The Ballot milton-keynes.gov.uk

SZEMLE

Nagy-Britanniában az egyéni képviselői indítványok mindig érdekes színfoltot visznek a néha unalmas napi politikába. Míg a magyar parlamentben általános gyakorlattá vált ez a módszer, Londonban legtöbbször csak a figyelemfelkeltés, a „10 perc hírnév” eszközei.

Az egyéni indítványok célja, hogy ráirányítsák a képviselők – ha sikeresek, akár a közvélemény- figyelmét egy speciális, kisebb jelentőségű ügyre, de előfordul, hogy saját választókerületük valamely problémáját igyekeznek így rendezni egyes képviselők. Sok esetben már az is sikerként könyvelhető el, ha a kormány felfigyel a javaslatra, esetleg vállalja, hogy foglalkozik az üggyel. Természetesen a benyújtónak - akik általában a „backbencher”-ek (kb. mezei képviselők) közt ülnek -, nagyobb diadalt jelent, ha az ő neve alatt válik törvénnyé, de a reflektorfénybe kerülés önmagában is érdem.

Kik azok a „backbencher”-ek?

Azok a képviselők, akik bár bekerültek a törvényhozásba, de nincs kormányzati megbízatásuk, és a frakcióban sem töltenek be vezető szerepet. Ritkán aktívak a törvényhozásban, inkább a választókerületükre koncentrálnak, és próbálnak közvetíteni a szavazók és a pártvezetés közt. Előfordul, hogy nem tapasztalatlanságuk okán szorulnak hátra: vannak, akik szándékosan húzódnak vissza a tanácsadói, „szürke eminenciás” szerepkörbe.

Szerepük hagyományosan akkor értékelődik fel, ha nincs meg a stabil támogatás egy törvényhez, és ezért minden egyes szavazatra külön kell vadászni.

Gordon Brown első backbencher-ként elmondott beszédekor, 2010-ben. dailymail.co.uk

Egyéni képviselői indítványt a Felső és Alsóházban egyaránt be lehet nyújtani, a procedúrában nincs komoly különbség, de elmondható, hogy az alsóházinak van némileg több esélye a törvénnyé válásra.

Az Alsóházban három beterjesztési forma létezik: The Ballot, a tíz perces szabály és a prezentáció. Az első, és legtöbb reménnyel kecsegtető formát úgy kell elképzelni mint a lottószám húzást: minden beterjesztő nevét bedobják egy fekete dobozba, jól megrázzák, és elvileg az első 20 „nyer” lehetőséget hogy beszéljen javaslatáról. Ám a szűkös időkeret miatt a gyakorlatban legfeljebb hét vagy nyolcra csökken, ezért akit elsőnek húznak ki, az lesz a legnépszerűbb ember aznap. Mindenki nála kopogtat ötleteivel. Érdemes lehet itt megemlíteni, hogy nem ritka az olyan indítvány, ami mögött nincs konkrét elképzelés, csak szereplési lehetőséghez kíván jutni a jelölt.

A tíz perces szabály szerint ennyi idő áll rendelkezésre a javaslat bemutatására, és szintén ennyi az opponens számára, ellenvéleményt megfogalmazni. Ez utóbbi az erőviszonyok felmérésére hasznos: hogy látni lehessen, mekkora támogatásra lehet számítani a képviselők közt.

Prezentációja során a képviselő csak röviden felvázolja a gondolatait, de nem próbál agitálva támogatást szerezni neki: ezekből csak isteni csodával lesz törvény.

Az önálló indítvány sikerének több buktatója is van, a legveszélyesebb valószínűleg a rendelkezésre álló rövid idő: ugyanis, csak pénteki napokon lehet tárgyalni őket. Szemléltetés gyanánt: A 2008-09-es parlamenti év alatt csak 5 indítványt tudtak sikerre vinni a benyújtott 110-ből.

Nadine Dorries guardian.co.uk

Könnyen előfordulhat, hogy személyes preferenciák, értékek nyilvános kifejtése céljából nyújt be valaki indítványt. Ilyen Nadine Dorries, konzervatív képviselő ötlete: kötelezővé tenné 13-16 éves lányok számára, hogy iskolai oktatás keretien belül az „önmegtartóztatás erényei”-ről hallgassanak felvilágosítást. Végül visszavonta az indítványt, miután több százan (humanista, feminista csoportok) tüntettek a Parlament előtt, és világos volt, hogy nem támogatja a kormány sem.

Chris Leslie Munkáspárti képviselő érdekes jelenségre hívja fel a figyelmet: előfordul, hogy ha Oxfordban vagy Cambridge-ben szerzel egy BA (Bachelor of Arts, vagyis alapfokú) diplomát, néhány év múlva automatikusan „előléptetnek” MA (Master of Arts, mester fokozatú) diplomára, anélkül hogy bármi extra iskolát végeztél volna. Véleménye szerint ez nem etikus, mivel a munkaadók 60% nincs tisztában ezzel ez a gyakorlattal.

Andrea Leadsom az ártatlan járókelőket félti a meggondolatlan és veszélyes kerékpározóktól. Akár 14 év szabadságvesztést is kiszabna súlyos sérülést, vagy halált okozó baleset okozásáért. Egy kerékpáros szervezet „elterelésnek” nevezte az ügyet, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy ők 2009-ben nem okoztak halálos balesetet, ellenben 426 járókelőt ütöttek el motorral.

Előfordulnak komoly és valós problémákat orvosolni igyekvő javaslatok is: az 1965-ös halálbüntetést eltörlő, és a ’67-es abortuszt engedélyező törvény is egyéni indítványként indult.

Cheryl Gillan conservatives.com

Az egyik legfrissebb sikeres PMB a konzervatív Cheryl Gillantől származik: szavai szerint azért választotta az autizmus témáját vitára bocsátani, mert egy pártpolitikailag semleges, de minél több emberen segítő törvényt szeretett volna elfogadtatni.

Láthatjuk tehát, hogy Angliában az egyéni képviselői indítványok nem bevett kormányzati eszközök egy törvény gyors átpörgetésére a parlamenten, sokkal inkább a demokrácia, a politikába való szélesebb beleszólás biztosításának eszköze. Ez a gyakorlat könnyebben érthető talán egy olyan országban, ahol nem lehet pártlistáról bekerülni, így erősebb a kapcsolat - és ezért a felelősség is - a választók és képviselője közt.