Mos Maiorum - A politika íratlan szabályai

De tényleg: minek ide államfő?

2012. február 29. - Kiss István.
2012queensdiamondjubilee.com

SZEMLE

Mekkora szerepe is van valójában az államfőnek a dolgok irányításában? Pusztán szimbólum, báb, vagy pedig egy potenciális hatalmi centrum?

 

 

Nagy-Britanniában február 6-án, a várakozásokkal ellentétben minden különösebb felhajtás nélkül ünnepelték II. Erzsébet királynő trónra lépésének illetve uralkodásának 60. évfordulóját. Az ünnepségek nagy részét ugyanis júniusban tartják majd, egy időben a királynő születésnapjával. A mindenkori uralkodó születésnapját 1908 óta tartják mindig júniusban, ekkor VII. Edward király rendelkezett így abban a reményben, hogy így nagyobb valószínűséggel lesz jó idő az ünnepléskor. Amikor II. Erzsébetet 1952-ben megkoronázták, királyága még mindig a világ körülbelül egyharmadát foglalta magába, ma azonban már a Brit-szigetek sem számítanak annyira biztos domíniumnak. 60 év alatt tehát rengeteget változott a világ. De vajon ezen idő alatt mennyiben módosult a királynő szerepköre? Egyáltalán milyen szerepe van a királynőnek az Egyesült Királyság politikai életében? Pusztán szimbolikus, vagy esetleg valódi nyomásgyakorlással is rendelkezik?

Vajon mennyire csak szimbolikus a királynő szerepe a brit politikában?
laughing1wolf.blogspot.com

A királynő az állam fejének számít az Egyesült Királyságban, hatalmát a gyenge köztársasági elnök jogköréhez szokták hasonlítani. Ennek megfelelően a királynő hívhatja össze, napolhatja el és oszlathatja fel a parlamentet, természetesen a miniszterelnökkel egyetértésben. Ő nevezi ki a miniszterelnököt a parlamentben abszolút többséget szerzett párt elnökének javaslatára, és ő szentesíti a törvényeket is. Ő nevezi ki a magasabb beosztású köztisztviselőket és bírákat, persze csak miniszteri ajánlásra. Emellett külföldön ő szimbolizálja a brit nemzetet. Első ránézésre a királynőnek valóban kevés hatalma van, azonban a királynőt, nem lévén írott alkotmány, sőt, több esetben kifejezett törvény sem, valójában csak a szokásjog köti. A királynő nem köteles egyeztetni a miniszterelnökkel a parlament feloszlatásáról, ráadásul korlátlan ideig el is napolhatja azt. Ez nem csak üres lehetőség, hiszen a történelemben találunk királyokat, akik alkalmazták is e jogköröket. Utoljára VII. Edward király oszlatta fel a parlamentet 1910-ben úgy, hogy erre nem a miniszterelnök kérte fel.

A királynő fiatalon
knowingtheroyals.wordpress.com

A királynő ugyanígy arra sem köteles, hogy a parlamentben többséget szerzett párt jelöltjét nevezze ki miniszterelnöknek, bár a 20. századi gyakorlatban ennek megtagadására sosem került sor. Felértékelődik szerepe viszont akkor, ha a parlamentben egyik párt sem szerez abszolút többséget, hiszen ilyenkor nagyban az uralkodó benyomásain és előrelátásán múlik, hogy melyik pártot vagy pártokat kéri fel a kormányzásra. Ez történt 2010-ben is, amikor a konzervatív párt 36 százalékot kapott, míg a munkáspárt 29-et, így egyedül egyik sem lett volna kormányképes, tehát nagyon sok függött attól, hogy a királynő kit fog felkérni koalíció alakítására. Persze nagyban megkönnyítette a dolgát, hogy előrehaladott koalíciós tárgyalások voltak a konzervatívok és a liberálisok között, de ettől még nem volt kizárva egy munkáspárti-liberális koalíció sem. Még érdekesebb volt a helyzet 1974-ben, amikor, bár a konzervatív párt egy kevéssel több szavazatot kapott (37,9 százalék), mint a munkáspárt (37,2 százalék), az angol választási rendszernek köszönhetően a munkáspárt mégis több képviselői helyet szerzett, de egyiknek sem lett abszolút többsége. Így a királynő kezébe került a döntés, aki végül, miután a konzervatívok és liberálisok közötti koalíciós tárgyalások kudarcba fulladtak, egy kisebbségi munkáspárti kormány kinevezése mellett döntött. Tehát az uralkodó szerepe nagyon is fontos lehet akkor, ha a választások eredményeként nincs többségi frakció, vagy ha nincs egyértelmű koalíciós lehetőség.

Nagyon fontos jogosítványa a mindenkori brit uralkodónak még a törvényszentesítési jog is. Az Egyesült Királyságban a királynő a jog forrása, ami azt jelenti, hogy az ő nevében működik az angol igazságszolgáltatási rendszer. A bíróságok az ő nevében hozzák ítéleteiket, ő számít autoritásuk forrásának is, és csakis az a törvénytervezet válhat legitim törvénnyé, amit ő is szentesít. A királynő vétójoggal rendelkezik, hiszen bárminemű magyarázat nélkül visszaküldheti vagy elutasíthatja a törvénytervezet. A mindenkori brit uralkodók azonban 1708 óta, amikor is Anna királynő a lázadástól félve megvétózta a skót sorozási törvényt, nem éltek ezzel a rendkívül erős jogosítványukkal.

Tehát mint láthatjuk, a királynőnek nagyon is erős jogosítványai vannak, azonban a szokásjog és saját meggyőződése miatt nem él ezen jogaival. Így tipikus esetét láthatjuk annak, amikor a gyakorlat nagymértékben eltér az írott jogszabályoktól és az elmélettől. A királynő jogilag egy erős köztársasági elnök jogköreivel rendelkezik, azonban a gyakorlatban inkább egy gyenge elnök funkcióit tölti be.

Bár a királynő nem él minden jogosítványával, az angol parlamentáris rendszer egy sajátos intézménye, a királyi kihallgatás, lehetőséget biztosít számára, hogy informálisan befolyásolja az éppen regnáló miniszterelnököt. A miniszterelnök ugyanis minden héten köteles megjelenni a királynőnél egy személyes, teljesen titkos kihallgatásra. Ezt viszont olyannyira betartják, hogy a miniszterelnök külföldi tartózkodása alatt is köteles beszámolni az uralkodónak – ilyenkor természetesen csak telefonon. A kihallgatáson a miniszterelnök beszámol a hét történéseiről illetve a kormány új intézkedéseiről, a királynőnek pedig joga és kötelessége ezeket kommentálni, illetve véleményezni. Mivel a királynő már 60 év politikai tapasztalattal rendelkezik, és megélt tizenkét miniszterelnököt, már pusztán tekintélye és tapasztalata miatt is képes lehet a miniszterelnök befolyásolására. Ezt a volt miniszterelnökök sem tagadják, John Major például így nyilatkozott, amikor a királynővel folytatott megbeszéléseiről kérdezték: „Nagyon hasznosak voltak, ingyenes, nyílt és hasznos tanácsok, és ne felejtsük el, hogy a királynő már hatvan éve a helyén van.” David Cameron pedig a bölcsesség és a folytonosság forrásának nevezte.

A királynő családjával
knowingtheroyals.wordpress.com


A királynő legfontosabb feladata azonban kétségtelenül szimbolikus kötelezettségeinek ellátása. A királynő fejezi ki a nemzet egységét és folytonosságát, ezért kerüli a mindennapi politikát, és nem is szavazhat, emellett hosszú regnálása miatt ő a nemzet történelemének szimbóluma is. A királyi családnak fontos szerepe volt az ország krízishelyzeteiben is, ennek legjellemzőbb példája a második világháború, amikor a királyi család nem volt hajlandó elhagyni a bombázott Londont, sőt, maga Erzsébet is szolgálta a brit hadsereg női önkénteseit mint teherautósofőr. Egy köztársasági elnök, akit évekre választanak, nem tölthetne be ilyen erős, szimbolikus szerepkört.

A királynő az anglikán egyház feje is, ami tovább növeli szimbolikus szerepét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az anglikán egyház általános zsinatain ő elnököl, és hogy szentesítenie kell a zsinat határozatai. Azonban az utóbbi időkben egyre többen megkérdőjelezik az uralkodó anglikán egyház élén betöltött szerepét. A köztársaságpártiak antidemokratikusnak tartják az egyház és állam ilyen szintű összefonódását, mások pedig úgy gondolják, hogy az egész rendszer elavult, főként az után, hogy nemrég engedélyezték, hogy az uralkodó ezentúl már akár katolikus személlyel is házasodhat. Sokak szerint az új reformok már elavulttá tették az uralkodó koronázási esküjében szereplő kitételt, miszerint megtartja az anglikán egyház törvényben is szentesített előjogait. Kérdés továbbá az is, hogy egy egyre sokszínűbb vallási élettel rendelkező országban ez mennyi ideig lesz fenntartható.

Fontos szimbolikus szerepe van még a királynőnek a brit nemzetközösség fenntartásában is, és várhatóan nagyon fontos szerepe lesz egy esetleges skót függetlenség után is. Ugyanis a skót nemzeti párt többször is hangsúlyozta, hogy a két ország szétválása esetén is közös lenne az uralkodó személye. Így a mindenkori uralkodó egy nagyon fontos kapocs lenne a két ország közötti kapcsolatok valamint akár Nagy-Britannia politikai egységének megőrzésében is.

VEZÉRKOMMENT

Az angol uralkodónak igen erős jogosítványai is vannak, amelyekkel azonban java részt nem él. A kialakult gyakorlat ellenére egy más szerepfelfogású uralkodó akár erősebb hatást is gyakorolhatna az angol belpolitikára – a jogköre megvan hozzá. Más kérdés, hogy ilyen esetben valószínűleg törvényekkel szabályoznák jogkörét. Ettől függetlenül véleményem szerint nem elhanyagolható az uralkodó szerepe az angol politikai rendszerben, hiszen több évtizedes tapasztalatával a háta mögött informálisan még így is könnyen befolyásolhatja a mindenkori miniszterelnököt. Persze a királynő esetében legfontosabb szimbolikus tevékenysége, hiszen személye mára már elválaszthatatlanul egybeforrt Nagy-Britanniával. Kérdés persze, hogy az uralkodó szimbolikus szerepe meddig lesz fenntartható, hiszen az egyre népesebb bevándorolt közösség számára a történelmi uralkodócsalád nem rendelkezik olyan jelentős autoritással.

Kiss István

A bejegyzés trackback címe:

https://mosmaiorum.blog.hu/api/trackback/id/tr874224933

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

debreceni.blog 2012.02.29. 11:58:33

Tőkés László felajánlotta együttműködését az RMDSZ-nek.

www.vagy.hu/tartalom/cikk/1783_tokes_gratulalt_kelemen_hunornak

rókafogta 2012.02.29. 12:00:02

Azért én szívesebben lennék a királynő alattvalója, mint aláírogató Plágium Pál közjogi méltóságé.

Orbán a magyar nép ópiuma! 2012.02.29. 12:30:40

Egészen elképesztő, hogy ilyen Schmitt Palgi bácsik még elnökök lehetnek…
Persze, a fidesz a lehető legtovább próbálja hatalomban tartani pártkatonáit.

Roy 2012.02.29. 12:38:16

@rókafogta: Egyikre sincs nagy szükség. Mind a kettőt a nép adójából tartják el.

bruhahahahihihi 2012.02.29. 12:45:02

Kormányváltáskor ezeket kell elsőnek ELSZÁMOLTATNI" és megbüntetni!

bruhahahahihihi 2012.02.29. 12:45:32

Megbüntetni azért hogy egyáltalán parazitaként élnek!!!!!!

rókafogta 2012.02.29. 13:06:06

@Roy: Nem mondtam ,hogy szükség van rájuk(csak ha választhatnék.....főleg ha a királyné 20 éves lenne.)jobban elviselném.

Roy 2012.02.29. 13:19:11

@rókafogta: Melyik királynéra gondoltál, mert az angolra, akkor se volt szebb mint most.

rókafogta 2012.02.29. 13:31:58

@Roy: Jó,jó hát ha választhatok akkor nem az angolt,(van választék) bár az P.Pálnál az is szimpatikusabb.

ladislaus 2012.02.29. 14:19:08

@rókafogta: mi tart vissza? és miért is vagy SP alattvalója?

bircaman maxval · http://hurramilliomosleszek.co.nr 2012.02.29. 14:23:57

Azokban a parlamentáris köztársaságokban, ahol az államfő kifejezetten gyenge, semmi szükség köztársasági elnökre.

Tanulmányoztam régebben az egyes kormányzati rendszereket, s erre jutottam:

1. A parlamentáris köztársaság és a parlamentáris monarchia egymás megfelelője. A végrehgajtó hatalom feje a miniszterelnök, akit a parlament választ. Az államfőt köztársaságban vagy a parlament választja vagy - ritkábban - közvetlenül a nép. Monarchiában pedig az adott monarchikus szabályok alapján öröklődik a poszt.

Az államfő lehet gyenge vagy közepes erősségű az ilyen rendszerben. Ha az államfő gyenge, s köztársasági az államforma, s még ráadásul a parlement is választja az államfőt, SEMMI értelme, mert az államfő ez esetben de facto a legnagyobb parlamenti frakció kiküldött tisztviselője. (Mint manapság Mo-n.) Ha középerős az államfő, akkor ez értelmes lehet, s akkor is, ha a nép választja meg közvetlenül. Monarchia esetében szintén értelme van, hiszen ott egy hagyományt testesít meg az államfő. De könyörgök, miféle hagyományt testesít meg egy megszabott időre, a parlament által kinevezett, totálisan hatalomnélküli személy???

Jelenleg a világban 29 parlamentáris monarchia van, s 42 parlamentáris köztársaság.

Érdekes, hogy van 3 ország, ahol rájöttek, hogy nincs szükség egy ceremoniális, gyenge, parlament által választott államfője, így ott a parlament a kormányfővel együtt államfőt is választ, egyszerűen az aktuális kormányfő az államfő is, s addig tart a mandátuma, míg meg bukik a kormány, tehát kormányváltáskor az államfő is változik. Egy ember elegendő a 2 poszra.

2. Az alkotmányos (tehát alkotmányos, s nem parlamentáris!) monarchia megfelelője az elnöki köztársaság. Itt a hatalom megoszlik az államfő és a parlament között.

Az elnöki köztársaságnak 2 alapváltozata van: van, ahol van külön kormányfő is, s van ahol nincs. Ahol van külön kormányfő, ott sem ő a végrehajtó hatalom feje, hanem az államfő az, a kormányfő tulajdonképpen a második ember, jellemzően egyformán függ a parlamenttől és az államfőtől. Pl. Ukrajnában van így: a köztársasági elnök nem nevezhet ki kormányfőt parlamenti jóváhagyás nélkül, de a parlament sem hagyhat jóvá senkit államfői kinevezés nélkül, s a leváltásához pedig elegendő az elnök döntése, ebben nincs beleszólása a parlamentnek.

Elnöki köztársaság jelenleg 46 van olyan, ahol nincs külön miniszterelnök, s 23, ahol van. Alkotmányos monarchia jelenleg 8 van.

Ismét van 3 olyan ország, ahol sajátosan kombinálták az egészet. Elnöki köztársaság van, de az elnök egy miniszterelnök is és a parlament választja meg, viszont amint megtörtént megválasztása többé nem felelős a parlament előtt, tehát nem váltható le mandátuma lejártáig.

3. Aztán van a félelnöki köztársaság. Ez tk. a külön miniszterelnökkel rendelkező elnöki köztársaság speciális változataként is felfogható. A különbség, hogy itt a végrehajtó hatalom megoszlik a kormányfő és az államfő között, s a kormányfő jóval függetlenebb az államfőtől, mint a külön kormányfős elnöki köztársaságban.

4. Egyéb kormányformák. Van jelenleg a világon még 7 abszolút monarchia, s 1 teokratikus állam. Ezen kívül 12 diktatúra - katonai vagy egypártrendszer. A teokratikus állam Irán, ott a hatalom feje egy papi testület, mely kötelező érvényű és fellebezhetetlen vétót emelhet a végrehajtó, a bírói, s a törvényhozói hatalom bármely döntésére, sőt beleszólhat más módon is a mechanizmus működésébe: pl. a főpapi tanácshoz kell beadni a papírokat, ha az ember indulni akar a választásokon, s ha a papok azt mondják, hogy pl. az illetű "laza erkölcsű", akkor nem indulhat, ugyanez van, amikor az iráni parlament megválaszt tisztségviselőket, bárkire mondhatja a papi tanács, hogy "alkalmatlan".

bircaman maxval · http://hurramilliomosleszek.co.nr 2012.02.29. 14:28:15

@dr. birca max:

Azért lett összesen 202 ország, mert nem csak az ENSZ által elismert 194 országot vettem bele, hanme a 8 nem elismertet is.

Gorbacsov homlokán a májfolt 2012.02.29. 15:26:02

A címben feltett kérdésre, hogy minek ide államfő, az egyik szomszédos blog már megadta a választ:

ezmiezmi.blog.hu/2010/08/11/colop_vs_schmitt

rókafogta 2012.03.01. 08:18:18

@ladislaus: Nem vagyok alattvaló(bár szeretnék néha úgy is viselkednek) de képletesen értettem- visszatartani meg sok minden(pl.a korom) meg aztán nem tartozom a királyi családok ismerősei közé.

rókafogta 2012.03.01. 08:21:47

@dr. birca max: z államfő lehet gyenge vagy közepes erősségű az ilyen rendszerben. Ha az államfő gyenge, s köztársasági az államforma, s még ráadásul a parlement is választja az államfőt, SEMMI értelme, mert az államfő ez esetben de facto a legnagyobb parlamenti frakció kiküldött tisztviselője. (Mint manapság Mo-n.) Ha középerős az államfő, akkor ez értelmes lehet, s akkor is, ha a nép választja meg közvetlenül. Monarchia esetében szintén értelme van, hiszen ott egy hagyományt testesít meg az államfő. De könyörgök, miféle hagyományt testesít meg egy megszabott időre, a parlament által kinevezett, totálisan hatalomnélküli személy???- Ez a lényeg!!!!!!!!!!! Itt.

Bicepsz Elek77 2012.03.03. 09:51:37

Eredetileg a miniszterelnokot az uralkodo nevezte ki, hogy "elvigye a balhet". Kesobb lett a parlamentnek felelos, ezert kitalaltak, hogy mindig a legerosebb frakcio adja, es az a jo ha min. 51%, mert ha bukik, akkor tamogatjak majd. Az uralkodot tronfosztottak igy nem lenne szukseg miniszter meg koztarsasagi elnokre, de kellettek oreg bacsik/nenik, akik szepeket mondanak kulfoldon meg kegyelmet adnak ha kell.
süti beállítások módosítása