Kolozsvár fontos kulturális központ. E héten a Babes-Bolyai Tudományegyetemen például több fontos tudományos eseményre is sor került. Egy sokszerzős angol nyelvű könyv bemutatóján a 20. századi erdélyi magyar történelem mai rekonstrukciós kísérleteiről kaptunk átfogó képet. Csütörtök estétől pedig a Magyar Politikatudományi Társaság tartja ugyanitt éves közgyűlését. Magyar-magar párbeszéd, időnként angolul, Romániában.
Hasonló léptékű, magyar nyelvű Erdély-történetről a nyolcvanas évekből emlékszem, ha minden igaz, Köpeczi Béla főszerkesztőségével. Angol nyelvűről pedig nincs is tudomásom. Ezért nagy jelentőségű, hogy az erdélyi magyarság 20. századi történetét egy most megjelent angol nyelvű kötetben majd hétszáz oldalon taglalják fiatal erdélyi magyar történészek. A kötetet az Atlantic Publishing House neve alatt a Columbia University Press adja ki, Király Béla szellemi örökségének továbbéléseként, Romsics Ignác sorozatszerkesztésében. A kötet bemutatójára népes közönség gyűlt össze a Magyar Történettudományi Intézet emeleti dísztermében.
Az eseményt a magyar nyelvű dékánhelyettes, Rüsz-Fogarasi Enikő nyitotta meg. A kötet megjelenését Horváth István, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója méltatta szakmailag, a téma monografikus kifejtése felé vezető fontos lépésként értékelve azt. Ezután Romsics Ignác kapott szót, aki a jelek szerint anyaországi műhelyépítése után arra is kedvet kapott, hogy Kolozsvárott is megvesse a lábát. A rendezvény után a dékánhelyettes asszony elmesélte, hogy valójában azért olyan fontos Romsics jelenléte, mert a történészek korábbi vezetője, Csucsuja István professzor nyugdíjba ment, így a fiatalabb generáció számára most Romsics tud példát adó mesterként tevékenykedni. A nap főhőse Hunyadi Attila, a kötet szerkesztője, aki a tanszék mai vezetőjével Lönhart Tamással együtt láthatólag jó ideje a kötet létrehozásának lázában tevékenykedett.
Hogy mit rejt a majd hétszáz oldal, azt persze a könyvbemutató nem tudta mind megmutatni. De néhány dolog kiderült: hogy a szerkesztők a nagy erdélyi sorskérdések tárgyalását (világháborúk, Trianon, hasonlók) most tudatosan nem látták feladatuknak, hogy inkább a történelem alulnézetére, társadalomtörténeti vonatkozásaira voltak kíváncsiak, hogy a rendszerváltás után szocializálódott kutatónemzedék bemutatkozásáról van szó, s hogy minden szerző maga választotta ki témáját, s a készülő tanulmányokat aztán a szerkesztő próbálta egységes kötetté gyúrni. A helyi sajtó valamint a szintén fiatal magyar konzul élénk érdeklődése mellett zajló bemutató után szakmai kerekasztal következett, majd a polgármesteri hivatallal szemben található magyar étteremben késő éjszakába nyúló vacsora, ahol a magyar történelem és tudománypolitika legfontosabb kérdései élénk vita kíséretében kerültek terítékre.
Másnap, csütörtökön viszont a Magyar Politikatudományi Társaság idei gyűlésének megnyitójára került sor, az egyetem szépen rendben tartott hatalmas Aula Magnájában. Kisebb regionális diplomáciai sikernek, de minimum diszkrét eredménynek tekinthető, hogy Balázs Zoltán, a társaság elnöke Kolozsváron köszönthette a vándorgyűlésen részt vevő politológus tagságot. A fiatalok közül ugyanis sokan most először jártak Kolozsváron, s az egyetem érzékelhetően barátsággal fogadta őket. Ezt a fogadtatást viszonozta a gesztus, hogy a nyitóelőadás megtartására Ilona Culicot, az egyetem Szociológia Karának professzorát kérték fel, aki az állampolgárság érzékeny témáját tárgyalta angol nyelven. Ez után az idei Kolnai-díj átadására került sor, amit Mándi Tibor az ELTE jogi karának oktatója nyert Ideológia és hagyomány című kötetével. A díjazott szintén angol nyelven tartott előadásában azt fejtegette, hogy „milyen érzés politológusnak lenni”, a szakma önreflexióját mélyítve el. Amit aztán az ünnepi fogadás követett, ahol e sorok írója többek között Szabó Máté ombudsmannal, az ELTE professzorával, és Salat Leventével, a Magyar Tudományos Akadémia frissen megválasztott külső tagjával beszélgetett az erdélyi magyar oktatásügy aktuális nehézségeiről, majd az Orbán János Dénes költő által üzemelt Bulgakov kávéházban Molnár Gusztáv és Bretter Zoltán filozófusokkal, a Monarchia, az első világháború és a Horthy-korszak megítéléséről. Hazafelé pedig, az egyetemi szállásra Kántor Zoltánnal, pázmányos tanártársammal sétáltunk, a nemzetpolitika pillanatnyi nehézségeiről mélázva, amúgy magyar módra.
