Cameron vitázik a parlamentben dailymail.co.uk

KOMMENTÁR

E-petíció segítségével kényszeríthetik parlamenti vitára képviselőiket a britek. A „közvetlenebb” demokrácia ezen nemrégiben bevezetett módjával azonban komoly bajok vannak egyesek szerint.

Az elmúlt két évben a parlamentbe vetett bizalom igencsak megcsappant az Egyesült Királyságban, miután kiderült, hogy (pártállástól függetlenül) több tucat képviselő visszaélt a képviselői költségtérítéssel, és magáncélokra használt fel nem kevés adófizetői fontot. Részben a bizalom helyreállítása, részben pedig az állampolgárok – bizalomvesztésből is fakadó lanyha – politikai aktivitásának növelése volt a célja a brit kormánynak akkor, amikor idén augusztusban elindította az e-petíció rendszerét. Ennek a lényege az, hogy 100 ezer brit állampolgár elektronikus úton (e-mail) összegyűjtött aláírása révén a polgárok elvileg rákényszeríthetik a képviselőiket arra, hogy az a petícióban megjelölt kérdésről parlamenti vitanapot tartsanak.

Az e-petícióban csak az állampolgár nevét és lakcímét kell megadnia, hogy aztán kiválaszthassa, melyik minisztériumot szeretné rávenni arra, hogy a probléma tárgyalását kezdeményezze a parlamentben. A minisztérium illetékes ügyosztálya megvizsgálja, hogy az adott e-petíció megfelel-e bizonyos kritériumoknak (komolytalan és agresszív jellegű petíciókhoz például nem gyűjthető aláírás). Ha 1 év alatt sikerült összegyűjteni 100 ezer aláírást, úgy a parlament ún. Backbench Business Committee-ja, azaz a mezei képviselők munkáját koordináló bizottság elé kerül a kérdés. A bizottság irányelvei szerint jónéhány képviselőnek jeleznie kell, hogy részt venne a vitában, különben a bizottság megteheti, hogy ignorálja a petíciót és nem veszi napirendre az ügyet. Ráadásul a bizottságnak az amúgy is igencsak szűk ülésidők keretébe (átlagban heti egy ülésnap napirendjét határozhatják meg a mezei képviselők által felvetett témák) kell bepréselnie az e-petíciók révén generált vitákat. Túl könnyű elérni a 100 ezer aláírást, túl kevés idő áll rendelkezésre a parlamenti ülésszakokon – ez lehet az oka annak, ha nem minden témát vesznek tárgysorozatba a backbench képviselők, noha a rövid gyakorlat is azt mutatja, hogy igencsak sok éri el a 100 ezres határt.

Aktuális e-petíciók a kormányzati portálon epetitions.directgoc.co.uk

A petíciókban felvetett kérdések és problémák igen széles spektrumon helyezkednek el: 250 ezer aláírásnál tart az a felvetés, hogy a nyári zavargásokban részt vett és jogerősen elítélt randalírozók ne részesedhessenek többé semmiféle állami ellátásban. Szintén jól teljesített az a petíció, amely a bevándorlás megállítását vetetné a parlament napirendjére, nehogy az Egyesült Királyság lakossága elérje vagy meghaladja a 70 millió főt. A pénzügyi válságnak köszönhetően viszonylag könnyen gyűjtött össze közel 120 ezer aláírást az a felvetés, hogy tegyék kötelezővé az iskolákban a pénzügyi oktatást minden diáknak, de már közel 20 ezer aláírásnál jár az a jövő augusztusban lejáró petíció, amely megtiltaná, hogy kreacionista alapon tanítsák a gyerekeket az iskolában.

Első pillanatra tehát úgy tűnik, hogy a politikai elit a szintén tavaly megtartott – második országos – népszavazás mellett az e-petíciók révén próbálnák meg a közvetlen demokrácia bizonyos elemeivel korrigálni a képviseleti rendszerbe vetett bizalomvesztést. De vajon a több demokrácia valóban megoldást jelent-e?

A Daily Mail összeállítása a legnépszerűbb petíciókról dailymail.co.uk

A brit kormány megkönnyítette ugyan az állampolgárok dolgát, hiszen elektronikus úton sokkal könnyebb összegyűjteni a parlamenti vitanap és törvénykezés kezdeményezéséhez szükséges 100 ezer aláírást, ám úgy tűnik, hogy az e-petíció rendszere éppen legfőbb célját nem éri el: az e-petíciók által kikényszerített vitanapokon sokak szerint roppant alacsony lesz a képviselői részvétel, a vita pedig nem az ország életét meghatározó kérdésekről fog zajlani, hanem populáris, de kevésbé lényegbevágó kérdésekről. A politikai elit által tematizált időkeret megkurtítása az e-petíciók javára tehát azt eredményezheti ugyan, hogy az állampolgárok közelebb kerülnek a parlamenti vitákhoz, ám egyben az is előfordulhat, hogy az ország sorsát ténylegesen befolyásoló döntésekről rövidebb időkeretben lehet csak vitázni. Problémákat vet fel továbbá a Backbench Buiseness Committee-nek az a joga, hogy ignorálhat olyan kérdéseket is, amelyek esetében összegyűlt a szükséges aláírás, ám a parlamenti képviselők között igencsak gyér az érdeklődés egy parlamenti vitára. Vajon milyen kritériumok alapján szelektálódnak ki a petíciók? A képviselők egy része attól is fél, hogy egy olyan szörnyet kreált, amely felfalja kitalálóját: a könnyen összegyűjthető e-aláírások miatt e-petíciók özöne populista hangoknak adhat teret, és olyan vitákra kényszerítheti a képviselőket, amelyekből jó előre lehet tudni, hogy nem fognak törvénykezésben végződni.

Nyíltan ugyan kevesen mernek kiállni egyelőre a szükséges aláírások számának megemelése és a vitára bocsátható kérdések szűkítése, vagy éppen az e-petíciók tárgyalásának Westminster Hall-ba való száműzetése mellett, ám a Daily Mail beszámolója szerint az elégedetlenebb képviselők és kormányzati tisztviselők a parlamenti folyosókon és zárt összejöveteleken egyértelműen a korlátozás mellett foglaltak állást. Mindezek ellenére kevés az esély arra, hogy korlátozzák az alig pár hónapja bevezetett e-petíció rendszerét, hiszen az azt az üzenetet hordozná, hogy a parlament és a kormányzat mégsem kíváncsi az emberek problémáira.