Forrás: telegraph.co.uk

KOMMENTÁR

Az angol királynő tizenhatodszor látogatott el a koronája alá tartozó egyik legtávolabbi országba, Ausztráliába. Az út kapcsán ismét kiújultak a viták: legyen-e köztársaság a koalák országából?

II. Erzsébet visszatérő vendég Ausztráliában, uralkodása alatt eddig tizennégyszer látogatott el a szigetországba, melynek minden tartományát és minden nagyobb városát bejárta. Október 19-i érkezése előtt Julia Gillard ausztrál miniszterelnök-asszony elmondta, hogy a királynőt – aki az ország államfője – meleg fogadtatásban fogják részesíteni és ez így is történt: perth-i búcsújakor több százezren voltak az utcákon.

Az uralkodó rendkívül nagy népszerűségnek örvend a déli szigetországban (az ország eddigi legnagyobb kaliberű eseménye 1954-es látogatása volt, amikor a számítások szerint a teljes lakosság háromnegyede látta II. Erzsébetet élőben!), olyannyira, hogy 1999-ben népszavazáson utasították el, hogy az ország köztársasággá váljon. Gillard is megjegyezte, hogy „a királynő látogatásai mélyen bevésődnek a kollektív emlékezetbe”, s úgy véli, „sok ausztrál emlékszik úgy korábbi látogatásaira, mint életük meghatározó pillanatára”.

Mike Keating, az ausztrál köztársaságpártiak vezetője is üdvözölte a királynő látogatását, mert szerinte ez lehet az államformáról folytatott felnőtt, világos párbeszéd alapja. Elmondása szerint „a Brit Monarchia nem képviseli Ausztrália érdekeit és értékeit 2011-ben, ezért itt az ideje, hogy választott képviselőink is kiálljanak eme alapigazság mellett!”

Az Ausztrál Monarchista Liga egyik tagja, Philipp Benwell szerint viszont az ausztrálok mély szeretettel gondolnak királynőjükre. Mint mondta, az „aussie”-k egy utolsó pillantást szeretnének vetni Erzsébetre.

A királynő látogatása kapcsán ismét kiújult vita csak szimbolikus, hiszen a királynőnek az ausztrál alkotmány értelmében valódi hatalma nincs, ráadásul messze is él, ezért kormányzó (Quentin Bryce kormányzó-asszony) útján gyakorolja csekély hatalmát. Mindazonáltal régóta az ausztrál közbeszéd tárgya: vajon maradjanak-e a brit korona alatt?

Julia Gillard II. Erzsébet beszédét hallgatja a canberrai parlamentben, Quentin Bryce kormányzó-asszony és a királynő Forrás: The British Monarchy Facebook-oldal

Gillard korábban nem nyilatkozott ilyen szívélyesen a királynőről. Az Ausztrál Munkáspárt színeiben választást nyerő, walesi születésű politikus a tavaly augusztusi kampány során kijelentette, hogy „a királynő halálát követően köztársasággá válhat Ausztrália.” Nick Bryant, a BBC választási tudósítója szerint annak ellenére, hogy Ausztrália rendkívül hazafias ország, nem számít elsődleges kérdésnek, hogy az állam a monarchia része maradjon. Gillard (miként elődje, Kevin Rudd is) ezt megerősítette: nem ragaszkodnak majd a monarchikus államformához, sőt, kijelentette, hogy akkor van a legnagyobb esély a köztársasággá alakulásra, ha a monarchia vezetésében változás áll elő, azaz cserélődik az uralkodó személye.

A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, Sir Gerrard Brennan is a köztársaság mellett foglalt állást. Elismeri, hogy rengeteg ausztrál kötődik brit gyökereihez, vagy a Union Jack-hez az ausztrál zászlóban, ugyanakkor sokan vannak olyanok is, akik a köztársasággal kapcsolatban ápolnak hasonló érzelmeket. Mindazonáltal úgy véli, hogy az 1900-as alkotmány reformra szorul, mivel olyan időszakban jött létre, amikor Nagy-Britannia még gyarmattartónak számított, nem „idegen hatalomnak”. Ezért tartja furcsának, hogy egy idegen ország állampolgára tölti be a legfőbb ausztrál közjogi méltóságot.

Tony Abbott, a liberálisok vezetője viszont az ellenkező oldalon áll: a kilencvenes évek elején a legnagyobb monarchista szervezet, az Ausztrálok az Alkotmányos Monarchiáért igazgatója volt. Elmondása szerint a republikánusok csupán azért akarják megváltoztatni az ország államformáját, hogy „valami mást, valami különbözőt” csinálhassanak, mint a többiek. Véleménye szerint az ausztrál köztársaság csak több generáció elteltével jöhet létre.

A király(nő) új ruhája?

Érdekességre figyelt fel Tony Jones, az ausztrál Daily Telegraph riportere: a királynő ugyanazt a ruhát viselte a Szent János Székesegyházban tett látogatásakor Canberrában, mint unokája esküvőjén. Az eset azért is meglepő, mert a hagyomány szerint a királynő nem mutatkozhat nagy nyilvánosság előtt kétszer ugyanabban a ruhában.

II. Erzsébet unokája esküvőjén, valamint canberrai látogatásán Forrás: dailytelegraph.com.au

 

A vitával kapcsolatban fontos még kiemelni, hogy a Newspoll legfrissebb (áprilisi) felmérései szerint az ausztrálok mindössze 41%-a támogatja a köztársasággá alakulást. Ez 2000 óta a legalacsonyabb szám, igaz, két százalékkal még mindig több, mint azok aránya, akik ellenzik ezt az államformát. Ráadásul az Angliában népszerű, a királyság megmentőjeként is számon tartott Vilmos herceg esküvője sem igazán hatott az ausztrálokra. A Newspoll felméréséből ugyanis kiderül, hogy ha Vilmos herceg ülne a trónra, többen támogatnák a köztársasággá válást, mint ha apja, Károly.

A vita valóban szimbolikus, hiszen Nagy-Britannia számára lényegi veszteséget nem jelentene, ha Ausztrália többé nem tartozna a korona alá, hiszen tényleges hatalmat régóta nem gyakorol a brit uralkodó a világ legnagyobb szigetországában. Felőlük nézve a helyzetnek legfeljebb presztízs értéke van. A kérdés inkább az ausztrálok számára fontos, hiszen régóta húzódó ügy, aminek bármilyen kimenetelű megoldása hosszú távra is nagy hatással lehet az ausztrál belpolitikára. A legtöbb elemzővel együtt úgy gondolom, hogy a kérdés egy újabb referendum útján dőlhetne el, ám kérdéses, hogy ki és mikor vállalja e lépés elindítását. Az azonban szinte biztos, hogy a királyság napjai meg vannak számlálva Ausztráliában.