Farkas Vajk
Lehet-e Mexikó a világválság egyik legnagyobb haszonélvezője? Ez is a tétje az új mexikói elnök hatéves ciklusának.
Enrique Pena Nieto , az új mexikói elnök, beiktatásakor
bbc.co.uk
December 1-jén letette hivatali esküjét Mexikó júliusban megválasztott új elnöke Enrique Peña Nieto (a rövidítéseket kedvelő latinok számára csak EPN), így több mint öt hónapos átmeneti időszak után hivatalosan is átvette Felipe Calderóntól a több mint százmilliós ország kormányzását.
EPN útja a Diego Rivera híres freskóival díszített elnöki palotáig viszonylag simának mondható. 2005-től hat éven át volt Mexikó Állam kormányzója, ez alatt pedig az ország egyik legismertebb politikusává vált. Kormányzói tevékenykedésének eredményeit jelzi, hogy infrastruktúra fejlesztési programjának köszönhetően megháromszorozódott az autópályák hossza az államban, de majd 200 kórház és rendelőintézet is létesült. Kormányzói tevékenységét beárnyékolja, hogy 2006-ban egy San Salvador Atenco nevű kisvárosban, amikor zavargások törtek ki, az állami és szövetségi rendőrséget vetették be a rend helyreállítására. Az akció során ketten meghaltak és többen megsebesültek. Az események utáni vizsgálatok számos rendőrségi visszaélést tártak fel. Az atencói zavargások leverése a kampányban is téma volt, és ezzel kapcsolatban egy egyetemista mozgalom is indult YoSoy132 néven. Ezt, valamint azt a kínos incidenst leszámítva, amikor egy könyvfesztiválon újságírói kérdésre alig tudott három általa olvasott könyvet felsorolni, amiket említett, annak sem tudta pontosan a szerzőjét, viszonylag simán ment a kampány is. Különösen azért, mert kampánycsapata az ilyen incidenseket úgy igyekezett elkerülni, hogy spontán kérdéseket nem lehetett feltenni a 46 éves elnökjelöltnek.
EPN 2012 márciusa óta a Mexikót 1930 és 2000 között kormányzó PRI (Intézményes Forradalmi Párt) és a Mexikói Zöldpárt elnökjelöltje. Elnöki kampánya kis túlzással egy valóságos szappanoperaként volt megkomponálva, amelyben a jóképű főhős sok szenvedés után ismét megtalálta a szerelmet (EPN felesége és három gyermekének édesanyja 2007-ben elhunyt, második feleségével Ángelica Riverával, Mexikó egyik legismertebb szappanopera sztárjával 2010-ben kötött házasságot), és teljes boldogságához már csak az hiányszik, hogy elérje a számára kijelölt helyet az ország vezetésében, azaz ő legyen Mexikó elnöke. Ebben pedig partnerek voltak a mexikóiak, akik 38%-os aránnyal választották EPN-t elnökké.
A választások viszonylag magas, 63 százalékos részvétel mellett zajlottak. Mexikóban egyébként előzetes regisztráció szükséges a választójog gyakorlásához, amit éppen a demokratikus választások megteremtése érdekében vezettek be. Az 1930-as évektől ugyanis mind központi, mind tagállami szinten (Mexikó föderális állam, ami 31 tagállamból és a fővárost magába foglaló körzetből áll) a PRI kormányzott megszakítás nélkül, az évtizedek alatt pedig az állam működésének minden területére kiterjesztette felügyeletét. Az 1970-es évektől kezdve külföldi és az ellenzéki erők nyomására, a demokratizálás jegyében többször módosították az 1917-ben elfogadott alkotmányt és a választási szabályokat, aminek egyik kardinális eleme volt az állam által kezelt és így a kormányzat ellenőrzése alatt álló nyilvántartásoktól különálló, független szerv által kezelt választói névjegyzék létrehozása. Ennek oka, hogy az ellenzéki pártok nem bíztak a központi kormányzat által vezetett állami nyilvántartásokban, mert azok olyan csalásra adtak lehetőséget a kormányzat számára, hogy például nem létező személyeket tüntethettek fel a választói névjegyzékeken. Jelenleg a választópolgároknak 18. életévük betöltése után egy alkalommal személyesen kell regisztrálniuk magukat a helyi választási irodában ahhoz, hogy élhessenek választójogukkal. A regisztrációt azzal is ösztönzi a kormányzat – jelenleg a választópolgárok 95%-a van regisztrálva a névjegyzékbe –, hogy a regisztráltak fényképes választói igazolványt kapnak, ami nélkül nem lehet szavazni, és ami egyben hivatalos személyi azonosítóként is funkcionál az útlevél mellett.
Az elnök egy labdarúgó mérkőzésen, élvezve népszerűségét
globalpost.com
Az új mexikói elnök történelmi lehetőség előtt áll. Mexikó egyre meghatározóbb szerepet játszik a világkereskedelemben és a világpolitikában is. 2009-ben a válság kirobbanása után meredek, 6 százalékos visszaesést könyvelhetett el a mexikói gazdaság, de még így is a 2010 előtti 10 évben átlagosan évi 1,6 százalékkal növekedett, 2010-ben 5,4 százalékkal, 2012-re 4%-os növekedést jósolnak Mexikónak, ami kétszerese Brazília növekedési adatának. A mexikói gazdaság egyik motorja az USA-ba tartó export, amely dinamikusan növekszik és számítások szerint 2018-ra az USA-ba irányuló kivitel volumene tekintetében Mexikó még Kínát is megelőzheti. Egyes elemzők ezt úgy szemléltetik, hogy az Hecho en Mexico felirat hamarosan ismertebb lesz az amerikai vásárlóknak, mint a Made in China megjelölés. Ez egyfelől annak köszönhető, hogy az utóbbi években megdrágult a kínai munkaerő, a közelség miatt pedig alacsonyabbak a szállítási költségek is, így az USÁ-nak jobban megéri Mexikóból importálnia. Az egyik húzóágazat az autóipar. A nagy autógyárak, mint a Mazda, a Honda vagy a Nissan is folyamatosan fejlesztenek Mexikóban. Ebben az évben három millió autót állítanak elő Mexikóban, amivel a világ negyedik autóexportőrévé válik az ország. A másik fontos terület a reform előtt álló energiaipar. A reform része a Mexikói-öbölben lévő hatalmas olajtartalékok kitermelését is végző mexikói állami olajvállalat, a PEMEX reformja és versenyképessé tétele, valamint az olajpiac esetleges megnyitása. A Mexikóban zajló változásokat az is jól szemlélteti, hogy amíg 1990-ben kb. 350 ezer külföldi élt Mexikóban, addig ma közel egymillió, akiknek nagy része az Egyesült Államokból telepedett át, de nagyszámban vannak az utóbbi időszak gazdasági visszaesése miatt Spanyolországból elvándoroltak is.
Mexikó növekvő potenciálját kihasználva és egyben promotálva is azt, az elnökválasztás és az eskütétel közötti öthónapos átmeneti időszakban EPN sorra kereste fel az ország legfőbb szövetségeseit Európában (Németország, Franciaország, Egyesült Királyság, Spanyolország) és az Amerikai Kontinensen (pl. Kanada, Brazília). EPN természetesen találkozott Obamával is, de a mexikói importtól egyre jobban függő USA figyelmét jelzi az is, hogy a latin-amerikai elnöki beiktatások hagyományos díszvendégének számító spanyol trónörökös mellett, Joe Biden, az USA alelnöke is részt vett EPN beiktatási ünnepségén.
Mexikó fejlődését két dolog lassíthatja. Egyrészt a még mindig gyenge társadalmi kohézió, másrészt az egyre véresebb drogháború. EPN mind a kettőre próbál megoldást találni. A drogkartellek ellen az előző elnök, Felipe Calderón háborút hirdetett a hadsereg bevonásával. Ennek eredménye az lett, hogy a mexikói rendszert minden szinten átszövő drogkartellek között, valamint a hadsereg között véres harcok alakultak ki, a mexikói közbiztonság pedig soha nem látott mélységekbe zuhant. A mexikói híradások rendre számolnak be olyan esetekről, amikor több megölt áldozatot akasztottak fel reggelre valamelyik autópálya felüljárójára elrettentésképpen valamelyik drogkartell emberei. EPN új stratégiával próbálkozik ezek visszaszorítására, amelynek része a rendőrség létszámának megduplázása, csendőrség felállítása, valamint az államgépezetet átszövő korrupció – amelynek nagy része a drogkartellekhez köthető – visszaszorítása. A drogellenes fellépést pedig a belügyminisztérium fogja majd össze. A társadalmi kohézió erősítését segíti a közoktatás reformja, valamint az általános társadalombiztosítás bevezetése.
A reformok megvalósításához azonban nem elég az elnök és az őt támogató PRI, ami nem rendelkezik abszolút többséggel sem a mexikói törvényhozás 500 fős alsóházában, sem pedig a 128 fős Szenátusban. EPN nem tétlenkedett ezen a téren, hiszen rögtön a beiktatását követő napon a három legnagyobb párt vezetői aláírták a Pacto por Mexico (egyezmény Mexikóért) elnevezésű megállapodást, amiben a három legnagyobb párt (A PRI, az eddig kormányzó konzervatív PAN, valamint a kongresszusi választásokon harmadik, az elnökválasztáson második helyet elért baloldali PRD) egyezett meg a legfontosabb reformok támogatásáról.
EPN számára nem lehet cél az újraválasztás, hiszen a mexikói közjogi berendezkedés sajátja, hogy mindenféle diktatúra lehetőségét megakadályozva egy választott tisztség csak egy cikluson keresztül tölthető be. Viszont történelmi lehetősége van arra, hogy elnöki ciklusa alatt Mexikó valóban a világ egyik legnagyobb gazdaságává és egyik legmeghatározóbb országává váljon.
