Forrás: blogs.telegraph.co.uk

SZEMLE

Mint történelmük során oly sokszor, a skótok újra harcba szállnak a függetlenségükért, ám ezúttal kard helyett elég tollat ragadniuk.

Hűen választási ígéretéhez, a tavaly májusban fölényes győzelmet arató Skót Nemzeti Párt elnöke, Skócia első minisztere kitűzte a függetlenségi referendum időpontját 2014 őszére. Ez a dátum szimbolikus jelentősséggel bír a skótok szemében: pont a 700. évfordulója az angolok felett aratott brannockburn-i diadalnak. Salmond minden bizonnyal bízik a csillagok szerencsés együttállásában, és most ő szeretné diadalra vezetni népét a küzdelemben, mely szavai szerint a legfontosabb az elmúlt háromszáz évben.

Persze Londonban sem ülnek tétlenül a politikusok: azonnal összezártak az unió fenntartása érdekében. A Munkáspárt vezetője, Ed Miliband és David Cameron miniszterelnök egymást túllicitálva hangoztatták ellenérzésüket a népszavazással szemben. Erre különböző okaik voltak: a Munkáspártnak hagyományosan erős bázisa Skócia, érzékenyen érintené őket elvesztése, míg a tory miniszterelnöknek presztízskérdés lenne Skócia elvesztése, nem beszélve arról, hogy Nagy-Britannia többi állama is könnyen vérszemet kapna. (Nem lényegtelen megjegyezni, hogy konzervatívokat csak nagyítóval találunk Skóciában.)

Forrás: scotsman.com

A referendumról azonban még csak elképzelések vannak és heves viták folynak a határ mindkét oldalán: A skót parlamentben például néhány munkáspárti képviselőt egyenesen anti-skótnak tituláltak a vita során.

Egyelőre nem sikerült megállapodni abban sem, hogy van-e joga Holyrood-nak (ez a skót parlament helyszíne és neve) kiírni és megtartani egy népszavazást a függetlenségről. A devolution részeként 1998-ban elfogadott Scotland Act ugyan végrehajtói jogokat delegál a Holyrood-nak, de az alkotmányos kérdéseket megtartotta a Westminster. Nagy-Britanniában a népszavazások amúgy sem kötelező érvényűek a törvényhozásra nézve, csupán megfontolásra kell őket bocsátani.

Michael Moore, Skóciáért felelős miniszter szerint azonban, ha a skótok kizárják a döntésből az angolokat, akkor a referendum eredménye könnyen megtámadható lenne, és a Legfelső Bíróságon landolhatna az ügy, bár ez egyik félnek sem érdeke. David Cameron „szenvedélyesen” az Unió fenntartása mellett áll: véleménye szerint mindkét ország csak veszíthet a szakításon. Kiemelte, hogy ő a kérdés határozott és fair rendezésében érdekelt, sőt szerinte szívük mélyén a skótok sem pártolják a teljes elszakadást. Biztonságpolitikai szempontból sem mellékes a kérdés: a Nagy-Britannia nukleáris elrettentő-képességét biztosító Trident-rakéták is skót földön vannak ugyanis.

Forrás: geograph.org.uk

Pillanatnyilag jogi állóháború van kialakulóban a felek közt. London belemenne abba, hogy időlegesen „átutalja” a szükséges jogosítványokat (a Scotland Act 30. cikkelye alapján), de ezzel együtt feltételeket is megfogalmaz: a szavazást minél hamarabb meg kell tartani, de mindenképp 18 hónapon belül; csak igen/nem válasz lehetőséggel; továbbá csak 18 éven felüliek jogosultak a voksolásra. 

Ezt értelemszerűen elfogadhatatlannak tartják északi szomszédaik, David Cameront a skótok belügyébe való beavatkozással vádolják, és egyik ponttal sem értenek egyet. 

Ragaszkodnak a 2014-es dátumhoz, a korhatárt levinnék 16-17 évre és egy harmadik opciót, az ún. devolution-max opciót is felkínálnának a szavazóknak. 

Devolution-max:  Ezt a lehetőséget Alex Salmond fogalmazta meg először egy pártgyűlésen. Teljes belső autonómiát biztosítani Skóciának, miközben a kül- és védelmi politika megmaradna közös szinten. Látszólag nincs kidolgozva ez a javaslat, de sok bizonytalan unió-párti szavazót elcsábíthat, ezért a Westminster ellene van.

Alex Salmond többször kijelentette, hogy világos felhatalmazásuk van a kérdés kiírására, mivel az SNP abszolút többséget szerzett Holyrood-ban tavaly, és ezért nem igényel további jogi megerősítést a Westminstertől. Skócia első minisztere elismeri, hogy az eredmény nem kötelező érvényű, de véleménye szerint akkora morális és politikai nyomás nehezedne a Westminsterre, hogy nem maradna más választásuk.

Alex Salmond Forrás: cuthulan.wordpress.com

Az ügy társadalmi támogatottságát is érdemes megvizsgálni, az ugyanis elég vegyes képet mutat. Nem alaptalanak a vádak, miszerint az SNP azért tolná ki az időpontot 2014-re, hogy addig nagyobb támogatást tudjon az ügy mögé állítani. Most még ugyanis valószínű, hogy a „nem” válaszok kerülnének fölénybe.

A szavazók szempontjából talán a legfontosabb kérdés, hogy gazdaságilag jobban vagy rosszabbul járnak-e, ha különválnak Nagy-Britanniától és relatíve kis országgá válnak Európa politikai térképén. Ahhoz, hogy egyedül is sikeresek legyenek, a Skandináv államokat kell mintául venniük: ez első körben magas adókat és magas szociális juttatásokat jelent. Minden bizonnyal az Északi-tenger olajtartalékai jótékonyan hatnának a skót költségvetésre, ha az valóban mind hozzájuk folyna be. Szakértők szerint azonban 2020-ig lehet csak fenntartani a napi 3 millió hordónyi kitermelést. Összességében már középtávon sincs garancia arra, hogy Skócia meg tudja őrizni versenyképességét, de ez persze nagyban fog függni a jövő kormányaitól.