Mos Maiorum - A politika íratlan szabályai

Mi a baj a hinta-külpolitikával?

2014. november 17. - Hörcher Ferenc

Hörcher Ferenc

A harmadik Orbán-kormány új külpolitikát hirdetett meg. Ez az írás ezzel az iránnyal vitázik. Úgy tűnik ugyanis, hogy legalább két fontos szempontból eltévedt az új diplomáciai vezetés.

 

Egészen kivételes lehetőség egy politikus életében, hogy két teljes terminus leszolgálása után harmadszor is bizalmat szavaztak neki a választók. Ám a tapasztalt politikus tudja, hogy megszerezni a hatalmat bizonyos szempontból könnyebb, mint megtartani és jól gazdálkodni vele.

Meggyőződésem szerint az Orbán-kormány, részben a kényszerhelyzetből kifolyólag – a kormány-alakítással párhuzamosan két további választási kampányt kellett lefolytatni –, nem tudott sikeresen nekiugrani ennek a harmadik terminusnak. Úgy gondolom, hogy már a kormányszerkezetben is túl nagy kockázatot vállalt a miniszterelnök – a kancellária-miniszterre nyilvánvalóan túl sok hatáskört testált.

Ám ez alkalommal csak egy részterülettel szeretnék foglalkozni. A külügy kérdésével. Úgy látom, hogy itt legalább két fontos ponton hibáztatható az újonnan felálló külügyi vezetés stratégiája. Nem foglalkozom a miniszter személyével (bár meggyőződésem, hogy hibás döntés volt őt ilyen fiatalon ebbe a pozícióba emelni), s a szervezet átalakítás vitatott eljárásával sem (bár meggyőződésem, hogy főleg egy tapasztalatlan vezető esetében több mint hiba rögtön munkába állását követően 100 emberétől megválni). Politikai filozófusként inkább a tárca stratégiája érdekel. Két szempontból szeretném kritizálni azt:

-          szerintem hibás a hipotézis, hogy a külügyet háttérbe kell szorítsa a külgazdaság,

-          s hibás az a nézet is, hogy a nemzeti érdeket követve lehetséges lenne valamifajta hinta-politikát folytatni.

Lássuk egyenként a két tételt.

Ami a külügy és a külgazdaság viszonyát illeti, mondhatni, konzervatív álláspontot képviselek. Úgy gondolom, a diplomácia olyan szakma, amelynek évszázados, sőt évezredes hagyományai vannak. E hagyományokat figyelmen kívül hagyni botorság. A nemzetközi kapcsolatok ugyanis, akár két állam egymás közti viszonyáról, akár multilaterális viszonyrendszerről beszélünk, nagyon is gondos politikai elemzést igényelnek. Ebben a mindenkori mérlegelésben nyilvánvalóan meghatározó szerepet játszik  a külgazdaság. Ám egyáltalán nem tartom helyesnek, ha ez utóbbi válik dominánssá, és háttérbe szorítja a klasszikus diplomáciát. Hiszen gazdasági kapcsolatok ápolásának vagy fejlesztésének is alapfeltétele a jó diplomáciai viszony, s hiába sikerül tető alá hozni egy gazdasági megállapodást, ha megvalósításához nem állnak rendelkezésre a szükséges külpolitikai feltételek. A nagykövet a küldő országot képviseli állomáshelyén, márpedig a küldő országot sem a gazdasági miniszter vezeti, hanem a miniszterelnök. Az ő képviseletében külpolitikusoknak kell eljárniuk, akiknek munkáját persze minden követségen megfelelő gazdasági szakembernek, esetleg szakembereknek kell segíteniük. Ha nem így áll a helyzet, s megfordul az erőviszony, az olyan, mintha fordítva ülnénk a lóra: nem a gazdaságnak kell meghatározni a politika irányvonalát, hanem a politikának kell meghatároznia a gazdasági intézkedéseket. Ezért tűnik elhibázottnak az az érvelés, hogy ha Németország gyümölcsöző gazdasági kapcsolatokat ápol Oroszországgal, akkor mi mért ne törekedhetnénk erre. E felvetés ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy a németek ehhez megteremtették a megfelelő külpolitikai feltételrendszert, ami számunkra egyszerűen nem áll rendelkezésre, s ha nem is törekszünk a külpolitika eszközrendszerével megágyazni a gazdasági mozgástér növelésére irányuló lépéseknek, esélyünk nem lesz a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére sem.

szij2.JPG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Ennél is fontosabb talán a másik kritikus pont a tárca új felfogásában. Úgy tűnik, az új vezetés szerint a nemzeti érdekre hivatkozva könnyedén feladhatók a természetes szövetségesekhez fűződő kapcsolatok (lásd a lengyel és az észt relációt), s a történeti tapasztalatokat is háttérbe szoríthatják a nemzetgazdasági érdekek (például az oroszokkal való viszonyban). Kifejezetten tévesnek tűnik számomra az a nézet, amely szerint nincsenek hosszú távra lefektetett külpolitikai elveink, melyek bizony választási ciklusokon túlnyúlóan is meghatározzák az ország nemzetközi tájékozódását, történeti vagy elvi alapon. E felfogás úgy gondolja, hogy minden meglévő kapcsolatot az érdekkalkulussal kell végigszámolni, s ha nem mutatható ki a pozitív szaldó, akkor az adott reláció felbontható, értéktelen, beáldozható egy gyümölcsözőbbnek ígérkező másikkal szemben.

Valójában azonban a külkapcsolatok ápolásának eredménye nem rövid távon számolandó. Kifejezetten olyan politikai viszonyról beszélünk, amelyben a hosszú távú megbízhatóság, szavahihetőség, kiszámíthatóság elsőrendű fontosságú. Hiszen az államok nem láthatnak bele egymás belügyeibe, így a velük kapcsolatos beállítódásokat csak a tényleges politikai megnyilvánulásokból tudják kikövetkeztetni. Ha pedig egy állam hol így, hol úgy viselkedik, akkor nem lesz világos, mit is akar. Az ilyen pedig nem megbízható partner a nemzetközi kapcsolatok világában. A nem megbízható partnerrel pedig nem csak a külpolitikában lesz óvatosabb a másik fél, hanem kölcsönösen kedvező gazdasági kapcsolatokat sem fog kezdeményezni.

Összességében azt kell mondanunk, hogy elhibázott mind a tisztán érdek alapú kalkuláció, amely hintapolitikára vezet, s így kiismerhetetlenné teszi az országot partnerei számára, mind pedig a külgazdaság előtérbe helyezése az évszázados szabályok szerint zajló külpolitikával szemben. Hiszen ha a belpolitikában nem a gazdaságé a primátus, akkor miért lenne ez másképp a külső viszonyok ápolásában? Hiszen könnyen belátható, megfelelő külpolitikai stratégia nélkül nem remélhető a külgazdasági pozíciónk erősödése sem, s hiába tűnnének fel mégoly ígéretes külső gazdasági partnerek, ha a velük folytatott gyümölcsöző kapcsolathoz nem tudjuk megteremteni a külpolitikai feltételrendszert. 

A bejegyzés trackback címe:

https://mosmaiorum.blog.hu/api/trackback/id/tr626908427

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval birca hozzászóló · http://bircahang.org 2014.11.17. 05:38:26

Jobb lenne kitartani ismét utolsó csatlósként a Birodalom mellett? Nem hiszem.

Késes Szent Alia 2014.11.17. 09:48:48

"Ha pedig egy állam hol így, hol úgy viselkedik, akkor nem lesz világos, mit is akar. Az ilyen pedig nem megbízható partner a nemzetközi kapcsolatok világában."

Nagyon igaz, de aligha új felismerés.
Legalábbis ijesztő volna azt gondolni, hogy a kormánynak ez a törvényszerűség még nem tűnt fel, és szakembereink, élükön a Miniszterelnök Úrral, nem jutottak el idáig.

Valószínűleg eljutottak, aztán valami miatt mégsem ez lett a legfontosabb tényező a külpolitikai irány megválasztásánál.
Másképp fogalmazva: nem a nemzeti érdek lett a legfontosabb tényező a politikai irány megválasztásánál. Hanem valami más.

Na azt a valami mást lenne érdekes elemezni, miután az alapokat a blogíró immár tisztázta.

"A harmadik Orbán-kormány új külpolitikát hirdetett meg."

Nekem úgy rémlik, nem a harmadik Orbán-kormánnyal kezdődött a fordulat.

Zb74 2014.11.17. 12:32:01

Az a döbbenetes, hogy ezt egyáltalán magyarázni kell.

egyetmondok 2014.11.17. 14:16:48

Nincsen külön így, ez, hogy "külpolitikai iránytévesztés" Hörcher Úr.
A 2010 után létrejött vadonatúj magyar államhatalom természetes úton jutott el odáig, hogy elvi-ideológiai ellenfele legyen annak, amit (szerintem még mindig) érdemes nyugati világnak tartanunk.
Mi mást lehet ilyen körülmények között csinálni, mint hinta-politikát ?

DeltaDuna 2014.11.17. 15:46:48

Ennyit a Fideszről, meg a "hintapolitikáról"
www.youtube.com/watch?v=vC3WAlxwjZg

Szúnyog 2014.11.17. 16:28:44

Nyomul a fidesz atlantista fele.
Ahogy nő egy párt, úgy lesz benne több párt.

Hörcher Ferenc 2014.11.17. 16:41:15

@Szúnyog: Minden normális pártban többféle irányzat versenyez. Ahogy az értelmezői közösségek között is van egy természetes verseny, s a dolog természetéhez illően itt is az egymáshoz közel állók vannak legnagyobb versenyben egymással. Én a magam részéről amúgy nem egy pártnak, hanem egy szemléletmódnak, kulturális tradíciónak és értékrendnek vagyok elkötelezettje. Ha a párt letér erről a mezőről, akkor megszólal a vészcsengőm.

Szúnyog 2014.11.17. 16:46:46

@Hörcher Ferenc: szépek az elvek. Csak ugye kell atomerőmű is, meg gáz is. Európától meg csak a buzijogi aktivistákra, s hasonló devianciák megkövetelésére számíthatunk, no meg idióta szabályokra. S persze pénzre, cserébe a befizetésünkért meg az odaadott piacainkért.
Amerikától meg egyelőre kaptunk egy háborút a szomszédunkba.
Nincs sajnos más, csak a hinta-palinta.

oszt jónapot 2014.11.17. 16:52:50

@Szúnyog: Bezzeg az oroszoktól eddig csupa jót kaptunk. :D

Szelid sunmalac 2014.11.17. 17:40:55

@oszt jónapot: Mos mer vagy ilyen? Hat nem volt jo a szasa a barakkbol?

Tudományos libsizmus 2014.11.17. 18:07:13

"szerintem hibás a hipotézis, hogy a külügyet háttérbe kell szorítsa a külgazdaság"

Teljes mértékben egyetértek. A diplomata nem vigéc.

Tudományos libsizmus 2014.11.17. 18:09:48

A hintapolitika bírálatával ellenben nem értek egyet. Két nagyhatalom közé szorulva egy kis ország a legjobban teszi, ha hintapolitizál.

zobod 2014.11.17. 18:57:37

Oké, de nem értem, miért kell ilyen pátoszosra venni a formálisan szabad, valójában korlátozott szuverenitású, ráadásul csekély súlyú nemzetek (pl. Magyarország) reálpolitikusaitól elvárható igazodási készség számonkérését.

Szelid sunmalac 2014.11.17. 19:03:58

@Tudományos libsizmus: Kivancsi vagyok mit fogsz mondani, ha megint palfordulas lesz es megint a nyugat fele tartunk majd. Akkor vajon hianyozni fog a hintapolitika? Vagy kiallsz az oroszok mellett? Esetleg huen koveted a Viktort?

heptakontanonaéder 2014.11.17. 19:31:39

@Szúnyog: Merazoka kurva usákok hogy megbombázták Barcsot, mi?
(te aztán szerethetsz szívni, ugye)

Szindbad 2014.11.17. 21:06:49

Őőőő. Hahó, van itt valaki? Nem látok semmit. Valaki felkapcsolná a villanyt?
süti beállítások módosítása