Vajon a kiszervezés lehet az a varázsszer, mely egyszerre csökkenti a költségeket és javítja a kormányzati munka hatékonyságát? Vagy csak a politikai akarat még teljesebb végrehajtását segítik elő a kiszervezések? Az Egyesült Királyságban is vitatkoznak a kérdésről.

incomediary.com

Nagy-Britanniában a The Confederation of British Industries (CBI) friss jelentése szerint 20 milliárd font megtakarítást lehetne elérni - a színvonal rombolása nélkül - csak azzal, hogy a közszféra feladatait kiszerveznék piaci szereplőknek. Teljesen pontos adatok nincsenek, de az elemzésekből kiderült, hogy mára a kórházi biztonsági szolgálatokat 48%-ban, az iskolai étkeztetés pedig közel 30%-ban végzik az állammal szerződésben álló külsős cégek. Az fent említett becsült összeg egyébként úgy jött ki, hogy megvizsgálták a CBI tagok könyveit, ők hány fontot képesek megtakarítani egyes tevékenységeik kiszervezéssel, majd összevetették a közszolgálattól kiszervezhető szolgáltatások listájával és elkészítették a „mi lenne ha” költségvetést.

Sokan felhívják azonban a figyelmet, hogy ez a 20 milliárdos várható megtakarítás túlzó lehet több szempontból is: első buktató, hogy a papír mindent elbír, de gyakorlatban nem minden kiszervezhető, valamint egyáltalán nem biztos hogy hatékonyabb megoldás a kiszervezés. A nagyobb cégek tapasztalataiból az szűrhető le, hogy az összetett, több osztály összehangolt munkáját igénylő feladatok kiszervezése kockázatos. Egy másik veszélyforrás, ha egy nagy projekt kritikus elemeit kiszervezzük, és abból csak egyet nem „szállítanak” időben, az egész csúszhat, vagy akár be is fuccsolhat. Jó példa lehet erre a Boeing balszerencséje: mikor egy fontos komponenst szállító cég csak napokra volt a csődtől, az óriásvállalat kénytelen volt azonnal felvásárolni azt feltornázott áron, hogy tartani tudják a határidőket.

A CBI tanulmányában azt feltételezi, hogy a különböző szolgáltatásokon egyenként is lehet spórolni, nem számol azzal a ténnyel, hogy a nagyobb projektek ellátása összehangolt és nagy apparátust igényel, amit nem jó feldarabolni. A koordinálás hiányát megsínyli a hatékonyság is, erre talán jó példa az angliai buszközlekedés. A helyi járatok zömét profitorientált cégek üzemeltetik, és ez meg is látszik a menetidők hiányos összehangolásában, melynek eredményeképpen évek óta csökken az utasok száma.

A koncepció a kormányzati feladatok kiszervezése mögött abban rejlik, hogy ezáltal a közszolgálat arra koncentrálhat, amihez a legjobban ért és a gyengeségeit átvállalja egy piaci cég, így kombinálva a köz- és magánszféra erősségeit.

Úgy tűnik tehát, hogy a CBI jelentése nem vette teljes mértékben figyelembe a kiszervezésnél felmerülő problémákat. Érdemes ugyanakkor helyén kezelni a kiszervezés lehetőségét is: megfelelő szabályzás és feltételek mellett hasznos lehet, de meggondolatlanul nem érdemes kiszervezni tevékenységeket és várni a csodára. Könnyen lehet, hogy a közszférának több terhet jelent megtanulni, hogy mikor és hogyan szervezzék ki bizonyos feladatukat, mint ha elvégeznék azt házon belül.

Mit is jelent az „outsourcing”?

Egy üzleti funkció vagy szolgáltatás megvásárlása külső felektől nem újdonság a fejlett ipari társadalmakban, a jelenség a 21. század Amerikájában került igazán reflektorfénybe. John Kerry a 2004-es elnökválasztási kampányban az egyre nagyobb mértéket öltő outsourcing-ot kritizálta, mert ez sokszor munkahelyek és munkaeszközök (és befizetett adók) elvesztését jelent az anyaországban, ezesetben az Egyesült Államokban. Az Európai Unióban is megfigyelhető a folyamat, de ez Magyarország szempontjából pozitív, mivel mi inkább befogadó országnak számítunk az alacsonyabb bérköltségek miatt, így vonzó célpontjai lehetünk egy nyugati vállalatnak. A válság alatt sem csökkent a kiszervezések száma, ezt mutatja, hogy csak Lengyelországban 10 ezer munkahely jött létre ennek köszönhetően.

Szót kell még ejteni az ún. „co-sourcing”-ról. Ez annyiban tér el a hagyományos outsourcing-tól, hogy egy adott feladatot elvégzünk házon belül, de emellett kiadjuk egy független külsős cégnek is, ezzel segítve az auditot. Jellemzően hatékonyság-vizsgálatokra célszerű használni, de növelheti az átláthatóságot és elszámoltathatóságot is.