Forrás: conservativehome.blogs.com |
SZEMLE
A brit konzervatívok zászlajukra tűzték a bevándorlók számának csökkentését. Diszkriminációról van-e szó, vagy győzött a józan ész?
Hazánkban is sokat hallhatunk arról – sőt tapasztalhatjuk is akár ismerőseink példáján –, hogy az Egyesült Királyság az egyik legnépszerűbb célpont azok között, akik új országban próbálnak szerencsét. Egyszerű a nyelv (legalábbis a némethez vagy a franciához képest), magas a fizetések értéke, sőt a beszámolók alapján aránylag tisztességesek is az alkalmazottakkal – ezek az előnyök a gyakran depressziós időjárást is feledtetni tudják.
A helyzet odáig fokozódott, hogy az Egyesült Királyságba vándorlók száma immár hosszú évek óta meghaladja az onnan elvándorlók, vagy hazatérők számát – a legutóbbi pár esztendőben például évente több mint 200 ezerrel. A gazdasági válság hatására ugyan kevesebben érkeznek a szigetországba, de David Cameron és pártja elszánt a bevándorlók további mennyiségi korlátozása tekintetében. Kinyilatkoztatott céljuk szerint leszorítanák a nettó migránsok (vagyis amennyivel többen érkeznek, mint távoznak) számát „pár tízezerre”, ami korántsem lesz egyszerű feladat.
Egyfelől ott vannak az Európai Unió szabályai és a munkaerő szabad áramlásának elve. Ez szinte minden próbálkozást meghiúsít, amit a nyugati országok a Kelet-Európából érkezők ellen tehetnének. Az Egyesült Királyság ugyanis még mindig az egyik legkedveltebb célállomása a 2004-ben felvett, volt kommunista országok lakóinak. Ez pedig azt jelenti, hogy a toryknak más módot kell találniuk a bevándorlás mértékének leszorítására.
A grafikon azt mutatja meg, hogy hogyan változott a 2004 utáni csatlakozó országokból bevándoroltak száma (kékkel) és a munkanélküliség a brit fiatalok körében (rózsaszínnel) 2004 és 2011 között Forrás: migrationwatch.uk |
Kézenfekvőnek tűnik a tengerentúlról érkező bevándorlók korlátozása. A terv szerint a vendégmunkásoknak csak egy kis százalékát marasztalnák, a többieknek öt év elteltével képletesen ajtót mutatna az Egyesült Királyság. A Migrációs Tanácsadó Bizottság kutatása ugyanakkor azt mutatja, hogy a letelepedési lehetőség ilyen fokú bizonytalansága elriasztaná a bevándorlók legtehetségesebb részét, ez pedig rossz hatással lenne a szigetország versenyképességére. A kutatók nem azt vizsgálták, hogy a korlátozás eszméje jó-e – ők a gazdaságilag legkevésbé fájdalmas megoldást igyekeztek megkeresni.
Javaslatuk szerint a 31 és 49 ezer font közötti éves keresettel rendelkező vendégeknek kellene engedni a végleges letelepedést – ez nyilván nem az alacsony fizetésűek rétege. A szabályok változatlansága mellett évente 10 és 40 ezer közötti vendégmunkás kaphat letelepedési engedélyt. A megoldási javaslat azonban túl egyszerűnek tűnik a probléma összetettségéhez képest. Ahogy Matt Cavanagh rámutatott, a britek szívük szerint a kiskeresetű, alkalmasint kétkezi munkát végző bevándorlók számát szorítanák le. Csakhogy ennek a rétegnek a nagy része immár évek óta az Európai Unión belülről érkezik – lengyelek, magyarok vagy épp litvánok –, s e helyzettel a kormány egyszerűen nem tud mit kezdeni. Cavanagh szerint a kormány pont a magasabban képzettek és tengerentúli diákok lehetőségeit nyirbálja meg.
Szintén feszültséget okozó probléma a menekülteké. A közelmúltban egy afgán férfi megtámadta a bíróságon azt a brit bírósági döntést, miszerint vissza kell térni az első biztonságos európai országba, ahova megérkezett hazájából. Az EU felülbírálta a döntést, mondván az első állomás, Görögország sem teljesen stabil és gazdag jelenleg. A válság alatt talán többekben fogalmazódik meg a kérdés: miért épp Európának kell segítenie a rászorulókon, mikor az öreg kontinens is válságot él át?
Arabok egy brit piacon - egyúttal a munkaerőpiacon is Forrás: msn.com |
A jogvédők és a menekültügyiek válasza szerint „mindenkit megillet Európa védelmének joga, az Egyesült Királyságnak pedig ki kell vennie ebből a részét”. Sokan, akik Európa kudarcának tekintik a hatalmas mennyiségű bevándorlót és az ezzel járó multikulturalizmust, s a késői Római Birodalom példáját hozzák fel. A csökkenő születésszám, a válságban lévő hitélet mind jellemző volt akkor is és most is. Mindenesetre a szkeptikusok szerint kétséges, hogy az Egyesült Királyság, vagy akár Európa meddig tud még befogadni újabb és újabb bevándorlókat.