Janukovics választási gyűlésen guardian.co.uk

SZEMLE

Emelik a bejutási küszöböt, tiltanák a választási blokkokat és az arányosnak mondható választási rendszert a többségi elem erősítése révén vegyes rendszerré alakítanák át. A változások Janukovics elnöknek és a kormányzó Régiók Pártjának kedveznének.

Ugyan a Timosenko-ügy mellett átmenetileg kikerült a politikai diskurzus sodorvonalából az ukrán választási törvény módosítása körül kialakult vita, azonban, aktualitása miatt, érdemes néhány gondolat erejéig közelebbről is megfigyelnünk a kérdést. Annál is inkább, hiszen nem csupán a törvény előkészítő munkálatainak kérdéses a folyamata, hanem annak céljai is komoly kérdéseket vetnek fel Ukrajna demokratikus átalakulása szempontjából.

A Verkhovna Rada, az ukrán parlament előtt jelenleg öt különböző tervezet fekszik, amely az ukrán választási rendszer reformját érinti. Elemzők úgy értékelik, hogy legnagyobb valószínűséggel a Janukovics jelenlegi elnök által életre hívott munkacsoport javaslata fog életbe lépni. Eszerint a jelenlegi arányos választási rendszert vegyes választási szisztéma fogja felváltani. A 450 parlamenti hely felét egyéni választókörzetekben induló jelöltek útján lehet feltölteni (first past the post logika alapján), míg a fennmaradó helyeket a pártlistákra leadott szavazatok alapján lesznek megszerezhetőek. A vegyes rendszer bevezetése esetén az amerikai National Endowment for Democracy által támogatott NDI (Ukraine office for the National Democratic Institute) előrejelzése alapján a Régiók Pártja 232 helyet szerezne meg szemben a Julia Timosenko Blokk 87 illetve a Mi Ukrajnánk 37 helyével. Ezzel pedig megnyugtató abszolút többségbe kerülne a jelenlegi kormányzó párt.

Timosenko és Janukovics poltavabloggen.blogspot.com

Ez a predikció annál is életszerűbb, hiszen a tavaly októberi regionális választásokon, ahol már a vegyes rendszer alapján zajlott a választás, a 27 régió nagy részében többséget szerzett ez a párt. A kijevi közgyűlésben például 62 százalékos többséget tudott szerezni, miközben csupán a listára leadott szavazatok alapján 26 százalékos eredményt ért volna el. Tehát világos érdeke mind Viktor Janukovicsnak, mind a Régiók Pártjának a tervezet keresztülvitele. Hiszen a kormánypárt nagy arányú győzelme jelentős hátteret nyújtana a jelenlegi elnöknek újraválasztásához, másrészt a párt népszerűsége csökkenésének is gátat vethetne (amely 2011 szeptemberében 21 százalék körül alakult a tavaly év végi 30 százalék körülihez képest). A tervezet ráadásul a parlamenti küszöböt 3 százalékról 5 százalékra emelné, miközben tiltaná a választási blokkok létrehozását. Ezzel az intézkedéssel jelentősen tovább csökkentené az ellenzék erejét (gondoljunk itt a Timosenko-féle blokkra), valamint a kisebb pártok bejutási esélyeit.

Természetesen számos kritika érte a törvénytervezetet. Ezen kritikák alapvetően két csoportba oszthatóak. Az egyik csoport a javaslatot a széles körű társadalmi párbeszéd hiánya miatt kritizálja. Kristina Wilfore, az NDI igazgatója a Kyiv Post-nak adott interjújában kifejtette, hogy a tervezet egyéb véleményeket figyelmen kívül hagyó módon és rendkívül transzparencia-hiányos környezetben kerül kidolgozásra. Ugyan hivatalosan az NDI mellett más egyéb szervezet illetve az ellenzék néhány tagja is helyet kapott a munkacsoportban, azonban már a munka kezdetén közölték a jelenlévőkkel, hogy a tervezet kerete és lényegi elemei már meghatározottak, ezek esetében módosításnak helye nincs.

A kritikusok másik csoportja a tartalmi elemekre helyezi a hangsúlyt. A Velencei Bizottság és az International Foundation for Electoral Systems (IFES) közös véleményében alapvetően három elemet tartott kifogásolhatónak. Egyrészt magát a vegyes választási rendszert, másrészt a parlamenti küszöb 3 százalékról 5 százalékra való növelését, illetve a választási blokkok tilalmát. Ahogy a Velencei Bizottság titkára, Thomas Marker az euractiv.com-nak adott interjújában elmondta, a tervezet túlságosan is a jelenlegi kormánypárt érdekeit szolgálja, egy választási törvénynek a demokratikus verseny játékszabályait kell követnie, nem pedig teljes és biztos győzelmet biztosítania a kormánypártnak.

A Velencei Bizottság véleményével korrelálva az ellenzéki pártok is a listás választási rendszer fenntartása mellet teszik le a voksukat, kiemelve, hogy a listáknak viszont nyilvánosnak kell lenniük. A Civil Consortium on Electoral Initiatives által idén szeptemberben végzett közvéleménykutatás alapján a választók 31 százaléka a nyílt listás, míg 24 százaléka a vegyes választási rendszer mellett tette le a voksát.