Mos Maiorum - A politika íratlan szabályai

Új, konzervatív reneszánsz az Egyesült Királyságban?

2015. május 10. - Hörcher Ferenc

hhf.jpgVáratlan fordulattal zárult a brit parlamenti választás. Miközben a fogadóirodák többsége inkább munkáspárti vezetésű kormányt várt, a közvélemény-kutatóknál pedig döntetlenre állt a meccs, a konzervatívok biztonságos többséget tudtak szerezni a parlamentben. Mivel  ilyen sikert legutóbb 1992-ben könyvelhettek el, felvetődik a kérdés: vajon egy új, konzervatív reneszánsz nyitányáról van szó?

A kérdésre a válaszom az, hogy egy ilyen fordulat egyáltalán nem olyan biztos, amilyen fölényesnek látszik az elért győzelem. Sok oka van ennek. Egyrészt a választási matematika sem sugallja ezt egyértelműen, másrészt azért nem, mert egy konzervatív reneszánszhoz nem elegendő a fölényes választási győzelem, többre van szükség. Jó kormányzásra, megfelelő gazdasági-politikai klímára, és egy olyan vízióra, amely magával tudja ragadni a lakosságot éppúgy, mint a gazdasági szereplőket és a pénzügyi világot. Az alábbiakban először a választási eredményt tekintem át ebből a szempontból, majd a politikai helyzetről lesz szó, nyilván csak röviden.

Ki nyerte meg ezt a választást?

 Ha röviden kellene válaszolnom, azt mondanám, hogy a konzervatívok mumusa, a Skót Nemzeti Párt (SNP) nyerte meg számukra a választást. A helyzet ugyanis az, hogy míg Angliában és Walesben a konzervatívoknak nem sikerült túl sok új választási skalpot begyűjteniük (valójában a munkáspárt a leadott szavazatok számában jobban erősödött itt, mint a konzervatívok – 1,5 százalékkal, szemben a toryk 0,8 százalékával), a korábban masszívan munkáspárti Skóciát letarolta az SNP, s ennek megfelelően a munkáspárt biztos bázisa egyszerűen eltűnt. Ily módon Anglia és Wales többségében konzervatív, míg Skócia szinte kizárólag nemzeti párti kezekre jutott. A választási térképen ez úgy jelenik meg, hogy Anglia kék, Skócia sárga. A piros, a Munkáspárt hagyományos színe összezsugorodott.

valasztasi_terkep.jpg

 forrás: The Guardian

De másképp is belátható, hogy az SNP nyerte meg a választást a konzervatívoknak. Az utóbbiak ugyanis egy olyan választási kampányt hajtottak végre, amelynek mindössze két fontos üzenete volt. Ezek egyike a gazdasági stabilitás volt, a másik pedig az a veszély, amelyet egy munkáspárti-skót nemzeti párti koalíció jelenthetett volna az Egyesült Királyság jövőjére. Ha innét nézzük, a választási eredmény tisztán nemzeti elköteleződés szerint oszlik meg: Angliát az Egyesült királyság egyben tartására szavazó angol, míg Skóciát a nemzeti pártra szavazó nacionalista szavazat nyerte meg. A Munkáspárt nyilvánvalóan nem érvelhetett a szakadás mellett, hisz akkor maradék angliai bástyáit is elvesztette volna, s nem érvelhetett az egyben maradás mellett sem, hiszen az viszont a skót szavazatokat idegenítette el. Így viszont, határozott nemzeti elköteleződés nélkül, a két ló között a földre esett.

 Milyenek a politikai kilátások?

genelec2015-david-cameron-cheering.jpg

 Forrás: Dan Kitwood/Getty Images

David Cameron vezetésével tehát a Konzervatív Párt  váratlan és nem-remélt győzelmet aratott a választásokon. Ám a tömegdemokráciákban a választási győzelemnek súlyos ára van – vagy betartja ígéretei jó részét a győztes, vagy azzal a népszerűségvesztéssel kell számolnia, amely a nyilvánvaló választási hazugságból fakad. Vagyis Cameronnak bizonyos ígéreteket tartania kell. Ezek közül is a legfontosabb talán – mégpedig össze-európai nézőpontból – az az ígérete, hogy népszavazásra bocsájtja az uniós tagságot, mégpedig a közeljövőben, akár már az eredetileg ígért 2017 vége előtt is. Nem pusztán az a kérdés, hogy kilép-e az Egyesült Királyság az Európai Unióból (ezt a forgatókönjyvet Brexit-nek nevezi a brüsszeli newspeak), hanem az, hogy ha bennmarad, annak milyen ára lesz.

 Cameron ugyanis világossá tette: az Uniót számos területen visszavonulásra kívánja rávenni, hogy ezzel biztosítsa a maga számára a népszavazási győzelmet a bennmaradás vagy távozás kérdéséről. A jól értesültek szerint már a június 21-i brüsszeli uniós csúcsértekezleten benyújthatja azt a kívánságlistáját, amelyért cserébe garantálja, hogy a Konzervatív Párt a bent maradás mellett tud kampányolni a népszavazáson.

 Az európaiak azt remélik, hogy Cameron e tárgyalásokon nem lesz túl erős, mert a saját pártjában egymásnak feszülő EU-szkeptikusok és EU-párti képviselők béna kacsává fogják változtatni. Ám van egy másik lehetséges szcenárió is: az, hogy Cameron a választások után megerősödve fog tárgyalni Brüsszelben, maga mögött tudva a City erejét és lobbi potenciálját, s a brit EU-tagságot kulcskérdésnek tekintő Merkel kénytelen lesz stratégiai engedményeket tenni célja biztosítása érdekében.

 Ám egy ilyen fordulat esetén sem látszik egyértelműnek, hogy Cameron valóban sikeres áttörést tud végrehajtani. Az európai vezetők ugyanis attól rettegnek, hogy az Egyesült Királyság példája precedensként fog szolgálni más renitens országok/politikusok számára, s ez akár az egész európai integrációs folyamatot is mély válságba taszíthatja. Az mindenesetre jól látszik akár Orbán Viktor példájából is, hogy az EU-val kapcsolatban kritikusabb tagállami politikai vezetők már most amellett érvelnek, hogy a britekhez hasonlóan nekik is erőteljesen fel kell lépniük nemzeti érdekeik érvényesítése érdekében.

 A brit EU-tagsággal kapcsolatos bizonytalanságok miatt tehát Cameron pozícióját nem lehet egyértelműen erősnek tekinteni. Kétségtelen, hogy már eddigi teljesítményével is felülmúlta a vele kapcsolatos várakozásokat. Ám a nagy kérdés az, hogy most, amikor kifejezetten invenciózus politizálásra lesz szüksége, vajon valóban képessé válik-e arra, hogy erős vezetőként lépjen fel hazája érdekei védelmében.

 És akkor még nem szóltunk a fenyegető skót helyzetről.

sturgeon-snp-elect_3273523b.jpg

 Forrás:  Getty Images

Pedig egyes elemzők szerint a hazájában monopolhelyzetbe került politikai erő, a Skót Nemzeti Párt sikeres, fiatal női vezetője, Nicola Sturgeon már jövőre felvetheti újra a kiválásra vonatkozó szavazás ötletét.

A bejegyzés trackback címe:

https://mosmaiorum.blog.hu/api/trackback/id/tr287448840

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.05.11. 05:18:55

Az angol ballibek győzelme konzervatív reneszánsz lenne?

Hörcher Ferenc 2015.05.11. 08:08:52

@maxval bircaman szerkesztő: Kedves maxval bircaman szerkesztő: azért a kérdőjel a címben! Amúgy nem teljesen értem: gondolom Cameront és pártját nevezi ballibnek? Kifejtené? Mert a skót nacionalista párt nehezen nevezhető ballib pártnak.
ÜDv,
HHF

-JzK- 2015.05.11. 08:32:36

A buziházasságot törvénybe iktató Cameron mitől is lenne konzervatív?

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.05.11. 10:10:28

@Hörcher Ferenc:

Konzervatív, akinek egyik fő programpontja az egynemű "házasság"?

Akkor én meg vegetáriánus vagyok, aki húst eszik... Ez amolyan modern, haladó, európai vegetarianizmus... :-)

Hörcher Ferenc 2015.05.11. 10:37:29

@maxval bircaman szerkesztő: Bocsánat, a homoszexualitás szerintem nem politikai kategória. Üdv, HHF

maxval bircaman felelős szerkesztő · http://bircahang.org 2015.05.11. 11:47:20

@Hörcher Ferenc:

Nyilván nem.

De a homoszexualitás társadalmi értékelése már nagyon is politikai kérdés.

simonpali 2015.05.11. 12:49:47

Kedves Horcher Ferenc, azert azt kisse tulzasnak tartom hogy az SNP nyerte meg a valasztasokat a konzervativoknak. Eleg ha hozzaadjuk az SNP altal nyert mandatumokat a Labour mandatumaihoz es latjuk hogy a Munkaspartnak meg akkor se lett volna semmi eselye a gyozelemre. Valahogy ugy erzem azok utan hogy a brit sajto is alaposan mellefogott a varhato eredmeny megtippeleseben, most elkezdik ugymond "felteni" Cameront a varhato nehezsegektol, pl a Tory"backbencherek"lazadasatol. Szerintem eppen hogy konnyebb dolga lesz a brit miniszterelnoknek azok utan hogy a Liberalisok nelkul kell kormanyoznia. Es hogy miert nem nyert a Labour? Pl azert nem amit senki sem mer leirni a pol.korrektseg miatt. Sajnos Milibandnak orrpolipja van, ami egeszen mulatsagos hangzast ad a beszedenek. A valasztok jo resze nyilvan nem akart ilyen hangot hallgatni a kovetkezo 5 evben. :) A masik, komolyabb ok hogy olyan temakat talalt, amelyek nem igazan ertek el a tarsadalom ingerkuszobet. Pl, a tegnapi Timesban irta egy ujsagiro hogy az un zero contracton levo munkavallalok osszvissz a munkavallalok 2.3%at teszik ki, es nagyobb reszuk elegedett a helyzetevel. Miliband megis ezt szajkozta, mennyire rossz nekik.

simonpali 2015.05.11. 12:55:38

Valojaban a Labour van borzalmas allapotban. Talaltak egy fiatal, jol beszelo intelligens jeloltet, aki aztan siman kikapott Camerontol, annak ellenere hogy a UKIP valszeg inkabb a Toryktol vitt el szavazokat. Kicsit ugy jartak mint az MSzP GYurcsannyal, csak nekik egy Tony Blair-uk volt, aki megnyert 3 valasztast nekik, a vegere viszont mar totalisan persona non gratava valt. A Labour joreszt Tony Blair miatt vesztett, ahogy az MSZp is Gyurcsany miatt vesztett (joreszt) 2010 es 2014ben. Meg egy parhuzam: a Toryk is jonehany idokozit vesztettek el az utobbi idoben, minden ilyen vereseguk utan felroppent a hir hogy Cameron ellen lazadoznak. Most meg tenyleg elkepeszto siman nyertek. Szoval a Fideszt es Orbant sem kell felteni, szerintem. Amig legalabbis nincs komolyan veheto ellenfel a paston.

Hörcher Ferenc 2015.05.11. 13:19:21

@simonpali: KEdves simonpali. ELfogadom, volt abban egy kis költői túlzás. De ha megnézzük a táblázatot, azt látjuk, hogy összes szavazatszámban a labour többet erősödött, mint a konzervatívok (+ 1,5 vs + 0,8). Persze nem eleget. S persze az egyéni mandátum mindig esélyt teremt arra, hogy országosan torzuljon az eredmény. Pl. az SNP 1,454,436 szavazata 56 képviselői helyet hozott, míg a Libdem 2,415,888 szavazata csak 8-at. A lényeg, ha meglenne az 50 szavazat a Labournek, amit elvitt az SNP, egész más parlamenti helyzet lenne.

simonpali 2015.05.11. 13:43:52

@Hörcher Ferenc: Meg ugye a UKIP 3.8 millio szavazata ert 1 azaz EGY parlamenti mandatumot a partnak. Itteni bevandorlokent persze nem sirok ezen, de azert az otthoni ballib barataink figyelmebe ajanlanam az angol valasztasi rendszer visszassagainak tanulmanyozasat es a kulonbozo europai forumok ele citalasat. (persze tudom a valaszuk erre hogy ez egy sokkal regebbi demokracia, erettebbek, okosabbak stb stb blablabla) Erdekes volt a 85 eves felsokozeposztalybeli ugyfelem reagalasa amikor felvetettem neki ezt a kerdest. Azt mondta hogy: But it works. (Mukodik, marmint a valasztasi rendszeruk) So do not fix it. (ne nyuljunk hozza, ne javitsuk meg) Ez igy rendben is volna, csak hat igy kozel 4 millio ember akaratat ossz-vissz egy parlamenti kepviselo jeleniti meg. Hol marad a nagy ossz europai felhaborodas az aranytalansag miatt? Ha a Labournek plusz 50 szavazata lenne, erosebb ellenzek lenne, en csak ennyi kulonbseget latok, erdemben nem tudna befolyasolni a kormanyalakitast. Raadasul most a lazadozobb Toryk is otszor meg fogjak gondolni hogy dezertaljanak e a UKIPba.

Hörcher Ferenc 2015.05.11. 14:21:08

Egyetértek, hogy érdemes rá kitérni, mert fontos aránytalanság!
S az is igaz, hogy az egyik nagy vesztes a UKIP.
De gondolom, ezt mi nem nagyon siratjuk, akár melyik politikai oldalhoz tartozunk is.
süti beállítások módosítása