KOMMENTÁR

A hétfői találkozón is a német álláspont bizonyult erősebbnek.

A világ hétfőn arra figyelt, milyen megállapodásra tud jutni egymással a német kancellár és a francia elnök. Nos, ahogy ez már Európában lenni szokott, az ebéd utáni sajtókonferenciára a felek hoztak is muníciót, meg nem is.

A BBC által élőben közvetített sajtótájékoztatón mindkét tárgyalópartner a helyzet súlyosságára és saját történelmi felelősségükre utalt. A Telegraph beszámolója szerint Sarkozy a következőképp fogalmazott: „Történelmi választás ez. Franciaország és Németország barátsága diktálja.” Hogy mit is? „Vissza kell nyernünk a növekedést és ezért elhatároztuk, hogy hosszú útra indulunk, a jövő érdekében.”  Ugyanezt az elkötelezettséget próbálta sugározni Merkel is: „Nagyon nehéz helyzeten megyünk keresztül. Vissza kell nyernünk a bizalmat a piacon és bizalmunkat az eurózónában.”

De milyen tényleges lépésekről sikerült megállapodniuk ez ügyben?

Bejelentésük szerint határozott tervet fognak letenni Herman Van Rampuy, az Európai Tanács elnökének asztalára szerdán, amely a csütörtök-pénteki csúcstalálkozó tematikáját fogja meghatározni. A cél az Európai Szerződés átalakítása, lehetőleg úgy, hoy mind a 27 tagállamra vonatkozzon a változtatás, de ha ez nem lehetséges, akkor a 17 euró ország számára lesz kötelező. A megállapodásnak márciusig kell végleges formát öltenie. A változtatások pedig a következőképp körvonalazódnak:

• A GDP 3 %-át meghaladó költségvetési deficit automatikus szankciókat fog maga után vonni.
• A reformokhoz elég lesz a minősített – 85 %-os – többség, nem kell mindenkinek egyetértenie.
• Az eurózónán belül a cél a kiegyensúlyozott költségvetés kell legyen.
• Az Európai Stabilitási Mechanizmusnak 2012-ben életbe kell lépnie.
• Az EKB szerepe nem fog változni – nem fog végső kölcsönt nyújtani a bajba jutottaknak továbbra sem.
• Nem lesznek euro-kötvények.

A határozott célkitűzések elérésének módja mindebből persze még nem világos. Pedig az Unió működésének rákfenéje köztudottan a döntéshozatali mechanizmusainak nehézkessége, a konszenzus döcögő kialakítása. De érthető az óvatosság, amely a merészséghez párosul: a közös európai fellépésnek nem szabad elijesztenie az óvatosabb tagországokat – mint amilyen például az Egyesült Királyság. Ezért hangsúlyozta a páros, hogy a nemzeti szuverenitást az Európai Bíróság továbbra sem sértheti a költségvetési deficitplafon túllépését szankcionálva.

Egymásra figyelve Forrás: dpa

A hét továbbra is európai diplomáciai nagyüzemet ígér. Az olasz és a spanyol kormány is szükségintézkedéseket kénytelen hozni. Az USA pénzügyminisztere, Timothy Geithner Németországban, Párizsban majd Olaszországban is tárgyalni fog. AZ Európai Néppárt szerdán Marseille-ben ülésezik, csütörtökön-pénteken pedig európai csúcs lesz.

Az európai vezető páros hozta tehát szokásos formáját. Merkel fűti a kazánt, de csak óvatosan, nehogy berobbanjon, Sarkozy pedig próbálja lecsapolni a gőzt. Hogy haladunk-e előre, meglátjuk. S még nagyobb kérdés, kinek lesz jó, ha halad előre az európai szerelvény – s persze az sem mellékes, milyen irányba. A központosító törekvésekhez ugyanis nehéz lesz választói támogatást szerezni – ezért nyilván a gazdasági válságból való kilábalás, a gazdasági helyzet javítása áll majd az európai politikai retorika középpontjában, s kevesebb szó esik majd a nemzeti szuverenitások újabb, szükségszerűnek látszó megnyirbálásának szándékáról.