Mi lesz a BBC-vel? economist.com

SZEMLE

A konzervatív kormány költségcsökkentő programja elérte a közmédiát is. A semlegességét egyre inkább elveszítő BBC-t megszorítások és elbocsátások fenyegetik.

Nehéz jövő elé nézhet a világ legnagyobb műsorszolgáltatójának számító BBC, miután a fő bevételi forrásának számító licenszdíj összegét (azaz a televízió üzemben tartási díját) az angol kormány nominális értékén befagyasztotta minimum 2017-ig. A gyakorlatilag 1922-es megalapítása óta folyamatosan növekvő és terjeszkedő BBC most először nézhet szembe komoly megszorításokkal.

A helyezetet tovább nehezítheti, hogy az eddig a Külügyminisztérium által támogatott BBC World Service-t ezen túl saját maguknak kell finanszírozniuk, illetve rájuk bízták az S4C elnevezésű walesi televízióadó fenntartását is. A BBC saját előrejelzései szerint versenyképességének megőrzése érdekében jelenlegi kiadásait 16 százalékkal kellene csökkenteni. Elemzők szerint két út állhat a cég előtt: vagy radikális reformot hajtanak végre, ami magába foglalhatná az egyik csatorna megszüntetését is, vagy apró „kozmetikázásokat” hajtanak végre, vagyis sok területről vonnának el kisebb összegeket.

 ÜZEMBEN TARTÁSI DÍJ ANGLIÁBAN

A díjat minden angol háztartásnak meg kell fizetnie, ha élő televízióadást szeretne nézni. Tehát fontos, hogy nem magáért a televíziókészülékért kell fizetni, hanem csak akkor, ha szeretnének rajta élő műsorokat is nézni. A díj színes műsorszolgáltatás esetén jelenleg 145 font (körülbelül 50 ezer forint) évente. Hasonló díj egyébként más országokban is létezik, régebben Magyarországon is volt hasonló.

A cég vezetői egyelőre az utóbbi mellett foglaltak állást, csatornát pedig semmiképpen sem szeretnének megszüntetni. Így a kívánt költségcsökkentést főleg a cég nyugat-londoni székhelyének eladásával és vidékre költöztetésével oldanák meg, illetve ezzel párhuzamosan mintegy 2000 vezető beosztású alkalmazott elbocsátását tervezik. Ezenkívül már eddig is 37 millió fonttal csökkentették a cég által fenntartott internetes oldalak költségvetését, illetve megszüntették a World Service balkáni, karibi és portugál-afrikai műsorszórását, további 47 millió fontot takarítva meg ezzel. 15 százalékkal tervezik csökkenteni a sportközvetítésekre szánt keretösszeget is, amely várhatóan nagy felháborodást fog kelteni a futballszerető nemzet lakosai körében.

Felszeletelés várhat a BBC-re economist.com

Kritikusok szerint az évek során a cég valóban túlterjeszkedett, ezért a megszorítások segíthetik a cég jövőbeni versenyképességét. A terjeszkedés a cég szervezetére is kihatással volt, hiszen a BBC jelenleg körülbelül 23 ezer embernek ad munkát, és létrejöttek olyan „kreált” vezetőségi pozíciók, mint a „változás-menedzsment vezető” (change management lead), vagy a „jutalmazási vezető” (rewards director). A kiadások növekedéséhez vezetett az is, hogy az utóbbi tíz évben a BBC komolyan vette azon kitűzött célját, hogy az ország egész lakosságát szórakoztassa és képviselje. Így többek között 1XTRA névvel saját rádióadót kapott a városi fekete lakosság, az ország ázsiai lakosságának pedig létrehozták az Asian Network-öt. A BBC3 televízió csatornát kifejezetten a fiatal városi munkásságnak hozták létre, a főleg dokumentumfilmeket sugárzó BBC4-et pedig az értelmiségnek. Azonban a rengeteg új adó és csatorna sem tudta megakadályozni, hogy a BBC nézettségi részesedése az utóbbi időben folyamatosan csökkenjen. Ezért az elemzők szerint hasznos lehetne a csatornák összevonása. A megszorítások miatt úgy tűnik, hogy valóban véget érhet az eddig követett politika, a tervezetek szerint az Asian Network költségvetését a harmadával csökkentenék, illetve a BBC3 és BBC4 is jelentős költségcsökkentésekkel számolhat.

Az Economist szerint azonban ezek a megszorítások azt jelentenék, hogy a BBC-nél ezentúl a lakosság megnyerése helyett a politikai vezetés szimpátiájának elnyerése lenne a cél. Állításukat azzal támasztják alá, hogy a tervezetekben nem szerepel a főleg hírekkel és politikával foglalkozó 4-es rádió csatorna költségeinek csökkentése, valamint hogy a BBC többet szeretne költeni természettudományos és tényfeltáró műsorok készítésére. Szerintük ezeket a műsorokat főleg a politikusok és a felsőosztály kíséri figyelemmel, így ezentúl a vállalat az ő megnyerésükre fog törekedni. Így féltik a közmédia függetlenségét az átpolitizálódástól. Félelmeiket tovább erősíti, hogy a vállalatot ellenőrző BBC Trust élére júniusban, több mint tíz év után újra egy konzervatív párti úriember, Lord Chris Patten került. A Trust egyébként a maga ellentmondásos feladatával egy felettébb érdekes intézmény: egyszerre hívatott a BBC és a díjfizetők érdekeit is képviselni.

A liberálisok szerint a toryk össztűz alá vették a BBC-t toonpool.com

A BBC semlegességének kérdése az utóbbi időben elég felkapott téma lett az országban, a konzervatívok már évek óta elfogultsággal és részrehajlással vádolják a BBC-t. Szerintük a közmédia már több mint 10 éve egy szűklátókörű baloldali liberális elit kezében van, így véleményük szerint a BBC már régen nem semleges, ezért éppen ideje lenne depolitizálni. A BBC-t az utóbbi években körülvevő botrányok a konzervatívok állításait látszanak alátámasztani. Pár éve kiderült ugyanis, hogy a csatorna hamis felvételekkel próbálta bebizonyítani, hogy a Primark nevű ruházati cég gyermekmunkát alkalmaz. A királynőt is megpróbálták lejáratni: trükkösen vágott felvétellel igyekeztek negatív színben feltüntetni Őfelségét az ország előtt. Éppen ezért a keményvonalas konzervatívoknak Patten kinevezése sem volt jó hír, hiszen Patten híres EU-barátságáról, valamint ő a párt balszárnyának egyik kulcsfigurája. A keményebb konzervatívok attól félnek, hogy Patten nagyon is jól fogja magát érezni új munkahelyének liberális légkörében, elhalogatva a reformokat. A kormány azonban kiállt Patten mellett, szerintük pont egy ilyen ember kell most a közmédia felügyeletére, aki eddig is bizonyította, hogy az elvek embere.

Úgy tűnik tehát, hogy a BBC az utóbbi idők trendjeként egyre többet veszít semlegességéből. A BBC semlegességének megőrzése ugyanakkor rendkívül fontos lenne, hiszen a vállalat neve nem csak az angolok számára jelentette a megbízható és elfogulatlan információk forrását, hanem a világ többi részének is. Ha a jelenlegi folyamatok tovább folytatódnak, akkor lehet, hogy a pártsemleges közszolgálat után az angol politikai kultúra egy újabb mítoszának is búcsút mondhatunk.

VEZÉRKOMMENT

Érdemes lehet megvizsgálni az analógiákat a magyar közmédiával. A jelenlegi kormánypárt még ellenzékként sokat kritizálta (néha nem is alaptalanul) a Magyar Televízió elfogultságát, azonban kormányra kerülve ugyanúgy átpolitizálta a közmédiumokat a saját szája íze szerint. Tehát sajnos a pártsemleges média Magyarországon ma tényleg csak egy mítosz, ahogy az volt az elmúlt 20 évben is. A BBC viszont véleményem szerint a világ, és így a magyar értelmiség számára is a semlegesség és elfogulatlanság szimbóluma volt, ezt pedig kár lenne feladni ideiglenes politikai érdekek miatt.

KISS ISTVÁN