Forrás: independent.co.uk

KOMMENTÁR

Távozik David Cameron kormányának védelmi minisztere. Liam Fox azért kényszerült a búcsúra, mert heves támadások érték egy közeli barátja miatt, aki tanácsadójának adta ki magát. A miniszterek viselkedését szabályozó kódexet valószínűleg szigorítani fogják.

A BBC híradása szerint huszonkétszer találkozott barátja a miniszterrel a Védelmi Minisztériumban, és 18-szor utazott vele külföldre, olyan célországokba, mint Srí Lanka, Izrael, USA, Szingapúr. Adam Werritty nem áll(t) a minisztérium szolgálatában, és ennek ellenére olyan névjegyeket osztogatott, melyeken az állt, hogy ő a miniszter tanácsadója.

Az egyik legtöbbet támadott epizódja a Werritty-Fox barátságnak egy Dubai-ban júniusban összehozott találkozó a védelmi államtitkár és a minisztériummal üzleti kapcsolatot építeni igyekvő üzletember között. A konzervatív politikus kénytelen volt elismerni, hogy helytelen volt minisztériumi köztisztviselő jelenléte nélkül fogadni az ajánlattevőt, de tagadta, hogy üzlet született volna a beszélgetés eredményeképp.

Fox azt állítja, hogy a huszonkét minisztériumi alkalom pusztán „társasági jellegű találkozás” volt. Ilyennek értékelte azt a megbeszélést is, amikor egy harmadik fél, az Egyesült Királyság izraeli nagykövete is jelen volt. Szerinte barátja „soha nem volt ott a szokásos minisztériumi megbeszéléseken”, és vele soha „kereskedelmi vagy védelmi kérdéseket nem tárgyaltak” találkozóikon. A védelmi minisztérium közleménye szerint közös útjaikon Werrity „nem volt Fox úr delegációjának tagja, és nem vett részt hivatalos fogadásokon”.

Mégis, mi adott okot akkor a támadásra? Senki nem állította azt, hogy a védelmi miniszternek személyes előnye támadt volna Werrity ténykedéséből. Ám az ellenzéki Munkáspárt szerint megszegte a miniszterek viselkedését szabályozó kódexet. Az ügyben vizsgálatot követeltek, hogy tisztán láthassanak, vajon milyen háttere van az üzletembernek a védelmi iparban, és hogy nem foroghat-e fenn kényes adatok kiszivárogtatásának esete, vagy más nemzetbiztonsági kockázatról nem lehetett-e szó.

Liam Fox és delegációja egy külföldi látogatáson. Hátul, középen, lehajtott fejjel Adam Warrity Forrás: europaquotidiano.it

A miniszterek viselkedését szabályozó kódex szerint a minisztereknek „biztosítaniuk kell, hogy ne támadjon – tényleges vagy látszólagos – konfliktus közéleti kötelezettségeik és magánérdekeik között”. Ha mégis ilyen támadás éri őket, a kabinetminiszterrel való egyeztetés után a miniszterek érdekeltségeit vizsgáló független szakértőhöz kell fordulniuk. A minisztereknek e megkötések ismeretében személyes felelősséget kell vállalniuk cselekedeteikért, és azért, hogy azokat hogy tudják megvédeni a Házban és a nyilvánosság előtt. Végső bírájuk azonban a miniszterelnök, aki dönt az érintettek ügyében. A megtámadott politikus elismerte, hiba volt részéről „összemosni a hivatali posztjából fakadó felelősségeket és egy barátjához fűződő személyes szálakat”, és ezért bocsánatot is kért. Azt is elismerte, hogy másokban az a „megtévesztő benyomás támadhatott, hogy Mr. Werrity hivatalos tanácsadó és nem pusztán egy barát.” Ám hozzáfűzte, hogy amikor tudomására jutott a névjegyek ügye, „világossá tette, hogy azokat ki kell vonni a forgalomból és nem szabad máskor használni”.

Politikai megfigyelők szerint Fox lemondásához az vezetett, hogy az ügyben vizsgálódó köztisztviselők által készített, még nem nyilvános anyag erőteljes nyelven kritizálja a minisztert kapcsolatáért. A BBC politikai szerkesztője, Nick Robinson szerint „röviden távozott, mielőtt – minden valószínűség szerint – erre felszólítják.”

A távozó miniszter a következőképp magyarázta lépését: „Többször is említettem, hogy a nemzeti érdek mindig meg kell előzze a személyes érdeket. Most saját mércémhez kell igazodnom, és ezért nagy szomorúsággal úgy határoztam, lemondok a védelmi államtitkár pozíciójáról.”

A politikai elemzők szerint Cameron elég időt hagyott miniszterének, hogy megvédje magát, de aztán be kellett látnia, hogy a kérdések özönével nem tud mit kezdeni a megtámadott, és ezért csütörtökön már úgy ítélte meg, hogy az államtitkár helyzete tarthatatlan. Az ellenzék is hasonlóan látta a helyzetet, de konzervatív képviselők védelmükbe vették a minisztert, azt állítva, hogy bár kétségtelen, hogy hibázott, az elkövetett vétség súlya nem volt olyan, hogy az indokolta volna a lemondást.

Az ügy pikantériáját az adja, hogy a miniszter szakmai munkáját kevesen vonják kétségbe. Az átvett 38 milliárd fontos hiány lefaragásáért fájdalmas lépéseket vállalt a tárca költségvetésében, és sokak szerint igen jó úton haladt annak rendbetétele felé. Legfontosabb hagyatéka a Kadhafi rendszerrel szembeni sikeres katonai fellépés levezénylése marad. Távozása a miniszterekkel szembeni írott és íratlan szabályok erejének bizonyítéka.