszolgáltatás föladata nem a bosszúállás, hanem a tettes ártalmatlanná tétele. A lényeg az, hogy a vétkes ne árthasson többet, ezért őt a társadalomból ki kell zárni, ha szükséges örökre. A tapasztalat azt mutatja, hogy a halálbüntetésnek nincs elrettentő ereje. Azokban az államokban, ahol alkalmazzák, a szörnyű bűncselekmények számát nem sikerül visszaszorítani.

 A történelem folyamán volt egy döntő pillanat, amikor ebben a tárgyban radikális fordulat következett be. Jézus tanításáról van szó: „Hallottátok, hogy megmondatott: szemet szemért, fogat, fogért. Én pedig azt mondom nektek…”(Mt 5, 38-48) és következik a krisztuskövető emberek példás viselkedésének leírása.

 A halálbüntetés esetében nincs mit vitatni. Ez a vita le van zárva.

 

mail: rezsohazy.rudolf@gmail.com                                                  Rezsőházy Rudolf

                                                                                              prof.em.Univ.cath. de Louvain

A bejegyzés trackback címe:

https://mosmaiorum.blog.hu/api/trackback/id/tr437423354

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Rezsőházy Rudolf: Amit a keresztények nem vitatnak 2015.05.02. 15:13:01

Ha a történelmet szemléljük, észrevesszük, hogy az emberek kidolgoztak olyan értékeket, melyek meghaladják a közvélemény és a törvényhozók akaratát. A halálbüntetés esetében nincs mit vitatni.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

==T== 2015.05.02. 15:25:00

"A halálbüntetés esetében nincs mit vitatni. Ez a vita le van zárva."

Meglehetősen pökhendi megállapítás.

==T== 2015.05.02. 15:29:50

Ezt a mandínerről kopizom ( Quisquis 2015. május 2. 15:23 ):

Róm 13

"Mindenki vesse alá magát a fölöttes hatalomnak. Mert nincs hatalom, csak az Istentől, ami van, azt Isten rendelte. Ezért aki a hatósággal szembeszáll, Isten rendelésének szegül ellene. Az ellenszegülő pedig magára vonja az ítéletet. A felsőbbség nem arra való, hogy a jótettől ijesszen el, hanem a rossztól. Azt szeretnéd tehát, hogy ne kelljen a hatalomtól tartanod? Tedd a jót és megdicsér, mert az Isten eszköze a javadra. De ha gonoszságot művelsz, rettegj, mert nem hiába viseli a kardot. Isten eszköze, hogy a gonosztevőt megbüntesse. Alá kell tehát magadat vetned neki, nemcsak a megtorlás miatt, hanem a lelkiismeret szerint is. Ezért fizettek adót is, hiszen akik behajtják, Isten szolgái. Adjátok meg mindenkinek, ami jár neki: akinek adó, annak az adót, akinek vám, annak a vámot, akinek hódolat, annak a hódolatot, akinek tisztelet, annak a tiszteletet."

KEK 2266-67

"A közjó védelme követelményének megfelel az állam erőfeszítése annak érdekében, hogy az emberi jogokat és a polgári együttélés alapvető szabályait sértő magatartásformák terjedését megfékezze. A törv-es közhatalomnak joga és kötelessége a vétség súlyosságával arányos büntetés kiszabása. A büntetésnek elsősorban a bűn által okozott rendzavarás helyreállítása a célja. Amikor a büntetést a vétkes önként elfogadja, a büntetés engesztelő értelmet is nyer. A büntetés azonfelül, hogy védi a közrendet és óvja a személyek biztonságát, gyógyító célzatú is: amennyire lehetséges, hozzá kell járulnia a vétkes megjavulásához. - Az Egyh. hagyományos tanítása, a tettes kilétének és felelősségének teljes bizonyítását föltételezve, nem zárja ki a halálbüntetéshez folyamodást olyan esetekben, amikor ez az egyetlen járható út az emberek életének hatékony megvédésére a jogtalan támadóval szemben. Ha a vérontás nélküli eszközök elegendők a támadó elleni védekezésre és a személyek biztonságának megőrzésére, a hatalom ezekre az eszközökre korlátozódjék, mert ezek jobban megfelelnek a közjó konkrét javainak és inkább összhangban állnak az emberi személy méltóságával. - Napjainkban ugyanis, mivel az állam olyan lehetőségekkel rendelkezik, melyekkel hatékonyan tudja büntetni a bűntényt, ártalmatlanná téve elkövetőjét, anélkül, hogy véglegesen megfosztaná a jobbulás lehetőségétől, a tettes kivégzésének szükséges volta immár nagyon ritka, ha egyáltalán előfordul”

-JzK- 2015.05.03. 09:30:44

ELFOGADHATÓ-E A HALÁLBÜNTETÉS?

Válasz:

Igen, a halálbüntetés keresztény szempontból elvileg elfogadható.

Magyarázat:

A kereszténység túllépett a „szemet szemért, fogat fogért” ószövetségi elven, és mindenestül az ellenségszeretet mellett köteleződött el. De vajon bosszúnak nevezhető-e a halálbüntetés, és vajon az ellenségszeretet gyümölcse-e a gyilkos kímélete? A kérdés higgadt tárgyalást igényel, és nem lehet, nem szabad soha vérgőzös lincshangulatot keltve gondolkodni róla. El kell azonban oszlatni egy hiedelmet: a halálbüntetés elvben nem sérti Isten törvényét és általában az Isten által felállított erkölcsi rendet. A gyakorlati visszaélés az egyedi eset, ill. személy erkölcstelenségét bizonyítja, nem lehet a halálbüntetés erkölcstelensége melletti érv.

A Katolikus Egyház Katekizmusa így tanít: „A társadalom közjavának megőrzése megkívánja, hogy ártalmatlanná tegyék a támadót. E téren az Egyház hagyományos tanítása elismeri a törvényes közhatalom jogának és kötelességének jogosságát, hogy szigorú büntetést szabjon ki az elkövetett bűntény súlyosságának arányában, nem zárva ki rendkívül súlyos esetben a halálbüntetést sem.” (KEK 2267)

De mi az, hogy rendkívül súlyos eset?

Nem csak a tömeggyilkosság, hanem az is, ha joggal feltételezhető, hogy a bűnös újra fog gyilkolni.

Mikor lehet ilyet feltételezni?

A szándékos, nem véletlenül, gondatlanságból, esetleg hirtelen felindulásból és nem elmebeteg által elkövetett gyilkosságnál. Igaz ugyan, hogy ez feltételezés, de erre a feltételezésre a szándékos gyilkosságot elkövető maga adott alapot, tudatosan végrehajtva a legsúlyosabb bűntettet. Ezzel maga állított ki önmagáról bizonyítványt: Nem tisztelek egyetlen törvényt sem, hiszen a legfőbb törvényt (ártatlan élet) sem tisztelem. Nem ismerek sem Istent, sem embert; nem állhat utamba sem isteni, sem emberi törvény.

A halálbüntetés olykor a társadalom védelme és önvédelme: ui ha egy gyilkost elkapnak, majd évek múltán elengednek, és ő újra gyilkol, akkor az is felelős, aki elengedi az ilyen bűnöst. Nem bűnrészes-e maga a törvényalkotó abban, hogy újabb gyilkosság történt? Erre az sem kielégítő válasz, hogy a gyilkost valóban életének fogytáig börtönben kellene tartani. Itt ui. nem csak az a kérdés, hogy miért a társadalom tartsa el részben saját költségén a gyilkost, hanem az is, hogy nem fog-e az ilyen ember a börtönben is gyilkolni? (Lehet, hogy újabb áldozata egy esetleg ártatlan fogvatartott vagy egy fegyőr lesz.) Ha a legsúlyosabb büntetés a ténylegesen életfogytiglani, akkor az így büntetett ember már rosszabb helyzetbe nem kerülhet. Nem akar-e majd az ilyen súlyosan torzult lelkű ember a legteljesebb erőszakkal élére állni a börtönhierarchiának? A primitív személyiség ui. a magasztos erkölcsi megfontolásokra általában alig fogékony. A félelem (elrettentő példa) tartja vissza elsősorban a rossztól. Ha a statisztika ellenpéldáira gondolunk, hogy ti. a halálbüntetést megtartó államokban sem kisebb az életellenes bűncselekmények száma, akkor azt is figyelni kell, hogy vajon miért pont azokban az államokban tartották meg a halálbüntetést, amelyekben? Nem volt-e ott eredetileg sokkal nagyobb a gyilkosságok és az egyéb súlyos bűncselekmények száma? Nem lehetséges-e, hogy csak a halálbüntetés fenntartásával tudnak ma is hasonló büntetési rátát felmutatni, mint a kevésbé húsbavágó eszközökkel élő államok?

Ha a bosszútól félünk (amit tilt az Újszövetség), fontoljuk meg Platón szavait:

„Egyetlen okos ember sem büntet azért, mert valaki bűnt követett el, hanem azért, hogy még egyszer ne kövessen el.”

Platón a büntetésnek csak a pedagógiai funkcióját emeli ki, de ez a halálbüntetésre is alkalmazható: Azért kell így büntetni, hogy a gyilkosság gondolatával játszó emberek ne kövessék el azt, amire hajlamaik késztetik őket, és az igazi megtorlástól való félelem előny-hátrány mérleg készítésére serkentse őket. Sok fegyenc örömmel van börtönben (ott úr a zárkában, kint meg esetleg hajléktalan és az étkezése is bizonytalan), s az ilyenek esetében inkább vonzó tényező, semmint visszatartó erő a szabadságvesztés.

A halálbüntetést megkívánja a büntető igazságosság is. Az Egyház pontosan kifejti, hogy a megtorló igazságosság csak azt tekinti, hogy a bűn elnyerje méltó büntetését, de ettől nem választható el a gyógyító igazságosság, amely figyel a személyre is. A szándékos, előre megfontolt emberölést elkövető ember már gyakorlatilag gyógyíthatatlan, itt már csak a megtorlás jöhet számításba. A megtorlás tudata azonban a bűn elkövetése előtt állókra még „gyógyítólag” hathat. XII. Piusz pápa tanítása szerint „az Egyház elméletben fenntartja a kettős típusú büntetést, azaz a vindikatív (megtorló) és gyógyító büntetés eszméjét”.

-JzK- 2015.05.03. 09:31:58

A súlyos törvényszegő nem egyszerűen abnormális személy, mert az ilyen elkenés emberséges gesztusa rövidlátó: az emberi méltóságot az ártatlan ember méltóságának rovására védelmezi. Az igazán keresztény értelmezés: a bűnt büntetni kell, de össze kell hangolni a nevelés szempontjaival, ameddig ez lehetséges. „Az igazságosság megköveteli a bűn és a bűnhődés bizonyos arányosságát” – tanítja az Egyház. Az Egyház itt világosan megkülönbözteti az emberölés (ami lehet büntetés is) és a gyilkosság (bűn) fogalmát.

Lényeges különbség, ha valaki elvileg tagadja a halálbüntetés lehetőségét, vagy csak gyakorlati megfontolások miatt (pl. tévedés esetén jóvátehetetlen) tartja szükségesnek a felfüggesztését. Ez azonban nem elvi, hanem módszertani kérdés. Mert a tévesen kivizsgált ügyek után hozott halálos ítéletek ártatlan áldozatainak bizonyosan kisebb a száma, mint a visszaesésből származó gyilkosságokból fakadó áldozatok tömegeinek. Ha valaki azzal érvel a halálbüntetés ellen, hogy az élet ura csak az Isten, és neki van joga azt elvenni, akkor az Ószövetség szemléletével közelít a kérdéshez, holott az Ószövetség alkalmazta a halálbüntetést. Ha valaki azzal érvel a halálbüntetés indokolt alkalmazása ellen, hogy az életet tisztelni kell, akkor ez éppen a megrögzött gyilkosra fordítható vissza: azoknak az embereknek az életét is tiszteletben kell tartani, akik fenyegetettek a gyilkos életben maradása által. Aki pedig az emberi méltósággal érvel, az más oldalról kezdi ki az emberi méltóságot, s érvelésének nem sok köze van a hithez.

Igazolás:

Az Ószövetség kifejezetten vallja, hogy „aki embervért ont, annak ontsák vérét!” (Ter 9: 6).

Ezen a ponton az Újszövetség sem bírálja fölül a mózesi törvényt:
„Ha gonoszat teszel, félj, mert a felsőbb hatalom nem hiába visel kardot. Isten eszköze ugyanis, hogy végrehajtsa az ítéletet a gonosztevőn.” (Róm 13:4).

Izajás próféta így int: „Ha kegyelmet kap az istentelen, nem tanulja meg az igazságot. Az igazak földjén is gonoszságot művel, s nem törődik az Úr fölségével.” (Iz 26:10).

randomuser1 2015.05.03. 15:04:41

monnyuk, eleve röhej a megközelítés egy huszonegyedik századi szekuláris európai országban, ahol jehova földi leszármazásában hívők mondhatni, kisebbségben vannak.
vagy lemaradtam valamiről?
hehe

Girhes Joe 2015.05.03. 15:48:55

@Emmanuel Goldstein:
Ne keverd a formális egyházias vallásgyakorlást a keresztény kultúrával, utóbbi szinte észrevétlenül, de teljesen átszövi a nyugati világot.

Ettől függetlenül tévedés, hogy a kereszténység tiltja a halálbüntetést. A katolikusok formálisan is megfogalmazzák ezt, hogy bizonyos esetekben alkalmazható, lásd fentebb, és az utóbbi pápák se vezettek be hivatalos tiltást, csak személyes meggyőződésből ellenjavallják. Tudtommal a görögkeletiek se tiltják, a protestánsoknál meg ahány közösség, annyiféle. Maradjunk annyiban, hogy a kereszténység megosztott az ügyben, és csak tendencia van a halálbüntetés tiltása felé.

Gergely_it · http://gergo.me 2015.05.03. 15:57:47

A liberális, régóta már csak nevében katolikus löveni egyetemtől mást nem is vártam. Tessék Szent Tamást, katekizmust, zsinat előtti pápai megnyilatkozásokat olvasni.

dunántúli gyerek 2015.05.03. 16:17:58

'Ha a történelmet szemléljük, észrevesszük, hogy nagyon lassan, de biztosan az emberek kidolgoztak olyan értékeket, melyek meghaladják a közvélemény és a törvényhozók akaratát. '

Ahogy minden egyén és csoport és kor erkölcse más, az erkölcsi tv. kategória nem jelent az égadta világon semmit.

Emlékezzünk meg a szocialista erkölcsről pl.

dunántúli gyerek 2015.05.03. 16:33:02

Ez az egész hiszti messze túlmutat a halálbüntin, sőt az a legkevésbé fontos benne. Azt hogy Orbán bevezeti, még a szocik sem hiszik, max. a DK és a PM agyhalottjai.

Orbán csak egy kis figyelmet akar, meg ellopni a show-t a Jobbiktól.

Abban meg igaza van, hogy nehogy már vmi pacalarcú brüsszeli könyökvédős mondja meg miről vitázhatunk itthon a nyilvánosság előtt.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2015.05.03. 18:04:16

"A példa kimutatja, hogy a népakaraton túl létezik egy magasabb, általánosabb érvényű elv: az erkölcsi törvény."
Hol?
1. Úgy értem, hogy jó lenne, ha létezne, de a "jó lenne, ha létezne" és "létezik" nem ugyanaz.
2. ha még a népnek (tegyük fel, hogy teljes konszenzus van) sincs joga törvénykezni, akkor kinek van? Honnan jön ez a bizonyos "erkölcsi törvény"? Azt ne mondd, hogy Istentől, mert akkor azt mondom, hogy szerintem meg Mickey egértől. Isten még, ha esetleg létezik is, akkor se áll szóba velünk, tehát nem ismerjük az álláspontját (sem pedig az érveit az álláspontja mellett), maximum a különböző felekezetekét, akik viszont ugyanúgy emberekből állnak, mint a nép.

Egyébként én se támogatom a halálbüntetést, de a bullshitelést se.

Alick 2015.05.03. 19:14:26

@-JzK-: "A megtorlás tudata azonban a bűn elkövetése előtt állókra még „gyógyítólag” hathat."

Az elrettentés inkább a kisebb vétségek esetében működik (az átlagos törvénytisztelő polgár nem szeretne egy pillanatnyi kísértés miatt sittre kerülni), viszont éppen a leginkább megátalkodott gyilkosok tekintetében a legkevésbé... a Charlie Hebdo kamikaze gyilkosai ezen csak jót röhögnének. Még a nyilvános, lassú kínhalállal járó kivégzés fenyegetése is csak azt érné el, hogy az akció végén az öngyilkossággal biztosra mennének.

Shlomo a halott zsidó terrorista 2015.05.03. 19:20:07

"Bármi legyen egy adott nép akarata, nem mehet szembe az alapvető, a közösségi életet kormányzó emberi jogokkal."

Lemaradtam valamiről?

Világkormány vezeti a földlakókat és negszűntek a szuverén államok, vagy mi?

Shlomo a halott zsidó terrorista 2015.05.03. 19:29:54

"Jézus tanításáról van szó: „Hallottátok, hogy megmondatott: szemet szemért, fogat, fogért. Én pedig azt mondom nektek…”(Mt 5, 38-48) és következik a krisztuskövető emberek példás viselkedésének leírása."

A szerző nagyon el van tájolódva a "másik orcás" tanítás ügyében.

A példabeszéd azt tanítja, hogy a "másik orcát" olyan esetben kell odatartani, amikor azt akarjuk, hogy a támadó fél úgymond "vegye magát észre", és a SAJÁT meggyőződéséből, a SAJÁT belső parancsára hagyjon fel a helytelen viselkedéssel. Ez nyilván CSAK egy bizonyos ERŐS belső erkölcsi kontrollal rendelkező agresszor esetében sikeres eljárás, egy kontoll nélküli pszichopata ösztönlény esetében NEM az.

Szó sincs arról, hogy a keresztény embernek baleknak kellene lennie, aki kész agyonveretni is magát a krisztusi tanítás jegyében, ha éppen egy elmebeteg állattal akad össze.

Shlomo a halott zsidó terrorista 2015.05.03. 19:37:17

" A halálbüntetés esetében nincs mit vitatni. Ez a vita le van zárva."

Valóban.

A katolikus egyháznak TOVÁBBRA is az az álláspontja, hogy a halálbüntetés bizonyos esetekben megengedhető.

Shlomo a halott zsidó terrorista 2015.05.03. 19:40:15

@==T==:

""A halálbüntetés esetében nincs mit vitatni. Ez a vita le van zárva." Meglehetősen pökhendi megállapítás."

Nekem elsőre az jutott róla az eszembe, hogy talán az "átkosban" párttitkár, pufajkás, vagy ilyesmi lehetett a szerző, és csak azután keresztelkedett ki - ha ugyan - amikor abból lehetett jobban megélni.

Shlomo a halott zsidó terrorista 2015.05.03. 19:44:32

@==T==:

A KEK halálbüntetésről szóló részébe erősen belepiszkáltak ám II. János Pál óta, csak tippelgethetünk, hogy miféle nyomásra. A jelenlegi szöveg gyakorlatilag a libsi lobbi szája ízét követi.

Shlomo a halott zsidó terrorista 2015.05.03. 19:52:37

@-JzK-:

"Izajás próféta így int: „Ha kegyelmet kap az istentelen, nem tanulja meg az igazságot. Az igazak földjén is gonoszságot művel, s nem törődik az Úr fölségével.” (Iz 26:10)."

Jézus meg egyenesen ezt hirdette:

"A mit akartok azért, hogy az emberek ti veletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal; mert ez a törvény és a próféták." (Mt 7,12)

Amiben ugye az is elég világosan benne van, hogy csak az vegye el a felebarátja életét, akinek minden vágya, hogy más felebarátok a viszonzás jegyében ővele is ugyanezt tegyék :)

Shlomo a halott zsidó terrorista 2015.05.03. 19:58:03

@Lord_Valdez:

"Honnan jön ez a bizonyos "erkölcsi törvény"? "

Honnan jönne? A Bibliából nyilván nem. Keresd a forrást az ellentett oldalon.

Shlomo a halott zsidó terrorista 2015.05.03. 20:02:17

@Alick:

"a Charlie Hebdo kamikaze gyilkosai ezen csak jót röhögnének"

Na ne viccelj már!

Te feltennéd a SAJÁT életedet arra, hogy a "kamikaze gyilkos" az a két szerencsétlen arab kölyök volt?

Akikkel DIREKT úgy intézték a végjátékot, hogy NE kerüljenek ÉLVE az igazságszolgáltatás kezére, és NE legyen lehetőségük bizonyítani, hogy OTT SE VOLTAK esetleg.

A harmadik kölyök is csak azért úszta meg, mert egy egész iskola bizonyította, hogy 130 kilométerre a gyilkosságtól egy osztályteremben ült.

Alick 2015.05.03. 21:05:58

@Shlomo a halott zsidó terrorista: Ja, sok minden lehetséges, ld. Osama is a CIA alkalmazottja volt még a "régi szép hidegháborús időkben"... nemrég pedig akit a nevében megöltek, annak még a holttestét is eltüntették.

Cui prodest, avagy a jenkik szarkeverései...

De tegyük fel, hogy "valódi önálló" kamikaze dzsihadista akciózik... ha Allah paradicsomába akar kerülni, ugyan mit számítana neki a halálbüntetés lehetősége..?

Másrészt, ha csak a "hazai mozdonyszőke viking terroristákat" nézzük, a kifosztom-lezúzom-megölöm szintű primitív törzsi alapállással megint csak nehéz mit kezdeni, ha az ölés és megöletés számára a harcos léthez éppen úgy hozzátartozik, mint a Nap felkelése és lenyugvása, akkor abból sem lesz igazi elrettentés.
Így halálbüntetéssel elrettenteni csak azt lehet, akinél igazából kevésbé merül fel ennek szükségessége vagy nagy a tévedés kockázata... ld. Remény rabjai...

randomuser1 2015.05.03. 23:56:33

@Girhes Joe: nem keverem, azért is méltatlankodom, kidobott ezer év lenne visszanyúlni egy ókori filozófiához a halálbüntetés kérdésében, nemdebár?

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2015.05.04. 07:32:13

@Shlomo a halott zsidó terrorista:
Milyen ellentett oldalon? A sátánistáknál?
Ez, persze, költői kérdés, mert jól látható szellemi fogyatékod miatt valamilyen teljesen abszurd logikával a zsidókra gondolsz.

Shlomo a halott zsidó terrorista 2015.05.04. 10:28:29

@Lord_Valdez:

"Milyen ellentett oldalon? A sátánistáknál?"

Nem. A Sátán zsinagógájánál. Nézz utána a Jelenések könyvében, hogy mi az.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2015.05.04. 22:03:02

@Shlomo a halott zsidó terrorista (User 984106):
Azok a bizonyosok, akik "még csak nem is zsidók"?
Ó, ember, állj le drogokkal! Nem tesznek jót neked.

Shlomo a halott zsidó terrorista 2015.05.04. 23:34:48

@Lord_Valdez:

Ez az! Ha érveid nincsenek, személyeskedj - a hülyék szerint az MINDIG bejön :)))

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2015.05.05. 07:36:45

@Shlomo a halott zsidó terrorista:
Milyen érveket vársz? Volt logikai állítás? Nem volt. Helyette volt hivatkozás egy mesekönyvre. Ha te meglátsz egy hallucináló drogost, aki azt hiszi, hogy pókok másznak a bőre alatt, akkor mit csinálsz? Érvelsz neki, hogy a pókok nem másznak a bőr alá? Ugyan már, ember!
süti beállítások módosítása